A kormány megint megkegyelmezett a nejlonzacskóknak
Visszalépés a korábbiakhoz képest a kedd este benyújtott, egyszer használatos műanyagokra vonatkozó törvényjavaslat: végül nem tiltanák sem a nejlonzacskókat, sem a zöldséges-pékárus műanyag zacskókat. Utóbbinál ráadásul még a termékdíj is elhanyagolható lesz.
Hosszú huzavona előzte meg az egyes egyszer használatos műanyagtermékek betiltásáról szóló törvényjavaslatot, amit váratlanul az előterjesztő, vagyis a kormány május 19-én visszavont. Akkor a kormány a döntést a koronavírus-járvány és a munkahelyek megőrzésével indokolta – ami annál is furcsább volt, hiszen a javaslatot mindössze egy héttel korábban, vagyis bőven a veszélyhelyzet kihirdetése után nyújtották be. Az Index információ szerint a soltvadkerti Fidesz-képviselők lobbija állhatott az indoklás nélküli visszavonása mögött, hiszen a térségben sokaknak nyújt megélhetést a műanyagipar.
Ezt nagyjából megerősítette egyébként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki egy kormányinfón arról beszélt, a törvény munkahelyek elvesztését eredményezhetné, márpedig ebben a válságos időszakban ez nem megengedhető.
Június 2-án este mindenesetre Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevével újból benyújtotta a kormány az egyes egyszer használatos műanyag forgalomba hozatalának tiltásáról szóló törvényjavaslatot, amelyben már nem szerepel sem a nejlonzacskók, sem a pékárus-zöldséges műanyag tasakok tiltása – vagyis azok az elemek, amelyekben a magyar jogalkotók eredetileg továbbléptek az Európai Unió által kötelezően elvártaktól.
Amitől a javaslat értelmében búcsúznunk kell, azokat az EU is tiltja januártól:
- fültisztító pálcikák
- evőeszközök (villák, kések, kanalak, evőpálcikák)
- tányérok
- szívószálak
- italkeverő pálcikák
- léggömbökhöz rögzítendő pálcák
- expandált polisztirolból készült étel- és italtároló edények, azaz étel- és italtartók.
A javaslat indoklása támpontot nyújt azzal kapcsolatban is, miért estek ki a szatyrok és egyéb zacskók. Azt írják, áttekintették a hazai nejlonzacskókkal kapcsolatos lakossági szokásokat, a műanyagipar vonatkozó szegmensének javaslatait és a műanyagipari érdekképviseletek álláspontját is. Ennek értelmében nem korlátoznák a nagyon könnyű műanyag hordtasakok forgalomba hozatalát, mert
ezek döntően az élelmiszer-pazarlás megelőzését, a tőkehús, nedves áru, belsőségek biztonságos csomagolását, vagyis az élelmiszer-biztonsági előírásokat támogatják.
(Mindez persze annak fényében különösen érdekes, hogy a kiskereskedelmi különadó újbóli bevezetése vonatkozó javaslat indoklásában már az szerepel, hogy környezetvédelmi szempontok is vezérlik a kormányt a közteher visszahozatalakor.)
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a hvg.hu-nak úgy értékelte, hogy visszalépésnek tekinthető a javaslat ezen formája, hiszen a nagyon könnyű műanyag zacskókból (amelyekbe pékárut, zöldséget és gyümölcsöt teszünk) rengeteg fogy, és az 500 Ft/kilogrammos termékdíj sem lesz visszatartó erő a cégeknek, könnyen beépíthetik az árakba, ezért még valószínűleg felárat sem kell fizetnünk.
A törvényjavaslat értelmében megtiltanák ugyanakkor azoknak a könnyű (azaz az 50 mikron falvastagság alatti) hordtasakoknak a forgalomba hozatalát, amelyek egyszer használatosak, jelentős mennyiség fogy belőlük minden évben, de létezik helyettük más, többször használható vagy újrahasznosítható termék. Ezek azok a műanyag zacskók, amiket például a gyógyszertárban kapunk.
A biológiailag lebomló hordtasakokat sem tiltanák be, így a szakértő szerint elindulhat egy elmozdulás a lebomlók felé, mivel a nejlonzacskókra kivetendő 1900 Ft/kg-os termékdíj már eltérítheti a cégeket. Itt azonban kiemelte azt is, nagyon sokan azt hiszik, ezek házilag komposztálhatóak, pedig ez egyáltalán nem igaz. Ipari komposztálási módszerekkel lehetne ezeket lebontani. A „lebomló” zacskók kezelésére pedig még nincs kiépítve infrastruktúra.
Már előre léptek a kereskedők
A legtöbb kiskereskedelmi lánc már előre lépett az egyes termékek forgalmazását illetően is, és jó ideje bevezettek például papírtáskát, többször használatos zacskókat. A Lidl már tavaly megszüntette az olyan egyszer használatos műanyag termékek, mint a szívószálak, az eldobható műanyag poharak, műanyag tányérok és evőeszközök, valamint a műanyag fültisztító pálcikák értékesítését, és elérhetőek náluk papír- és 100 százalékban újrahasznosított öko bevásárló textiltáskák.
