„Nincs azzal baj, ha megijedtek” – gyerekeknek tartott sajtótájékoztatót a norvég miniszterelnök
Mondjuk úgy, egészen más hangulatúra sikeredett, mint egy Kovács Zoltán-féle hazai koronavírus-tájékoztató.
hvg.hu
Erna Solberg norvég miniszterelnök hétfőn kizárólag gyermekeknek szóló sajtótájékoztatót tartott a koronavírusról, amelyben – az oktatási és a családügyi miniszterrel közösen - megválaszolta az aggódó gyerekek által feltett kérdéseket, amiket a közmédia és a legnagyobb független napilap közösen gyűjtött össze.
„Különleges napok ezek. Sok gyerek szerint ijesztő, ami történik” – kezdte Solberg miniszterelnök válaszát az egyik kérdésre. Mint mondta, „Nincs azzal baj, ha valaki megijed, amikor ennyi dolog történik egyszerre”. Hozzátette, lehet, hogy megjelenik a fertőzés a kérdező gyerek környezetében, de „majdnem mindenki rendben átvészeli azt, ugyanez igaz apura és anyura, ha ők is elkapják”.
A miniszterelnök és miniszterei olyan kérdésekre válaszoltak többek között, hogy „Lehet-e szülinapi zsúrt szerveznem?”, „Meglátogathatom a nagyszüleimet bevásárlás után?”, „Mikor lesz védőoltás?”, illetve sokan kérdezték, hogyan segíthetnek. A nagyszülők látogatására természetesen az volt a válasz, hogy most inkább ne, a védőoltásra, hogy még nem tudni, a segítésre pedig az, hogy azzal segítenek a legtöbbet a gyerekek is, ha otthon maradnak, mert így nem adják át másoknak és nem kapják el másoktól a vírust.
A gyerekeket a nyári szünet kérdése is izgatta, Guri Melby oktatási miniszter nem is tudta egyelőre megmondani, hogyan lesz idén a vakáció, de azt mondta, érdemes felkészülniük a gyerekeknek, hogy a vakáció idén kicsit más lesz, mint korábban.
Érdemes belenézni norvég tudás nélkül is a sajtótájákoztatóba, mert nagyon átjön a hangulata:
Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.
