Az egymillió dolláros szivárványmacska, avagy tényleg megőrült a világ az NFT-től?
Ma már nem telik el úgy nap, hogy ne történjen valami elképesztő fordulat az NFT-k, azaz a nem helyettesíthető tokenek világában, pedig egy éve ilyenkor még valószínűleg kevesen hitték volna el, hogy egy primitív pixeles cica hamarosan annyi pénzt fog érni, mint egy budai luxusingatlan. A magyar művészeti szcéna több szereplője is felült az NFT-hullámra, őket kérdeztük a tomboló digitális gyűjtőszenvedélyről.
Egy évvel ezelőtt a legtöbben még csak nem is hallottak róla, de néhány hónap alatt akkorát fordult a világ, hogy közben ez lett a 2021-es év szava, Debrecenben néhány hete már konferenciát rendeztek köré, és Quentin Tarantinótól kezdve, a Nike-n át az NBA-ig mindenki ráharapott. Ez az NFT, a nem helyettesíthető token (non-fungible token), a technológia, amely lehetővé teszi, hogy a végtelenségig sokszorosítható digitális állományoknak legyen egy-egy konkrét eredetijük, hogy azokat birtokolni lehessen, adni-venni a virtuális piactereken.
A világ 2021-ben megrázta az NFT-fát, bekövetkezett az NFT-ősrobbanás, vagy úgyis mondhatnánk, hogy elöntött minket az NFT-tenger.
Annyira, hogy az ArtReview magazin idén a művészeti piac legbefolyásosabb tényezőjének kivételesen nem egy személyt választott, hanem az ERC-721-es NFT-alkotást. Ezzel most először fordult elő, hogy a top100-as listán egy pixeles szivárványmacska, a Nyan Cat nevű videós mém szemtelenül beelőzte a szegmens összes nagyágyúját, Aj Vej-vejt, James Murdochot, Olafur Eliassont, Steve McQueent vagy Kawst. Az idén tízéves Nyan Cat mémből generált NFT-t idén tavasszal több mint egymillió dollárért adták el egy online aukción.
Oké, de valaki magyarázza már el végre, hogy mi az az NFT!
Mielőtt azonban további elképesztő eseményeket sorolnánk az NFT-univerzumból, megpróbáljuk röviden, tömören elmagyarázni, hogy mivel is van dolgunk. A nem helyettesíthető token a kriptopénzek technológiai hátterét is biztosító, az úgynevezett blokkláncok egyik felhasználási lehetősége. Sokféle blokklánc létezik már, de mindegyiknek az a lényege, hogy ezek olyan adatbázisok, amelyek nem egy-egy központi számítógépen vannak tárolva, hanem a világban szétszórt sok ezer gépen. Ezért is hívják a blokkláncot nem centralizált, hanem elosztott adatbázisnak. Ez az a technológia, amely lehetővé teszi a kriptopénzekkel (például a legnépszerűbb bitcoinnal vagy a második legnépszerűbb ethereummal) való kereskedést. Ez a gigantikus adatbázis láncszerűen egymás után kapcsolódó, adattároló blokkokból áll, és ezekben a blokkokban bármilyen adatot lehet rögzíteni, például a kriptopénzek tranzakciójának részleteit.
Györfi András a Kripto Akadémia alapítója és a Kriptopénz ABC szerkesztő-írója így magyarázza el: „Azokat az információkat, hogy például András mennyi kriptopénzt és mikor utal Gábornak, Gábor pedig Julinak, a rendszer a blokkokba helyezi. Egy blokkban akár több ezer tranzakció részletei is lehetnek dátummal, összeggel. A csavar, és ami az egész biztonságosságát adja, az, hogy minden blokk hivatkozik az előtte lévőre. Az úgynevezett hash algoritmus az egy blokkba írt összes információt egy kódsorrá alakítja, és ezt a kódsort a következő blokk is tartalmazza. Az a zsenialitása az egésznek, hogy ezáltal, ha utólag bárki megpróbál belenyúlni a rendszerbe, azt azonnal ki fogja szúrni a többi számítógép, mert nemcsak annak az egy blokknak fog megváltozni a kódsora, hanem a következőnek, az azt követőnek és azután következőnek is.”
