Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Donald Trump a vámháború első köréből kihagyta az EU-t. A forint árfolyama gyengült, de egyelőre az erősödési trendsávban maradt. Az unió elleni vámok bejelentése csak idő kérdése, akkor a 420-as euró is benne lesz a pakliban. A vámháború rontja a magyar gazdaság növekedési kilátásait, emeli az inflációs kockázatokat. És lehet, hogy az USA-ban vámkárosult kínai Temu még jobban rámegy Európára.
A piacok és az elemzők még a Kanada, Mexikó és Kína elleni vámok bejelentése előtti napokban is azt gondolták, hogy Donald Trump – bár ígéretet tett rá – mégsem kezd vámháborúba. A jelek szerint az elnök politikai okokból úgy érezte, muszáj lépnie, ezzel a korábbi legjobb forgatókönyv lekerült az asztalról. Hagyott azonban két napot a vámok életbe lépésére, így az érintett országok kaptak némi lehetőséget az egyezkedésre.
Mexikó sikerrel is járt, a vámok bevezetését sikerült eltolni egy hónappal, miután Claudia Sheinbaum elnök vállalta, hogy 10 ezer katonát vezényelnek a határra az illegális migráció és drogok feltartóztatását támogatandó. A gazdasági kérdésekről a Trump-kormány miniszteri szinten egyeztet majd Mexikóval. Donald Trump nem sokkal később a Kanada elleni vámok életbe léptetését is eltolta egy hónappal, miután beszélt Justin Trudeau miniszterelnökkel. Kanada azt vállalta, hogy részt vesz a határ biztosításában, 1,3 milliárd dollárt költ határvédelemre – mindezt már korábban megígérték. Új vállalás egy, a határvédelmet egy kézben felügyelő “cár” kinevezése. Illetve Kanada is terrorista szervezetté nyilvánítja a drogkartelleket, mint az USA.
Kanada és Mexikó tulajdonképpen nem tettek új vállalásokat, korábban is volt rá példa, hogy Mexikó katonákat vezényelt a határra, Kanada határvédelmi vállalása pedig egy korábbi ígéret megerősítése.
Az események egyik értelmezése szerint Donald Trumpnak csak valamiféle “győzelemre” volt szüksége, a vámok bevezetése csak blöff volt. Az elnökkel kritikusabb elemzők szerint Trump valóban be akarta vezetni a vámokat Mexikó és Kanada ellen, ám meghátrált, amikor a bejelentés után a tőzsdék, kriptopénzek, stb. esni kezdtek, az olajárak emelkedni, és sorra érkeztek a számítások arról, hogy
az amerikai fogyasztói árakat mennyivel növelik majd a vámok.
Trump egyik érve az USA szomszédaira és minden értelemben legközelebbi gazdasági partnereire kivetendő vámok mellett az illegális migráció és az illegális drogok megállítása. Egyrészt persze nem világos, a vámok mennyiben gátolnák az illegális migrációt vagy a drogcsempészetet, másrészt Kanada esetében az érvelés teljesen fals, az USA északi határán se az illegális migráció, se a drogcsempészet nem jelentős.
Trump másik érve gazdasági: mind Kanadának, mind Mexikónak külkereskedelmi többlete van az USA felé, vagyis többet exportálnak oda, mint amennyit importálnak. Ezt Trump úgy értelmezi, hogy az USA-n “élősködnek”, “meglopják” stb. Ez egy rendkívül leegyszerűsítő, és jobbára téves értelmezés, de a jelek szerint az elnököt ez nem érdekli, vagy nem hajlandó – vagy nem képes – tudomásul venni.
Mindenesetre az egy hónapos haladék egyáltalán nem jelenti, hogy Washington végül nem veti ki a vámokat Kanadára és Mexikóra. A kínai termékekre kivetett (plusz) 10 százalékos vám ráadásul életbe lépett, amire Peking ellenintézkedésekkel válaszolt – utóbbiak február 10-én lépnek életbe.
Izgalmas eleme a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett intézkedéseknek, hogy a vámok a 800 dollár alatti tételekre is vonatkozni fognak. Ez alighanem érzékenyen érinti majd az olyan kínai kereskedő(platformok) forgalmát, mint a Temu és a Shein.