Az Auchan Magyarország is már áprilisban elkezdte kivezetni az egyszer használatos műanyagokat a kínálatából és már idén kivontak több egyszer használatos bevásárlótáskát is: ezek helyett bevásárló kartondobozba, illetve papír-, szövött, illetve 100 százalékban lebomló, házilag is komposztálható zacskókra cserélték le ezeket.
A Spar bevásárlótáskáit nem érinti majd a tiltás, ugyanis 50 mikronnál vastagabb táskákat forgalmaznak. A lánc az elsők között volt, akik a zöldségeknél és gyümölcsöknél használható, újrahasznosítható reformzacskókat vezetett be: ezt a visszajelzések alapján nagy örömmel fogadták a vásárlók, és tudatosan keresték, de arról is beszámoltak kérdésünkre, hogy a koronavírus-járvány óta enyhén visszaesett a kereslet a többször használatos zöldség-gyümölcs és pékáruzacskók iránt. Ebből persze még nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket a koronavírus-járványból kifolyólag a műanyaghoz fűződő viszonyunk átalakulását illetően, a lényeg ugyanis, hogy van alternatíva – és működik. Ugyanúgy, ahogy a papír- és a textiltáskák.
Az Aldi is már kivezette a szalagfüles műanyag bevásárlótáskákat, így a biológiailag lebomló verzióba, illetve a papír- és többször használatos táskákba pakolhatunk a pénztárnál, emellett kimérős formában találhatjuk meg a láncnál a különböző magvakat, a zöldségeket és gyümölcsök meghatározó részét, valamint helyben sütött és friss pékáruk, kenyerek kaphatóak, arra pedig, hogy saját tárolóeszközbe, vagy textilzsákba rakjuk ezeket, elmondásuk szerint az összes üzlet vásárlóterében elhelyeztek felhívást.
Sok mindenre van alternatíva, de van, amire nincs
Az egyes egyszer használatos műanyagok tiltása több szereplőre hatással lesz: az áruházak és kereskedők mellett a gyorsétkezdék, az étel-házhozszállítással, cateringgel és italautomatákkal foglalkozó cégeket is érinti a tervezett tiltás. Az utóbbiaknak pedig azonnali és új megoldásokra lesz szükségük. Bár a kijárási korlátozások lazítása miatt újranyithatnak az éttermek, az étel-házhozszállítás sok vendéglátóhely túlélését jelentette az elmúlt hónapokban. Arról pedig egyelőre csak találgatni tudunk, hogy egy második hullám milyen hatással lesz majd mind az újbóli korlátozásokra, mind arra, hogy mennyire marad velünk a házhoz szállítás. A tiltás tárgyát pedig azok a csomagolóeszközök is képezik, amelyeket használnak – az egyszer használatos ételhordó dobozokat pedig egyelőre nem tudják megfelelően helyettesíteni.
„A tilalom, ha a most ismertté vált formájában vezetik be, a hazánkban évente forgalomban lévő 350 ezer tonnányi műanyag csomagolásnak a 2-3 százalékát érinti. Ez évi 7-9 ezer tonna, de tekintve, hogy a koronavírus-járvány miatt gyakoribb lett az ételkiszállítás, és több műanyagzacskó is fogy, 2020 végére ez a szám jelentősen nőhet, bőven elérheti a két számjegyű tartományt” – számolta ki a hvg.hu-nak az érintett termékek volumenét Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára. A főtitkár hozzátette, az oxidatív úton lebomló műanyagok, valamint a polisztirol alapú ételdobozok, étkezési eszközök tilalma ellen a szakma sem emel kifogást, mert ezeknek léteznek optimális helyettesítői.
„A törvény vendéglátóipari szemszögből a nejlontasakokról és táskákról, műanyag szívószálakról, keverőpálcákról, evőeszközökről, habpoharakról és műanyag tányérokról szól. Ezek a termékek jelenleg már könnyen helyettesíthetők: a nejlon helyett ott a papírtasak, a habpohár helyett a papírpohár, a tányér készülhet cukornádból, az evőeszköz pedig felelős gazdálkodásból származó fából” – mondja Győrvári Gábor, az vendéglátóipari csomagolóeszközöket forgalmazó Indepack Kft. ügyvezetője.
Van viszont, amit egyelőre nem lehet kiváltani: „A vendéglátásban maradnak olyan csomagolások, melyeket jelenleg nem lehet megfelelően helyettesíteni, mivel az új alapanyagok nem rendelkeznek feltétlen a szükséges tulajdonsággal, vagy épp nem állnak olyan mennyiségben rendelkezésre, mint amire szükség lenne” – hangsúlyozta. Szerinte nem is kellene helyettesíteni a szívószálat, hanem le lehetne szokni a használatáról. Furcsának tűnhet, de a csomagolószakma egy része is egyet ért a környezetvédőkkel abban, hogy
tényleg csak azt csomagoljuk be, amit kell.
