A várandósok 66 százaléka tudatosan tervezte a gyermekvállalást – derül ki a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat a Népességtudományi Kutatóintézet 2017-ben indított panelkutatásából, amely magzati kortól legalább 3 éves korig kíséri nyomon a közelmúltban Magyarországon született gyermekek fejlődését és családjaik életét. A minta reprezentatív, vagyis összességében meglehetősen pontosan képezi le a 2018-ban Magyarországon szülő nők és gyermekeik alapvető adatait.

A kutatás szerint az anyák 15,9 százaléka esetében a várandósság létrejöttét egészségi probléma nehezítette. Az összes kismama 7,6 százaléka esett teherbe orvosi beavatkozás révén. A tervezett várandósságok 73,6 százaléka egy éven belül létrejött.

Bár a várandósok túlnyomó többsége úgy ítéli meg, hogy egészsége jó, vagy nagyon jó, mégis jelentős hányaduk küzd egészségi problémákkal. Több mint ötödük számolt be valamilyen krónikus betegségről. A védőnők nyilvántartása szerint összességében az anyák 41 százaléka igényel fokozott gondozást egészségi okokból. 

Kimondottan a terhességgel kapcsolatos egészségi problémával várandóssága hetedik hónapjának végéig az anyák közel fele szembesült. A leggyakoribb probléma a terhességi cukorbetegség volt, de a hüvelyfertőzés, a hüvelyi vérzés és a vészes terhességi hányás is sokakat érintett.

A várandósok 31 százaléka csak társadalombiztosítás által finanszírozott rendeléseken vett részt, míg 16 százalék kizárólag magánrendeléseket vett igénybe, a többiek vegyes ellátásban részesültek. A budapesti várandósok 45 százaléka kizárólag magán nőgyógyászati rendelésre jár a gyermekvárási időszakban.

A várandósság alatti szűrések többségén a várandósok részt vesznek, viszont a fogorvosi ellenőrzés elmaradása jelentős. A várandósok több mint kilenctizede állami fenntartású kórházban vagy klinikán tervez életet adni gyermekének. A várandósság hetedik hónapjában a kismamák több mint egyharmadának nincs sem választott szülészorvosa, sem választott szülésznője, 26,1  százalékuk azonban mindkettővel rendelkezik.

A kismamák 72,5 százaléka szeretné, ha gyermeke apja bent lenne vele a szülés alatt. Az anyák döntő többsége úgy tervezi, hogy szoptatja újszülöttjét. 43,2 százalékuk gyermeke egy éves kora után is elképzelhetőnek tartja a szoptatást.

A várandósok egészségtudatossága kiemelkedő, de életmódjuk ennek sokszor ellentmond. A várandóságot megelőzően az anyák több mint egyharmada volt túlsúlyos. A terhesség hetedik hónapjáig az átlagos súlygyarapodás 9,3 kg. A várandósok többsége megfelelő mennyiségű folyadékot és fehérjét fogyaszt, ugyanakkor a zöldség-gyümölcs-, valamint a tejfogyasztás lényegesen elmarad az ajánlottól. 

Az egészségtelen ételek és italok, mint például a cukrozott üdítőitalok, a sós rágcsálnivalók és az édességek fogyasztása a kívánatosnál magasabb. Az anyák sportolási aktivitása a várandósság előtt meglehetősen alacsony, ez a várandósság során tovább csökken.

A várandósság első harmadában a kismamák 22,6 százaléka dohányzott, emellett kétötödüket a passzív dohányzás is érintette. A várandósság előtti egy évben az anyák 37 százaléka absztinens volt, ez a várandósság első három hónapjában már 89,7 százalék, a negyedik hónaptól kezdve pedig 92,2 százalékos gyakoriságú volt. A terhesség alatt az anyák elenyésző hányada, mindössze 0,2 százaléka nyúlt kábítószerekhez.

A várandóssággal kapcsolatban az anyák 86,3 százaléka pozitív érzésekről számolt be. Jellemző volt a magzattal kialakított intenzív kötődés is. A várandósok többsége legfeljebb néhány napig tapasztalt szorongást, 15,7 százalék viszont jelentős mértékű szorongásos tünetekről számolt be.

A várandósok több mint fele nem dolgozik már terhességének hetedik hónapjában. Az idősebb életkorban gyermeket vállaló, magasabb iskolai végzettségű, illetve az első gyermeküket váró anyák várandósságuk későbbi szakaszában hagyják abba az aktív munkát. A várandósok gyermeküket általában kétéves kor körül tervezik bölcsődébe íratni, a megkérdezettek fele azonban egyáltalán nem kívánja igénybe venni ezt a szolgáltatást.