Ezek Európában is erősen terjeszkednek, és ha az USA-ban a vámok miatt csak drágábban tudnak értékesíteni, könnyen lehet, hogy még inkább az európai piacra koncentrálnak majd – hívja fel a figyelmet Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
Szinte biztosra vehető, hogy lesznek további vámok – mondja Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. A legrosszabb forgatókönyv, hogy a felek beleállnak a vámháborúba, Washington kiveti a vámokat, amire a többi ország ellenintézkedéseket vezet be. Ezzel mindenki rosszul jár, az árak emelkednek, a kamatpálya emelkedik. Legalábbis az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a most tervezettnél magasabb kamatot kényszerülhet tartani.
Kérdés, mit lép az Európai Központi Bank, hiszen az európai gazdasági növekedés támogatása lazítást (alacsonyabb kamatokat) kíván, ám az inflációs sokk miatt a kötvényhozamok emelkedhetnek, nehéz helyzetbe hozva az eurózóna országainak költségvetéseit – magyarázza Virovácz Péter. (Az EKB egyébként a múlt héten, a vámok bejelentése előtt két nappal 25 bázisponttal csökkentette az euróövezeti alapkamatot.)
Az eddig bejelentett intézkedések kevéssé befolyásolják a hazai előrejelzéseket, azokra egyrészt számítani lehetett, másrészt egyelőre nem tudni, az Európai Unió milyen és mekkora vámokra számíthat – mondja Németh Dávid.
Az EU azért maradhatott ki az első körből, mert az elmúlt években jelentősen nőtt az európai energiaimport, illetve az EU kész lehet növelni fegyvervásárlásait.
Az EU-val szembeni jelentős amerikai külkereskedelmi deficit azonban biztosan nem fog lenullázódni, így Trump biztosan vámokat fog bevezetni.
Az amerikai elnök az EU ellen még nem jelentett be vámintézkedéseket, ha lesznek ilyenek – és azokra adott válaszlépések – azok komoly problémákat okozhatnak főként a nemzetközi kereskedelemnek kitett országokban, mint Magyarország. Az ING előrejelzései máris a pesszimistábbak közé tartoznak, Virovácz Péter szerint az euróval szembeni 420-as árfolyam benne van a pakliban, az infláció pedig éves átlagban elérheti a 4,5 százalékot. Ezen előrejelzések felülbírálatát az új helyzet egyelőre nem indokolja – mondja a szakember –, de a kockázatok emelkedtek.
Szerencsére a forint most nem tartozik a nagyobb vesztesek közé. A forint január második hete óta erősödő trendet mutat, most a vámok bejelentése után gyengült, de nem lépett ki a trendsávból – mondja Németh Dávid. Az árfolyam további alakulása függ attól, az USA milyen típusú vámot vet ki mely uniós termékekre, illetve hogy a Magyar Nemzeti Bank mit tud reagálni egy esetleges forintgyengülésre. Mindenesetre az euróval szemben a 415-420-as sáv jó ellenállási pont lehet: oda benézhet az árfolyam, de afölé nem várható a következő pár hónapban.
Németh Dávid egyelőre nem látja indokoltnak rontani az idei, 2-2,5 százalékos GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését, de a fejlemények tükrében egyre kisebb valószínűségét látja annak, hogy a kormány 3,4 százalékos növekedési célkitűzése teljesíthető volna.
Egy, a Magyar Nemzeti Bank általi kamatemelésről is korai még beszélni. Az alapkamat 6,5 százalékon tartása – ahogy azt a jegybank kommunikálta – jelenleg a reális forgatókönyv. Az MNB mozgástere sok tényezőtől függ majd. Látni kell, hogyan alakítja a kamatokat a Fed (amelyekhez képest a feltörekvő gazdaságoknak megfelelő kamatprémiumot kell kínálniuk), hogyan reagálnak a régiós jegybankok, hogyan alakul a forint árfolyama és az infláció. Kapkodni biztosan nem érdemes – figyelmeztet Virovácz Péter –, valószínű, hogy
az MNB nem proaktív, hanem reaktív, a piaci körülményekhez és a tényadatokhoz illeszkedő monetáris politikát folytathat a közeljövőben.
Az MNB a legutóbbi kamatdöntés után az alapkamat huzamos tartását helyezte kilátásba, kommunikációjában egy esetleges kamatemelést sem zárt ki. A jegybank jelenleg stabil árfolyamot akar fenntartani, nem kívánja engedni a forint folyamatos leértékelődését – teszi hozzá Németh Dávid.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.