A piacok és az elemzők még a Kanada, Mexikó és Kína elleni vámok bejelentése előtti napokban is azt gondolták, hogy Donald Trump – bár ígéretet tett rá – mégsem kezd vámháborúba. A jelek szerint az elnök politikai okokból úgy érezte, muszáj lépnie, ezzel a korábbi legjobb forgatókönyv lekerült az asztalról. Hagyott azonban két napot a vámok életbe lépésére, így az érintett országok kaptak némi lehetőséget az egyezkedésre.

Mexikó és Kanada csak haladékot kaptak

Mexikó sikerrel is járt, a vámok bevezetését sikerült eltolni egy hónappal, miután Claudia Sheinbaum elnök vállalta, hogy 10 ezer katonát vezényelnek a határra az illegális migráció és drogok feltartóztatását támogatandó. A gazdasági kérdésekről a Trump-kormány miniszteri szinten egyeztet majd Mexikóval. Donald Trump nem sokkal később a Kanada elleni vámok életbe léptetését is eltolta egy hónappal, miután beszélt Justin Trudeau miniszterelnökkel. Kanada azt vállalta, hogy részt vesz a határ biztosításában, 1,3 milliárd dollárt költ határvédelemre – mindezt már korábban megígérték. Új vállalás egy, a határvédelmet egy kézben felügyelő “cár” kinevezése. Illetve Kanada is terrorista szervezetté nyilvánítja a drogkartelleket, mint az USA.

Kanada és Mexikó tulajdonképpen nem tettek új vállalásokat, korábban is volt rá példa, hogy Mexikó katonákat vezényelt a határra, Kanada határvédelmi vállalása pedig egy korábbi ígéret megerősítése.

Az események egyik értelmezése szerint Donald Trumpnak csak valamiféle “győzelemre” volt szüksége, a vámok bevezetése csak blöff volt. Az elnökkel kritikusabb elemzők szerint Trump valóban be akarta vezetni a vámokat Mexikó és Kanada ellen, ám meghátrált, amikor a bejelentés után a tőzsdék, kriptopénzek, stb. esni kezdtek, az olajárak emelkedni, és sorra érkeztek a számítások arról, hogy

az amerikai fogyasztói árakat mennyivel növelik majd a vámok.

Trump egyik érve az USA szomszédaira és minden értelemben legközelebbi gazdasági partnereire kivetendő vámok mellett az illegális migráció és az illegális drogok megállítása. Egyrészt persze nem világos, a vámok mennyiben gátolnák az illegális migrációt vagy a drogcsempészetet, másrészt Kanada esetében az érvelés teljesen fals, az USA északi határán se az illegális migráció, se a drogcsempészet nem jelentős.

Trump másik érve gazdasági: mind Kanadának, mind Mexikónak külkereskedelmi többlete van az USA felé, vagyis többet exportálnak oda, mint amennyit importálnak. Ezt Trump úgy értelmezi, hogy az USA-n “élősködnek”, “meglopják” stb. Ez egy rendkívül leegyszerűsítő, és jobbára téves értelmezés, de a jelek szerint az elnököt ez nem érdekli, vagy nem hajlandó – vagy nem képes – tudomásul venni.

A Temu és a Shein még inkább Európára koncentrálhat

Mindenesetre az egy hónapos haladék egyáltalán nem jelenti, hogy Washington végül nem veti ki a vámokat Kanadára és Mexikóra. A kínai termékekre kivetett (plusz) 10 százalékos vám ráadásul életbe lépett, amire Peking ellenintézkedésekkel válaszolt – utóbbiak február 10-én lépnek életbe.

Izgalmas eleme a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett intézkedéseknek, hogy a vámok a 800 dollár alatti tételekre is vonatkozni fognak. Ez alighanem érzékenyen érinti majd az olyan kínai kereskedő(platformok) forgalmát, mint a Temu és a Shein.

Ezek Európában is erősen terjeszkednek, és ha az USA-ban a vámok miatt csak drágábban tudnak értékesíteni, könnyen lehet, hogy még inkább az európai piacra koncentrálnak majd – hívja fel a figyelmet Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

Mit kap Európa?

