A szabályos geometriai alakzatok annyira gyakoriak az ember alkotta tárgyakban vagy épp a művészetekben a hétköznapokban, hogy az ember gyakran el is felejti, a természetben valójában mennyire nem gyakoriak ezek. Ezért is nevezhető minimum furcsának az a felfedezés, amit a Western Sydney Egyetem tudósai találtak az űr mélyén.
Miroslav Filipović, az egyetem tudósa és csapata egy plazmagömböt fedezett fel, amit Teleiosnak nevezett el. Ez egy ógörög szó, amelynek jelentése: tökéletesség. És valóban: egy tökéletes gömb alakú objektumról van szó, a szakemberek számára pedig komoly kihívást jelent annak megértése, hogy vajon miként keletkezett.
Az objektumot az ausztrál rádióteleszkóp-rendszer, az ASKAP (Australian Square Kilometer Array Pathfinder) segítségével fedezték fel, és kiderült, csak a rádióhullámok vizsgálatával válik láthatóvá. A kutatók ebből arra következtettek, hogy egy szupernóva robbanás után jöhetett létre, ám az igazi rejtély csak ezután kezdődött.
A szupernóva-maradvány esetében ugyanis nemcsak a szinte tökéletes szimmetriáról lehet beszélni, hanem arról is, hogy a Tejútrendszer összes ismert ilyen maradványa közül az egyik legalacsonyabb felületi fényességgel rendelkezik. A csapat több forgatókönyvet is kidolgozott arra, hogy ez miként lehetséges.
Filipovic et al. 2025
Az egyik elképzelés szerint ez egy fiatal szupernóva-maradvány lehet, talán kevesebb, mint 1000 éves, és körülbelül 7000 fényévnyire található. Ez azért lehetséges, mert az úgynevezett Szedov-fázis elején a csillagot szétszakító robbanás nagyjából szimmetrikus.
Az sem kizárt, hogy a szupernóva-maradvány sokkal idősebb, az említett fázis egy későbbi állapotában van és a fentinél sokkal messzebb, körülbelül 25 ezer fényévre a Földtől. Ha ez valóban így van, akkor a szimmetria csak akkor lehetséges, ha a táguló anyaghéj nagyon kevés csillagközi anyaggal találkozott.
„A Szedov-fázis egy szupernóva-maradványban néhány tízezer évig is eltarthat. Ehhez nemcsak ritka környezetre van szükség, hanem állandó sűrűséggel is kell rendelkeznie a tágulás teljes régiójában. Ezt elég nehéz elérni” – mondta Filipović professzor az IFLScience-nek.
De az is elképzelhető, hogy egyáltalán nem egy szokványos szupernóva-robbanásról van szó. A kutatók egy Ia típusú szupernóvát vizsgáltak, ahol egy fehér törpe anyagot szív el a kísérőjétől, amíg az át nem lép egy küszöbértéket, és végül felrobbantja azt. De lehet ez egy Iax típusú szupernóva is, amikor a szupernóva nem semmisíti meg teljesen a fehér törpét, és egy zombicsillagot hagy maga után.
A probléma csak az, hogy ezek közül a forgatókönyvek közül egyik sem illik tökéletesen a most felfedezett plazmagömbre.
A szakemberek egyelőre tovább vizsgálják az objektumot, a felfedezéséről szóló publikáció azonban már megjelent az arXiv preprint szerveren.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
