„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Egyre kevesebb fiatal jelentkezik be nyelvvizsgázni, a jelentkezők közül pedig egyre kevesebben tesznek sikeres vizsgát – ez derül ki abból a kutatásból, amelynek az elkészítését 2017 nyarán rendelte el a kormány. Az adatok azért is elszomorítóak, mert 2020-tól már csak azok felvételizhetnek egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az Eduline szerint így egyre többen szorulhatnak ki a felsőoktatásból, főként azok a diákok, akiknek szülei nem tudják fizetni a különórákat – az iskolákban folyó nyelvoktatás ugyanis, úgy tűnik, nem elég.
A kutatás eredményeit néhány napja hozták nyilvánosságra az Oktatási Hivatal oldalán. A gimnáziumi és szakgimnáziumi igazgatók szerint a legnagyobb problémát a gyerekek motiválatlansága jelenti, de a tanár- és eszközhiány is sokszor nehezíti a helyzetet. Sok iskolában igen szegényes a nyelvi laborok – már ha van ilyen – eszközparkja, holott a diákok sokkal könnyebben sajátíthatnák el az idegen nyelvet, ha mondjuk online, hanganyagokkal és videókkal dolgozhatnának az órákon.
A pedagógushiányból adódó gyakori tanárcsere is hátráltatja a haladást: a felmérés szerint a 11. évfolyamosok átlagos „tanárszáma” – vagyis hogy a nyelvtanulás megkezdése óta hány nyelvtanáruk volt – négy. Sőt, minden negyedik megkérdezett gimnazista arról számolt be, hogy négy, öt, hat vagy ennél is több pedagógus tanította őket az első idegen nyelvre.
Akkor sem mindig rózsás a helyzet, ha éppenséggel van elég tanár, és nem kell évente új pedagógushoz alkalmazkodniuk a gyerekeknek. A diákok szerint ugyanis az órákon általában a tanár beszél, így nem is mindig jut idő arra, hogy minden diák megszólalhasson az adott idegen nyelven. Ráadásul a tanárok nagy része a legtöbbször még mindig magyarul beszél az órákon, és kevés a páros feladat is, amikor a tanulók egymással gyakorolhatnák a nyelvet.
Az is kiderül, hogy talán nem az alacsony óraszámban kell keresni a sikertelen nyelvtanulás okát: az általános iskolákban 504 tanórát ülnek végig a diákok (ez nagyjából a V4-országok átlagának felel meg), a középiskolákban pedig további 432 tanórán vesznek részt – ez összesen 936 órányi – elvileg aktív – nyelvtanulást jelent. Ennek bőven elégnek kellene lennie ahhoz, hogy a tanulók sikeres nyelvvizsgát tegyenek, az Association of Language Testers in Europe nevű szervezet szerint ugyanis az alapfokú nyelvvizsgáig 350-400 60 perces órával kényelmesen el lehet jutni.
