New York már átélt néhány megpróbáltatást, de története során a múlt héten rendeltek el először közegészségügyi szükséghelyzetet, mert gyorsan terjedni kezdett a kanyaró.
Aki nem immunis a vírus ellen – amit az ad, hogy már túlesett a betegségen vagy védi az oltás –, és nincs a vakcinával szemben orvosi ellenjavallat birtokában, annak ezerdolláros büntetéstől fenyegetve kötelező beoltatnia magát, s ugyanez vonatkozik a védtelen gyerekekre is.
Miért éppen a haszid zsidók betegedtek meg?
A szigorú intézkedés Brooklyn városrészre, és ott is az ultraortodox haszid zsidók lakta körzetekre vonatkozik, mert szinte kizárólag közöttük ütötte fel a fejét a járvány. A magas lázzal és az egész testre kiterjedő kiütésekkel járó – súlyosabb esetekben halálos szövődményként tüdő-, illetve agyvelőgyulladást okozó – betegség a New York közelében lévő Rockland megye azon részein is terjedni kezdett, ahol szintén haszidok laknak.
Az intézkedés ellen keresetet állítanak össze az érintettek, de az USA-ban – akárcsak Magyarországon (lásd alább Immunis Magyarország című keretes írásunkat) – a közegészségügyi okokból elrendelt kötelező oltás szilárd jogi alapon áll. Az alkotmánybírósági szerepet is betöltő amerikai legfelső bíróság egy 1905-ös döntésében mondta ki, hogy a közjó érdekében, járványveszély esetén, az egyéni szabadság ily módon korlátozható.

Immunis Magyarország |
Nem sérti sem a lelkiismereti, sem a vallásszabadságot a gyermekkori védőoltások kötelező beadása – foglalt ismételten állást az Alkotmánybíróság. Ezzel nemcsak megerősítette a Legfelsőbb Bíróság tíz évvel ezelőtti állásfoglalását, hanem szigorította is azt. Egyértelműen kimondta, hogy a védőoltások kötelezővé tétele a közösség érdekét szolgálja a járványok megelőzésével. Sőt alkotmányos eljárás, ha az oltásellenes szülők kezéből legalább átmenetileg kiveszik a gyermeknevelés jogát, és az állam gondoskodik a kiskorú védelméről. Vagyis ha nincs arra törvényes alap – például olyan betegség, amely esetén ellenjavallt a védőoltás –, nem kerülhető meg az immunizálás. Magyarországon 1969 óta kapnak kanyaró elleni védőoltást a 15 hónapos gyermekek, az immunizálás megerősítése, a vakcinabeadás ismétlése az általános iskola 6. osztályában esedékes. A kétszeri oltás közel teljes, élethosszig tartó védettséget ad, ahogy az is, ha valakit az oltás előtti korban megfertőzött a kanyaró vírusa. A szigorúan betartatott oltási rendnek köszönhetően jobbára csak behurcolt esetekkel találkoznak a hazai kórházak. Az utóbbi hetekben Szombathelyen bukkant fel a kanyaró, de másutt is regisztráltak ilyen esteket – az elmúlt negyedévben 14-et. Tavaly összesen 21 igazolt kanyarós beteget vett nyilvántartásba a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi főosztálya. |
A New York-i haszid közösségben felbukkant ugyan az oltásellenesség vírusa, ám a rabbik zöme vakcinapárti. Az ultraortodoxok jellemzően nagy családban élnek, s nehézkesen tudják teljesíteni a csaknem tökéletes védettséget adó két oltás követelményét.
A haszidok körében már több mint kétszáz megbetegedést okozó vírus nyomát kutatva az orvosok feltételezik, hogy azt Izraelből hurcolhatták be az USA-ba, ahol az ezredfordulón legyőzöttnek minősítették a kanyarót. A jeruzsálemi és tel-avivi közösségekben terjedő járványt az ukrajnai zarándoklatról hazatérő fertőzött ortodox zsidók turbózhatták fel.
Iszonyatosan gyorsan terjed
A világ egyik legsúlyosabb kanyarógóca Ukrajnában van, ami meghatározó szerepet játszott abban, hogy tavaly Európában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint csaknem 83 ezer ember betegedett meg – ez két évtizede a legtöbb, és az előző évi háromszorosa –, s 72-en haltak bele.
Franciaországban a hatszorosára nőtt 2018-ban a fertőzöttek száma, és a kanyaró terjed Szerbiában, Olaszországban, Oroszországban és Romániában is.
A WHO nem végleges adatai alapján tavaly világszerte 307 ezer kanyarós esetet jelentettek az előző évi 137 ezer után, s az idei első negyedévben az egy évvel korábbi négyszeresét, 112 ezret regisztráltak. Ám ez durván alábecsüli a valós számot, hiszen a betegeknek kevesebb mint a tizedéről, egyes, jellemzően szegény és gyönge közegészségügyi rendszerű országokból csupán a 3 százalékáról érkezik jelentés az ENSZ szakosított szervezetéhez.