„Abban viszont nem, hogy a biztonságos, egyszer használatos csomagolás helyett a sokkalta nagyobb karbonlábnyomú és nem 100 százalékosan higiénikus, újrahasználható csomagolást támogatják. A törvényalkotók – megítélésünk szerint helyesen – csupán a könnyen helyettesíthető termékek talpára kötnek útilaput. Azt kell észrevenni, hogy a műanyagnak és általában az egyszer használatos csomagolásnak most nem túl jó a sajtója, de attól még élhetőbbé teszi a mindennapjainkat” – tette hozzá.
A cég több mint 10 ezer hazai kis- és középvállalkozást lát el a szükséges csomagolóanyagokkal. A partnereiktől kapott visszajelzések alapján a törvényjavaslat általános ijedtséget keltett a műanyagból készülő csomagolásokat használók körében, sokan azt hiszik, minden tiltás tárgyát fogja képezni, és a partnereik egy része attól is fél, hogy a vendégek nem fogják kifizetni azt a többletköltséget, amit a lebomló alapanyagú csomagolás jelent. Bár az Indepack Kft. csak forgalmazza az érintett körbe tartozó termékeket, az alapanyagnak való kitettségre hívja fel a figyelmet az ügyvezető, aki már korábban is hangot adott annak, hogy nem vezet jóra, ha egész Európa egyszerre állna át a helyettesítőkre, mert így félő, hogy a kisebb magyar piac szereplői húzzák majd a rövidebbet.
„A magyar piac elég kicsi, és ha egy alapanyaggyártónak el kell döntenie, hogy a kicsi magyar, vagy inkább egy nagy és stabil német piacra szállítson, akkor nem kérdés, mit választ. Szóval a technológiai átállás az új termékre csak a feladat egyik része.” Veszteséggel nem számolnak a tiltás életbe lépése után, és csak egy egyszerű logisztikai váltás lesz náluk, hiszen a kivonás alá kerülő termékek helyettesítői már évek óta elérhetőek a kínálatunkban, így tulajdonképpen csak a forgalmat terelik majd át, és a környezetbarát változatot kell raktározniuk. Közben már arra készülnek, hogy néhány év múlva milyen újabb szigorítások érkezhetnek.
A tavalyi évben a januártól várhatóan tiltás tárgyát képező egyszer használatos műanyag termékek a muanyagbolt.hu-t is üzemeltető MarázPlast Kft. teljes forgalmának 9,5 százalékát tette ki. „Az elmúlt időszak becsapós kicsit, mert a járvány miatt elképesztő mértékben megnőtt ezeknek a termékeknek a forgalma. Ha ettől eltekintünk, akkor viszont nagyjából stagnáló keresletről lehet beszélni” – mondta Szabó Gábor, a cég marketingvezetője. Ők is megkezdték már a helyettesítő termékek forgalmazását, azonban ezekből egyelőre alig adnak el. „Ezek a termékek drágábbak és a magyar vállalkozások döntő többsége meglehetősen árérzékeny” – tette hozzá.
Az életbe lépő tiltás esetére pesszimista és optimista forgatókönyvvel is készülnek: ha teljesen kiesnének a tiltás tárgyát képező egyszer használatos műanyagok, az százmilliós nagyságrendű forgalomcsökkenést jelentene a cégnek. „De ennek legfeljebb matematikai esélye van, hiszen ezekre a termékekre, illetve a környezetbarát utódaikra januártól is szükség lesz. Az optimista forgatókönyv tehát az, hogy az átállás még árbevétel-növekedést is eredményez, hiszen a környezetbarát alternatívák drágábbak. Megtörténhet, hogy az eladási volumen csökken valamelyest, amit a magasabb ár megint csak képes ellensúlyozni. És nyilván megtörténhet, hogy drasztikusabban visszaesik az ilyen termékek forgalma, ebben az esetben más termékkategóriákkal fogjuk pótolni a kiesést. Úgy látjuk, a beszállítók fel vannak készülve az átállásra, ha volumenben még nem is, választékban mindenképpen. De azt gondolom, ezzel az egésszel kicsit úgy vagyunk, mint amikor év elején néztük a kínai járványhelyzetet. Nem nagyon akartuk elhinni, hogy ez majd nálunk is megtörténik” – fűzte hozzá Szabó Gábor.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Most akkor mit akar a kormány a nejlonzacskókkal?
Kezdetben szorgalmazta a magyar kormány az egyszer használatos műanyagokat tiltó törvényt, az EU erre vonatkozó intézkedési javaslatát mégsem támogatta. Majd beterjesztették a törvényjavaslatot, sőt, tovább is mentek, mint amit az EU tiltana, ám kedden váratlanul visszavonták. Még az is lehet, hogy végül velünk maradnak a nejlonzacskók, ugyanis ez a kormány saját vállalása és az EU-s tiltás erre nem vonatkozik.
Kibuktak a zöld szervezetek: nagyon kevés a kormány klímatörvénye
Elégtelennek tartják és jelentősen változtatnának a hazai klímatörvényen a szakmai szervezetek, amelyek szerint nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon nem lesz zöld helyreállás a koronavírus-válság után.
