szerző:
Kanicsár Ádám András
Tetszett a cikk?

Máté Dezső gyerekkorában hajléktalan volt, kimaradt az iskolából, roma (és) meleg identitása miatt pedig egész fiatalkorában megtapasztalta a különböző bántalmazásokat. Ma a Magyar Tudományos Akadémia munkatársaként a roma melegek helyzetét vizsgálja és egy nemzetközi ösztöndíjprogram tanácsadója. A kutatóval a roma LMBTQ-emberek halmozottan hátrányos helyzetéről, a macsó roma szervezetekről, az LMBTQ-közösségek kétségeiről és a szomszédos országokban tapasztalt állapotokról beszélgettünk.

„Gyerekként hajléktalan voltam, rengeteget kimaradtam a közoktatásból, a telepeken, ahol felnőttem számtalanszor részese voltam erőszakoskodásoknak, mert nem egy igazi férfi képét adtam vissza számukra – bármi is legyen az. Nyegle és vézna voltam, verbálisan és fizikailag is folyamatosan értek bántalmazások” – Máté Dezső a Magyar Tudományos Akadémia kutatója, akinek legfőbb célja, hogy munkájával segítsen a meleg roma fiatalokon, akik hasonló körülmények között nőttek fel, mint ő. „Soha nem tudom elfeledni a magány, egyedüllét és kilátástalanság érzését, hogy a körülöttem lévőknek minden második szava a mocskos buzeráns volt.”

Máté jelenleg a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetében a roma LMBTQ-identitásokat és kihívásokat vizsgálja. Emellett tavaly az Open Society Foundations Community Youth Fellowship program tanácsadója lett, melynek keretein belül hat országban szeretnék előremozdítani a roma LMBTQ-embereket érintő ügyeket. Vagyis inkább problémákat. Ma Magyarországon szociális szinten ugyanis egyszerűen senki nem foglalkozik a roma LMBTQ-emberekkel. Holott miután egyszerre kell szembenézniük a társadalomban megjelenő rasszizmussal, idegengyűlölettel, homofóbiával és transzfóbiával, különösen nehéz helyzetben vannak.

A roma mint egzotikum

Az alapprobléma valahol az, hogy romának lenni ma Magyarországon még mindig különleges dolog. Kiemelt téma a romák szociális helyzete, mint például a lakhatás, szegénység és megélhetés. De vannak más kihívások is, amikor az érintett emberek szintén társadalmi elnyomásokkal kerülnek szembe: „Fontos, hogy változtassunk a megrekedt narratíván, ami a romákat egy egzotikus, misztikus, szociokulturálisan kirekesztett csoportként kezeli. Új kérdéseket kell feltenni.” Így az egyik alapvető megoldása az lenne, ha más megvilágításban is beszélnének a romákról Magyarországon. Egy meleg „fehér” ember csak attól lesz különleges, hogy meleg. Egy roma meleg ember viszont már alapvetően attól, hogy roma és meleg.

Kölcsönös diszkrimináció

Az ügyön nem segít az, hogy a roma és az LMBTQ-közösség sok esetben kölcsönösen nem fogadja el egymást: „Sajnos az LMBTQIA-közösségeken belül is megjelenik a rasszizmus és idegengyűlölet, ahogy a roma közösségekben is a homofóbia és a transzfóbia.”

Ha pedig a roma közösségen belül van is elfogadás, a homoszexualitás akkor is tabu marad. „Nem mondom, hogy melegnek lenni extraszégyen a roma közösségen belül, de nem is dicsőség” – mondja Máté, kiemelve, hogy ez nem roma kulturális jellemző, sokkal inkább össztársadalmi hatás. Ha el is fogadják a másságot, nem beszélünk róla eleget. Sokan inkább úgy kezelik, mintha nem is létezne.

„Találkoztam olyan roma meleg párral, akik egy cigánytelepen laknak víz, villany nélküli bádogviskóban. Húsz éve élnek együtt, az egyikük testvérével szemben, és tökéletesen elfogadják őket, de mégsem beszélnek arról, hogy ők melegek. Mert ez valahol kibeszéletlen téma – talán.” – mondja Máté. – „Nálam is ez a helyzet. Ha hazamegyek a falumba, az emberek tudják, hogy ki a párom, hogy meleg vagyok, de nem mernek róla kérdezni. Mert azt hiszik, hogy ez egy olyan dolog, amiről nem lehet kérdezni.

Egyszer egy családi összejövetelen a bátyám barátja megkérdezte, hogy mi van a 'pasimmal' és a bátyám zavarba jött, hogy ilyet nem lehet kérdezni! De miért ne lehetne? Elvégre én is megkérdezem, hogy hogy van a felesége, mégsem jövök zavarba tőle.”

De miért ne lehetne?