Az NFT-k is éppúgy bejegyzések a blokkláncba, mint a kriptopénzes tranzakciók – mondja Györfi, csak éppen arról szolgáltatnak információt, hogy milyen digitális állományt reprezentálnak. Ellentétben a kriptopénzekkel, ahol teljesen mindegy, hogy melyik bejegyzést birtokoljuk (mint ahogy az is mindegy, hogy egy bizonyos értéket képviselő bankjegyből melyik sorozatszámú van nálunk), az NFT-k esetében egyszeri és megismételhetetlen egy bejegyzés. Ezért, még ha gazdát is cserél a token, sosem lesz leválasztható attól a digitális tartalomtól – videótól, mémtől, virtuálisan létező műalkotástól –, amihez hozzákapcsolták. Ebből következik, hogy az NFT olyan, mint egy a digitális alkotáshoz társított, eredetiséget igazoló tanúsítvány, és ha a digitális művet adják-veszik a blokkláncon, akkor valójában ezzel a tanúsítvánnyal, a tulajdonjoggal kereskednek. A szivárványmacskát például ettől még bárki letöltheti a számítógépére, de csak az tudja majd eladni a mémet, akinél a macska tokenje van.
Tényleg ekkora a felhajtás az NFT körül?
Most, hogy értjük valamennyire, miről is van szó, vessünk egy pillantást arra, hogy micsoda tempóban tágul az NFT-univerzum. Az első NFT-alkotás létrehozását Kevin McCoy médiaművészhez kötik, aki 2014-ben a Quantum című művéből csinált – szakszóval élve: mintelt – NFT-t, amit idén, átszámítva 1,4 millió dollárért adtak el. (Fontos, hogy NFT-ket csak kriptopénzen lehet megvásárolni, így ha a dollárban kifejezett értéket jelöljük, akkor az már az átváltott összeg.)
So happy to own the first ever NFT, Quantum, from @mccoyspace
— Sillytuna ������ ������ ⚽ (@sillytuna) June 10, 2021
A piece of history. Let's see how we can continue its story. pic.twitter.com/kCjke2CGkd
A történelmi mérföldkőnek számító, McCoy-féle NFT ma már nagyon sokat ér, de az emberek valójában ennél is több pénzt hajlandóak kifizetni kevesebb művészi értékkel bíró digitális tartalmakért.
Mivel az elmúlt évtizedekben megoldatlan probléma volt a digitális alkotások tulajdonjogi kérdése, nagy lett az öröm, amikor megjelent a nem helyettesíthető token technológiája, de az elterjedéséhez kellett az is, hogy kialakuljon egy kriptovagyonos réteg, kövéredjenek a kriptopénztárcák, felszökjön az ethereum árfolyama, amelynek a blokkláncán fut a legtöbb NFT. Ugyan még mindig csak a globális társadalom nagyjából 5 százalékának van bármilyen köze a blokkláncokhoz (Györfi András becslése szerint pedig nagyjából 150-200 ezer magyarnak lehet kriptopénze), ez már elegendő ahhoz, hogy virágozhasson az NFT-kereskedelem.
A magyar művészeti szcéna több olyan szereplőjét is megkerestük, akik valamilyen módon részesei szeretnének lenni az új trendnek, és a beszámolóik alapján
olyan most a hangulat az NFT vidékén, mint amikor az aranylázban égő aranyásók nekiindultak a Vadnyugatnak.
Mindenki jelen akar lenni, mindenki részesülni akar a jóból, az újdonságból, a szerencsések nagyokat tudnak szakítani, de a nagy kereslet miatt elszálltak az árak is.
What else do you want? It's an NFT#nft #nfts #NFTCommunity #nftgame #nftmemes #nftmeme #memes pic.twitter.com/GJ4b3v25SK pic.twitter.com/cdGZYVZEnA
— Ballistic Freaks | BlockChain PVP game (@BallisticFreaks) December 15, 2021
„Kicsit olyan most ez, mint amilyen az internet volt 1998 körül” – mond egy másik hasonlatot Weiler Péter, az első magyar NFT, a Bitcoin bánya az Alföldön című kép megalkotója, illetve az első magyar NFT-konferencia, a debreceni NFT DEB Generative Dimensions nevű rendezvény ötletgazdája. „Mindenki mindenkivel találkozni akar, beszélni róla. Most még nagyon hamar el lehet jutni bármelyik nagy művészhez, nagyon inkluzív kommunikáció zajlik, mert mindenki meg akarja érteni, hogy mi történik valójában.”