Szinte biztosra vehető, hogy lesznek további vámok – mondja Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. A legrosszabb forgatókönyv, hogy a felek beleállnak a vámháborúba, Washington kiveti a vámokat, amire a többi ország ellenintézkedéseket vezet be. Ezzel mindenki rosszul jár, az árak emelkednek, a kamatpálya emelkedik. Legalábbis az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a most tervezettnél magasabb kamatot kényszerülhet tartani.

Kérdés, mit lép az Európai Központi Bank, hiszen az európai gazdasági növekedés támogatása lazítást (alacsonyabb kamatokat) kíván, ám az inflációs sokk miatt a kötvényhozamok emelkedhetnek, nehéz helyzetbe hozva az eurózóna országainak költségvetéseit – magyarázza Virovácz Péter. (Az EKB egyébként a múlt héten, a vámok bejelentése előtt két nappal 25 bázisponttal csökkentette az euróövezeti alapkamatot.)

Az eddig bejelentett intézkedések kevéssé befolyásolják a hazai előrejelzéseket, azokra egyrészt számítani lehetett, másrészt egyelőre nem tudni, az Európai Unió milyen és mekkora vámokra számíthat – mondja Németh Dávid.

Az EU azért maradhatott ki az első körből, mert az elmúlt években jelentősen nőtt az európai energiaimport, illetve az EU kész lehet növelni fegyvervásárlásait.

Az EU-val szembeni jelentős amerikai külkereskedelmi deficit azonban biztosan nem fog lenullázódni, így Trump biztosan vámokat fog bevezetni.

A forint elnézhet 420-ig

Az amerikai elnök az EU ellen még nem jelentett be vámintézkedéseket, ha lesznek ilyenek – és azokra adott válaszlépések – azok komoly problémákat okozhatnak főként a nemzetközi kereskedelemnek kitett országokban, mint Magyarország. Az ING előrejelzései máris a pesszimistábbak közé tartoznak, Virovácz Péter szerint az euróval szembeni 420-as árfolyam benne van a pakliban, az infláció pedig éves átlagban elérheti a 4,5 százalékot. Ezen előrejelzések felülbírálatát az új helyzet egyelőre nem indokolja – mondja a szakember –, de a kockázatok emelkedtek.

Szerencsére a forint most nem tartozik a nagyobb vesztesek közé. A forint január második hete óta erősödő trendet mutat, most a vámok bejelentése után gyengült, de nem lépett ki a trendsávból – mondja Németh Dávid. Az árfolyam további alakulása függ attól, az USA milyen típusú vámot vet ki mely uniós termékekre, illetve hogy a Magyar Nemzeti Bank mit tud reagálni egy esetleges forintgyengülésre. Mindenesetre az euróval szemben a 415-420-as sáv jó ellenállási pont lehet: oda benézhet az árfolyam, de afölé nem várható a következő pár hónapban.

euro euró forint pénzügy árfolyam papírpénz

Németh Dávid egyelőre nem látja indokoltnak rontani az idei, 2-2,5 százalékos GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését, de a fejlemények tükrében egyre kisebb valószínűségét látja annak, hogy a kormány 3,4 százalékos növekedési célkitűzése teljesíthető volna.

Vége a kamatcsökkentésnek

Egy, a Magyar Nemzeti Bank általi kamatemelésről is korai még beszélni. Az alapkamat 6,5 százalékon tartása – ahogy azt a jegybank kommunikálta – jelenleg a reális forgatókönyv. Az MNB mozgástere sok tényezőtől függ majd. Látni kell, hogyan alakítja a kamatokat a Fed (amelyekhez képest a feltörekvő gazdaságoknak megfelelő kamatprémiumot kell kínálniuk), hogyan reagálnak a régiós jegybankok, hogyan alakul a forint árfolyama és az infláció. Kapkodni biztosan nem érdemes – figyelmeztet Virovácz Péter –, valószínű, hogy

az MNB nem proaktív, hanem reaktív, a piaci körülményekhez és a tényadatokhoz illeszkedő monetáris politikát folytathat a közeljövőben.

Az MNB a legutóbbi kamatdöntés után az alapkamat huzamos tartását helyezte kilátásba, kommunikációjában egy esetleges kamatemelést sem zárt ki. A jegybank jelenleg stabil árfolyamot akar fenntartani, nem kívánja engedni a forint folyamatos leértékelődését – teszi hozzá Németh Dávid.