A válasz a kérdésre persze egyszerű: mivel eddig sem volt téma. És ha nem változik a helyzet, nem is lesz. Magyarországon se a romáknak, se a melegeknek nincs értelmezhető reprezentációja a médiában, az pedig, hogy feltűnjön például egy meleg roma szereplő egy napi tévésorozatban, végképp elképzelhetetlen. Így a sokszor a szegénységben, társadalmi elnyomásban élő LMBTQ roma fiatalok egyszerűen nem is értik a helyzetüket, vagy ha értik is, nem tudnak vele mit kezdeni: „Egyszerűen az emberek többsége nem tudja elképzelni, hogy létezik olyan, hogy roma LMBTQIA-ember. Ők maguk nem fognak róla beszélni, mert azt gondolják, hogy egyedül vannak, és nem tudják, kik azok az emberek, akikhez segítségért tudnának fordulni. A legfőbb LMBTQ-megmozdulások pedig elérhetetlenek számukra. A roma önkormányzatok vagy civil szervezetek pedig nem foglalkoznak velük.”

Mindez sokszor súlyos következményekkel és egy hazugságokkal teli élettel jár. Jellemzőek a látszatházasságok, melyekben az érintett személy feladja szexuális és/vagy nemi identitását, és egész életére egy boldogtalan kapcsolatban kötelezi el magát, csak hogy megfeleljen a társadalmi elvárásoknak.

©

„Nem vagyok 5 kiló meleg vagy 5 kiló roma”

Miután pedig a meleg romák létezése is egyfajta tabu, nem csoda, hogy a kényesebb témák nem kerülnek előtérbe sem a közösségen belül, sem pedig a közbeszédben. Ilyen például a transznemű roma fiatalok diszkriminációja a szórakozóhelyeken, a roma meleg szexmunkások kihívásai, HIV- és AIDS-megelőzés vagy a meleg közösség rasszizmusa. Bár mindig vannak próbálkozások, hogy elinduljon párbeszéd ezekről a témákról, a legtöbb esetben kudarcba fulladnak – se pénz nincs rá, se komoly érdeklődés. Sem a roma, sem az LMBTQ-szervezetek szintjén.

Ennek oka Máté szerint egyértelmű. A roma szervezetek vezetősége általában erősen patriarchális, a vezetők pedig macsót játszó férfiak, akik szociálisan nem éppen érzékenyek: „Ezáltal kiszorulnak az olyan interszekcionális témák, mint a nők, az LMBTQIA-emberek vagy fogyatékkal élők helyzete.”

Ám ennél feljebb sem működőképesebbek a dolgok. Magyarországon jogi szinten nincs olyan, hogy roma transznemű, roma leszbikus vagy roma meleg szexmunkás. Ha egy jogsegélyirodához vagy akár bírósághoz kerül egy diszkriminációs eset, ami például egy roma meleget érint, először azt vizsgálják meg, hogy inkább melegként vagy inkább romaként kezeljék-e a sértettet. A kettőt együtt nem lehet.

Amíg ezeket az identitásokat nem kezelik egyben, addig nem lesz előrelépés az ügyben: „Egy roma LMBTQIA- embernek egy kerek egész komplex identitása van".

„Nem vagyok 5 kiló meleg vagy 5 kiló roma – ahogyan az egyik spanyol roma LMBTQ-barátom mondaná.”

Van, ahol még rosszabb a helyzet

A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények Magyarországon is jellemzőek, a Balkánon ennél is bonyolultabb a helyzet – a még erőteljesebb rasszizmuson, homofóbián és transzfóbián felül ugyanis képbe jön még egy fontos tényező: a vallás. Bár a vallási alapú homofóbia Magyarországon is problémát jelent, Macedóniában vagy Szerbiában a homoszexualitást is merevebben utasítják el.

Más országokban az érintett csoportok hatékony elérése a problémás. Szlovákiában nehézkesen működnek a polgári megmozdulások, Szerbiában pedig a patriarchális rendszerrel kell szembeszállni. Egyedül Csehországban tart előrébb a téma, köszönhetően annak, hogy ott van civil szervezet, melynek alappillére a roma LMBTQ-ügy.

Máté Dezső hisz benne, hogy ha az országok összefognának, a társadalom végre hallana ezekről a témákról, és beszélnének is róluk, sok változás történne, mely sok fiatal életét mentené meg. Azt mondja, az Open Society Foundations programja most mindezen segíthet. Nem csak azzal, hogy új témákat világíthat meg, de azzal is, hogy szociális összefogást teremthet a hat ország között.

„Számomra nagyon fontos lenne, hogy ezek az emberek büszkék legyenek saját magukra, a saját életükre, a roma és az LMBTQ-identitásukra. Büszkék legyenek arra, hogy ezek az identitások nem olyan identitások, amik negatívak és le kellene őket tagadni. Ezek értékekkel teli identitások.”

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Majdnem egy évvel csökkent itthon a várható élettartam

Majdnem egy évvel csökkent itthon a várható élettartam

Felfüggesztett börtönt kapott a fideszes Koncz Ferenc balesetének okozója

Felfüggesztett börtönt kapott a fideszes Koncz Ferenc balesetének okozója

Az internetkorban a táviratból legfeljebb a távirati stílus maradhat

Az internetkorban a táviratból legfeljebb a távirati stílus maradhat