A Hiscox biztosítótársaság szerint augusztusig 3,5 milliárd dollár folyt be az NFT-k eladásából egyetlen év alatt. Ehhez jelentősen hozzájárult az eddigi legnagyobb NFT-eladást generáló, 69 millió dolláros alkotás Mike Winkelmanntól, azaz Beeple-től. Az 5000 darab digitális képből összeállított kollázs a Christie’s árverésén a legnagyobbak közé repítette Beeple-t. Ez a 69 millió dollár volt ugyanis a harmadik legmagasabb ár, amelyet élő művész alkotásáért fizettek, így Beeple neve hirtelen Jeff Koons és David Hockney mellé került a dobogóra.
Ma már szinte bármit lehet NFT-síteni. A londoni Királyi Balett sztárja, Natalja Oszipova is árverésre bocsátotta híres fellépéseit, Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója pedig 2,9 millió dollárért adta el a világ legelső tweetjét, A Bohemian Betyars egy jótékonysági kampány keretében legutóbbi albuma dalszövegét kezdte el soronként árulni NFT-ben (erről itt írtunk), és a képzőművészet egyik nagy fenegyereke, Damien Hirst is beszállt a tokenbizniszbe.
A Nike éppen most vett meg egy virtuális cipők megalkotásával is foglalkozó stúdiót, hogy a sneaker szubkultúra gyűjtőit cipő NFT-kkel boldogítsák. Az NBA a Top Shot nevű platformján pedig a kosárlabdameccsek legizgalmasabb pillanatait árulja NFT-ként. „Amikor a LeBron James nyom egy gyönyörű zsákolást, és az meg van örökítve egy 4 másodperces videóban, azt hozzárendelik egy NFT-hez. Ha a tokent megvásárlod, akkor az a varázslatos pillanat csak a tiéd lehet” – mesél az egyik kedvenc NFT-projektjéről Györfi András.
RTFKT is now a part of the NIKE, Inc. family. ������������������ pic.twitter.com/5egNk9d8wA
— RTFKT Studios (@RTFKTstudios) December 13, 2021
Amikor a kosaraskártyák a blokkláncra költöznek
Mint azt az említett példák is mutatják, az NFT-boom korántsem csak a digitális műremekeknek nyitott új piacteret és új lehetőségeket, hanem minden olyan igényes és igénytelen virtuális tartalomnak, amit gyűjteni lehet.
Az NFT marketplace-ek, mint például a legnagyobb ilyen platform, az OpenSea, őrült forgalmát az emberek gyűjtőszenvedélye, tulajdonlási vágya és a befektetői kedve generálja;
azaz pontosan azért vásárol valaki NFT-t, amiért annak idején bélyegeket, kosaraskártyákat vagy Pokémon-kártyákat gyűjtött, csak itt sokkal nagyobb pénzek forognak. (Megjegyeznénk, hogy már kosaraskártyákat is lehet venni NFT-ként.)
Kiss Miklós dizájner, képzőművész, a betűkből álló emojik, az emogramok és az első magyarországi NFT-platform megalkotója így fogalmaz: „Ennek a piacnak a nagy része spekuláció és manipuláció. Azért veszed meg a tokent, mert drágábban el akarod adni. Ha veszel valamit 0,1 ethereumért és aztán azt 1 etherumért el tudod adni, akkor bődületesen sokat kerestél rajta.”
Az ethereum árfolyama pár hónap alatt valóban az egekbe szökött: a korábban említett Weiler-mű, a Bitcoin bánya az Alföldön márciusban 1 ethereumért kelt el, ami akkor körülbelül félmillió forintot ért. Az ethereum mai árfolyamán másfélmillió forintba kerülne ugyanez a kép.
Az általunk megkérdezett magyar művészek szerint azonban nincs könnyű dolga annak, aki minőséget keres a blokkláncokon, mert egyelőre „nagy a zaj” az NFT-k piacterein. „A mostani NFT-kínálat 80-90 százalékának klasszikus értelemben vett művészi értéke egyelőre nincs” – mondja Drágus Ádám grafikus.
Példaként felhozza az NFT-univerzum mára szimbolikussá vált projektjét, a 2017-ben létrehozott, 10 ezer darabos CryptoPunk gyűjteményt. Ezeket a különböző tulajdonságokkal rendelkező, pixeles figurákat két kanadai szoftverfejlesztő találta ki, majd néhány darabot megtartva maguknak, a punkok többségét ingyen szétszórták a felhasználók között. Ma már ezek az egyszerű, egy számítógépes algoritmus által generált, tehát művészi értéket felmutatni alig képes NFT-k súlyos pénzeket érhetnek, és aki továbbadja őket, az akár nagyot is kaszálhat. A CryptoPunkok a kriptovilág státusszimbólumai: minél különlegesebb, egyedibb darabot tulajdonol valaki, annál többért adhatja majd el. Nem véletlen, hogy már a kártyagyártó Visa Inc. is fantáziát látott a CryptoPunkokban, és augusztusban hozzá is jutott az egyik ilyen primitív figurához: 49,5 ethereumot, azaz 150 ezer dollárt fizetett érte.
