Donald Trump helyi idő szerint csütörtök délután aláírta a kölcsönös vámokra vonatkozó tervét, de azok végrehajtását egyből el is halasztotta április elejéig, mivel kormánya egyenként tárgyalásokba kezd azokkal a nemzetekkel, amelyeket ez a mechanizmus érinthet.

Az új amerikai elnök az utóbbi hetekben kezdett el beszélni arról, hogy újítást vezet be, és ha egy ország vámot vet ki az USA termékeivel szemben, az Egyesült Államok automatikusan kiveti majd a viszontsarcot. A most aláírt terv ezt a mechanizmust részletezi. Trump a memorandumban arról ír, hogy „a terv átfogó méltányosságot és egyensúlyt biztosít a nemzetközi kereskedelmi rendszerben”.

A terv azért áprilisra halasztva lép életbe, mert addig készülnek el az egyes országok vámjait áttekintő tanulmányok. Az elnök ezután kapja meg a lehetőséget az iratokat összeállító kereskedelmi minisztériumtól a terve végrehajtására. A bosszúvámokat Trump akár április 2-án élesítheti.

„A kölcsönösség valóban igazságossá teszi a vámokat” – mondta Trump csütörtökön, hozzátéve, hogy nem számít arra, hogy kormánya bármely országnak mentességet adna alóluk. Az elnök elhárította azokat az újságírói kérdéseket, amelyek arra irányultak, hogy a lépés megtolná-e az amerikai inflációt.

A csütörtöki akcióra azt követően került sor, hogy az elnök a hét elején új, 25%-os vámokat jelentett be az acélra és az alumíniumra, és a múlt héten 10%-os vámokat vetett ki Kínára. Trump ezenfelül súlyos vámokat lengetett be az USA-ba irányuló gyógyszer- és autóimportra is. Utóbbi az amúgy is szenvedő magyar autóipart is a földbe állíthatja, erről itt írtunk bővebben.

A bosszúvámos terv aláírását követően Trump Narendra Modi indiai miniszterelnökkel tárgyalt Washingtonban, mely során egyből meg is mutatkozott a tervezet ereje. Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón ugyanis Trump arról beszélt, hogy további tárgyalások jönnek, hogy kiegyensúlyozzák a kétoldalú kereskedelmet. Az indiai miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón Donald Trump közölte, hogy az amerikai vámok megegyező mértékűek lesznek az indiai tarifával a kölcsönösség elve alapján, ugyanakkor hozzátette, hogy a megkezdődő tárgyalások azt a célt szolgálják majd, hogy a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozatlanságára választ találjanak.

Az elnök úgy fogalmazott, hogy India jelenleg 30-70 százalékos, esetenként ennél magasabb vámtétellel sújtja az amerikai árukat, és a kétoldalú kereskedelemben az Egyesült Államok hiánya csaknem 100 milliárd dollár.

Donald Trump megjegyezte, hogy az amerikai olaj- és földgázszállítások növelése révén az amerikai külkereskedelmi deficit az egyensúly felé mozdítható, majd közölte, hogy egyetértettek abban a célban, hogy az Egyesült Államok India vezető energiaszállítójává váljon a kőolaj- és a cseppfolyósítottföldgáz-eladások növelése által.

Az amerikai elnök közölte, hogy az amerikai–indiai energiaügyi együttműködés részeként India várja az amerikai nukleáris technológiát, aminek köszönhetően „indiaiak milliói jutnak hozzá tiszta, megbízható és megfizethető energiához, miközben az Egyesült Államok több tízmilliárd dollárnyi bevételhez jut”.

Az Egyesült Államok növeli katonai eladásait is India számára – közölte Donald Trump, és újságírói kérdésre bejelentette, hogy az Egyesült Államok szállítani fog F–35-ös vadászrepülőgépeket.

Narendra Modi a sajtótájékoztatón megerősítette elkötelezettségét a kétoldalú kapcsolatok szorosabbá tételére, új szintre emelésére, és bejelentette, hogy indiai konzulátus nyílik Los Angelesben, valamint Bostonban. Azt is közölte, hogy amerikai egyetemek számára lehetőséget biztosítanak helyi intézmények megnyitására Indiában.

Az indiai miniszterelnök arról is beszélt, hogy országa teljes mértékben készen áll az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó, kitoloncolt indiai állampolgárok visszafogadására, és ahogy mondta, egyetért az amerikai elnökkel abban, hogy aki törvénytelenül lép be egy másik országba, annak nincs joga az ott-tartózkodásra.

Narendra Modi indiai miniszterelnök, Benjamin Netanjahu izraeli és Isiba Sigeru japán miniszterelnök múlt heti látogatását követően, a harmadik külföldi vezetőként járt a Fehér Házban Donald Trump január 20-i hivatalba lépése óta.

(Yahoo, MTI)