A szociálpszichológia egyik elmélete szerint az, hogy az ember milyen csoporthoz tartozónak érzi magát, befolyásolja a körülötte lévő világ észlelését. Bár vannak arra utaló jelek, hogy a kultúra a szagok és illatok érzékelésére is hatással lehet, a szociális identitás szaglásban játszott szerepét eddig kevéssé kutatták - írta közleményében a Genfi Egyetem. 

Geraldine Coppin, az intézmény kutatója és a New York-i Egyetem szakértői a svájci identitás és annak a csokoládéillat érzékelésében játszott szerepe példájával vizsgálták a szociális identitás hatását. Eredményeiket a Scientific Reports című szaklapban mutatták be. 

A kutatás során a Genfi Egyetem 25 svájci és 25 nem svájci tanulójával szagoltattak meg két illatot: csokoládé és édes pattogatott kukorica illatát, mely utóbbi semmilyen kapcsolatban nem áll a svájci identitással. A résztvevőknek egy 1-től 10-ig terjedő skálán kellett értékelniük, mennyire érzik kellemesnek, ismerősnek és intenzívnek az illatokat. 

Ezt követően a svájci identitásról kérdezték őket például kérdőívek segítségével. Egyrészt olyan dolgokat kellett felsorolniuk, melyeket Svájchoz kötnek, másrészt az országhoz kapcsolódó pozitív vagy negatív tulajdonságokat. A kérdőíves teszt után ismét értékelniük kellett az illatokat. 

A tiszta illatokon kívül egy ugyanolyan mértékben csokoládé- és ugyanolyan mértékben popcornillatból álló keveréket is megszagoltattak velük. A tanulóknak meg kellett állapítaniuk, hogy inkább a csokoládé vagy inkább a pattogatott kukorica illatát érzik. A svájciak a nem svájciakhoz képest sokkal intenzívebbnek érezték a csokoládé illatát, a popcornét ellenben a többiekkel azonos mértékben érzékelték.

A nemzetiségükkel foglalkozó tesztrész a svájciakban felerősítette szociális identitásukat, ami miatt esetükben az a jelenség sem működött, mely alapján az illat veszít intenzitásából, mivel egy idő után az orr hozzászokik. Coppin szerint vizsgálatuk bizonyíték arra, hogy a szociális identitás felerősítésével befolyásolható az illatérzékelés.