A kanyaró világméretű terjedésének több oka van, s Ukrajna csaknem mindegyiket begyűjtötte. A keleti országrészben 2014-ben orosz beavatkozással kitört polgárháború tovább lazította a védőoltásoknak a szovjet rendszerben kialakult fegyelmét. Ráadásul a kijevi kormánynak sem elég pénze, sem ereje nem maradt a megfelelő minőségű és mennyiségű vakcina beszerzésére. Kialakult az oltásellenesség is, miután 2008-ban egy 17 éves gyerek egy nappal a kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR-) vakcina beadása után meghalt, és a rémhírterjesztőket nem érdekelte, hogy egészen más okból. A WHO adatai szerint az MMR-vakcinával beoltott, egy év alatti csecsemők aránya Ukrajnában 97 százalékról 2010-re 56, majd a hiány nyomán 2016-ra 42 százalékra zuhant, és a második dózist csupán a gyerekek 31 százaléka kapta meg, ami a világon a legalacsonyabb ráták közé tartozik.
Az oltásellenesség – amelynek alapja Andrew Wakefield brit orvosnak 1998-ban a Lancet szaklapban megjelent, azóta százszor cáfolt állítása az MMR-vakcina és az autizmus közötti összefüggésről – főleg a fejlett ipari országokra jellemző (HVG, 2018. október 25.). A kötelező védőoltásokat a gyógyszergyárak és a politikai elit profitéhes összejátszásaként beállító populisták – mint a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés vagy az olasz kormánykoalíciót alkotó Ötcsillagos Mozgalom és Liga – pedig csak olajat öntenek a tűzre. Az oltásellenesség különösen teret nyert a gyerekeiket az autizmustól féltő Szilícium-völgyi gazdagok körében, ahol az immunizálási arány a szegényebb országokra jellemző mélységbe zuhant.

Kanyarós gyereket vizsgálnak Madagaszkáron. Kevés az erő, a pénz, az elszántság
AFP / Laetitia Bezain
Világjárványtól félnek
Madagaszkár is súlyos kanyarójárvánnyal küzd, tavaly októbertől az idén márciusig 83 ezer beteget és csaknem ezer halálos áldozatot jegyeztek fel. A szigetországban politikai káosz uralkodik, az utóbbi évben természeti és egészségügyi katasztrófák sújtották, s nincs pénz vakcinára.
A Fülöp-szigeteken csak az idén eddig 15 ezren betegedtek meg kanyaróban, s majdnem 240-en haltak meg. A nem túl acélos egészségügyi rendszerű, ezernyi szigetből álló országban logisztikailag amúgy is nehéz a gyerekkori védőoltásokat beadni, ráadásul két éve a dengue-láz elleni vakcináról kiderült, hogy több kárt okoz, mint amennyit használ, ami megtépázta a lakosság bizalmát az oltásokban.
Venezuelában az egészségügyi rendszer összeomlása miatt robbant be a kanyarójárvány, ami az országból elmenekülők révén Brazíliában is a megbetegedések számának növekedésével járt.
Az influenzánál és az ebolánál gyorsabban terjedni képes kanyarót sokan a nagyobb világjárványok előhírnökének tartják, s most aggódnak, hogy a különböző tényezők összejátszása miatt nehéz lesz gátat szabni a megbetegedéseknek. Különösen, hogy az 1960-as évektől rendelkezésre álló MMR-vakcina hatékonynak bizonyult, és ez talán túlságosan is biztonságba ringatta az embereket.
A közösséget védő 95-97 százalékos átoltottsági arány több országot megóvhat a járványtól, a vakcinák alkotta falon fennakadhatnak a behurcolt esetek. Ám a kanyaró és más vírusok elleni oltóanyagok megfizethetősége újra világpolitikai témává válhat, mert a jelek szerint a WHO, illetve a Bill és Melinda Gateshez hasonló jótékony milliárdosok erőfeszítései sem képesek csodát tenni.
NAGY GÁBOR
nagy.gabor@hvg.hu