A CryptoPunkok 2021-es hatalmas sikerén felbuzdulva nem telt el sok idő, és máris működésbe lendültek az NFT-gyártósorok; beindult a digitális fröccsöntés. Nagy népszerűségnek örvend például a cicás CryptoKitties vagy a majmos Bored Ape Yacht Club is, és az ezek mintájára létrehozott egyéb gyűjthető NFT-k. „Nem az a lényeg, hogy milyen művészi értéket képviselnek ezek, mert nyilvánvalóan semmit, hanem az, hogy milyen brand és technológia áll mögöttük. A blokklánc, amin alapulnak, és amiről a kriptopénz felhasználói úgy gondolják, hogy jobban működik, mint a hagyományos pénzügyi rendszer, illetve a generatív (mesterséges intelligencia által létrehozott – a szerk.) művészet mind megtestesülnek ezekben az NFT-kben, így a CryptoPunk mozgalomban is, ettől lesz értékes” – magyarázza Drágus Ádám.
Bár sokan úgy gondolják, hogy ebben a párhuzamos valóságban könnyen jön a pénz, mert „valahogy szert teszel három ethereumra, és máris milliomos vagy”, de valójában a kriptovilág, így az NFT-k piaca is a gyorsan történő események, a gyorsan változó árfolyamok hektikus, leginkább 24 órás figyelmet igénylő terepe, ahol akkor lehet ügyeskedni, ha „eléggé geek hozzá az ember” – fűzi hozzá Kiss Miklós. Ő úgy látja, hogy alkotóként nagy pénzek akkor ütik az ember markát, ha a fentebb említett, gyűjthető NFT-projektekbe fekteti az energiáját. „Csakhogy ezeket csapatok csinálják, a CryptoPunkokat is. A generálásuk is sok pénzbe kerül. A kérdés így az, hogy kinek van erre ideje, pénze, ki juthatott hozzá a nagymennyiségű ethereumhoz? Például olyanok, akik gamerek voltak és közvetítettek, amiért aztán kriptovalutát kaptak. Lehetnek köztük programozók is, akik kriptóban kérték a fizetésüket, sokan pedig valószínűleg bányászták a kriptót még régen, és az értéke ezeknek a pénzeknek mostanra nagyon megnőtt.”
$300,000 Bored Ape NFT sold for $3,000 because of misplaced decimal point https://t.co/rJy55QtOCQ pic.twitter.com/AqS9NVJO0r
— The Verge (@verge) December 13, 2021
A hvg.hu-nak nyilatkozó alkotók egyetértenek abban, hogy az NFT-univerzum a mostaninál sokkal szofisztikáltabb lesz, és előbb-utóbbi mindenki megtalálhatja majd benne a számítását. A pixeles kiscicákat és a komoly műveket gyűjtők és előállítók egyaránt. Abban is nagy az egyetértés, hogy a nem helyettesíthető tokenek még egy jó darabig itt lesznek velünk.
„Ahhoz tudnám hasonlítani az NFT-lázat, mint amikor mindenki azon izgult, hogy majd eltűnnek a könyvek, mert megjelent a Kindle meg az e-könyvformátum. Ehhez képest azóta is rengeteg papíralapú könyvet vásárolnak az emberek. Szerintem ahogy az e-könyveknek, ugyanígy az NFT-knek is meglesz a helyük, nem fognak eltűnni a szobrok vagy az olajfestmények” – fűzi hozzá Kiss. „Már vannak NFT-galériák. Az igényes művészetre nyitott közösség is kezd megjelenni az NFT-piacon, jönnek be az igazi művészek. Idővel be fognak szivárogni a rendes műgyűjtők is.”
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Történelmi lépésre készül a Barcelona, NFT-kkel csökkentené az adósságát
Hamarosan NFT-ket bocsáthat árverésre az FC Barcelona, amelyekkel a szurkolók a klub történelmének egy-egy darabjához juthatnak majd hozzá.
Elindult az első torrentoldal, ahonnan több százmilliós NFT-ket lehet ingyen letölteni
Geoffrey Huntley ausztrál programozó szerint az, hogy valaki több százmillió forintnyi dollárt képes kifizetni egy mémért, a tulipánláz modernkori megfelelője.
