A koronavírus már tavaly is felülírta az érettségi lebonyolítását, egy éve is csak írásbeliket írtak a vizsgázók. Az eredmények átlaga a tavaszi érettségi időszakban 3,61 lett, ami nem tér el a normál (írásbeli plusz szóbeli) vizsgák eredményétől, 2013 és 2019 között ezek az értékek 3,57 és 3,71 között alakultak. Sőt, tavaly a bukások aránya (0,89 százalék) picit kevesebb is volt a szokásosnál (1,02-1,2 százalék).

Tantárgyanként sem volt középszinten statisztikai eltérés, a három fő tantárgy esetében az elmúlt évek átlaga 3,45, tavaly pedig 3,47 volt. Emelt szinten a három fő tantárgy esetében viszont csökkent a vizsgaeredmények átlaga, a tavaly előtti négy évben 66 százalék volt, tavaly 60 százalék. Az eredmény csökkenésének oka az lehetett, hogy 2019-hez képest tavaly jelentősen, 26 százalékkal nőtt a vizsgák száma, mivel kötelező lett egy tárgyból az emelt szintű vizsga a felsőoktatási felvételihez.

Korábban egy vidéki gimnázium igazgatója is azt magyarázta kérdésünkre, hogy ők több évre visszamenőleg megvizsgálták az érettségi eredményeket, és az iskolájukban elhanyagolható, 1-2 százalékos volt különbség az írásbeli százalékos eredménye és a végső eredmény (írásbeli+szóbeli) között. Magyarországon az írásbeli egyébként sokkal nagyobb súllyal szerepel a végső jegyben, mint a szóbeli.

Év elején felmerült, hogy a járvány miatt Magyarországon is halasszák el az érettségit teljesen, és csak a középiskolai osztályzatok alapján értékeljék a végzősöket, ám ezzel a felvetéssel már akkor sem értettek volna egyet az általunk megkérdezett igazgatók. Mint mondták, meg lehet és meg is kell szervezni hagyományos módon – a megfelelő egészségügyi óvintézkedések mellett – az írásbeliket. Tavaly tavasszal és ősszel már sikerült lebonyolítani így a vizsgákat, tapasztalata is van ebben az intézményeknek.

Egy vidéki kisvárosi igazgató kérdésünkre azt emelte ki, hogy az írásbeli érettségi egy sztenderdizált teszt: mindegy, hogy az azt megíró diák melyik iskolában tanult, milyen volt az érdemjegye, mindenki ugyanazt a tesztet kapja, mindenkiét ugyanazzal az értékelési rendszerrel kell javítani, így az egy objektív, a többiekével összehasonlítható képet ad az adott maturáló tudásáról.

„Ha ezt kiveszik a rendszerből, és csak az iskolai osztályzatok alapján rangsorolnák a diákokat, teljesen más képet kapnánk a végzős évfolyamról. Egy erősebb iskolában ugyanis egy jobb képességű tanuló elképzelhető, hogy rosszabb jegyet kap, mint egy gyengébb iskolában egy gyengébb képességű tanuló. Nem tartanám tehát egyáltalán jó ötletnek, ha eltörölnék a központi érettségit.”

Nem csak nálunk, hanem egész Európában és az egész világon új helyzet elé állította a koronavírus az oktatási rendszereket, többek közt azzal a dilemmával, hogy hogyan szervezzék meg az iskolai záróvizsgákat. Mint írtuk, tavasszal Európa nagy részében nem voltak záróvizsgák. Ahol voltak, ott azokat megelőzték intenzív, kifejezetten vizsgafelkészítést célzó kurzusok a végzős évfolyamoknak. Számos országban leszűkítették az érettségi tartalmát, és csak azt kérdezték, amit a karantén előttig – hagyományos módon – tanítottak.

Nevezetesre és botrányosra sikeredett a brit ötlet, ahol tavaly nem tartottak érettségit, helyette egy algoritmust találtak ki a diákok értékelésére. Eszerint az osztályban felállított rangsor, a korábbi osztályzataik és a tanáraik értékelése alapján kaptak jegyeket a diákok. Igen ám, de az algoritmus azt feltételezte, hogy a gyengébb iskolákban automatikusan könnyebben kapnak a diákok jó jegyet, akik erősebb iskolába járnak, azok nehezebben. Mindebből sok igazságtalan értékelés keveredett ki, és hatalmas botrány is lett a megoldásból. Számos nagy egyetem be is jelentette, hogy nem veszi figyelembe az algoritmus értékelését, és csak az iskola által javasolt jegy alapján döntöttek. (A brit káoszra utalt egyébként kedden Maruzsa Zoltán is, mint elrettentő példa arra az esetre, ha nem lenne érettségi.)

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: