Az Scott kutatóállomáson dolgozott éppen Stuart Shaw, amikor rózsaszínbe borult minden körülötte az Antarktiszon. Az igéző jelenségről fotókat is készített. A képek készítésekor a kutatóállomáson mínusz 30 fok körül lehetett.
Mint kiderült, az eget (és így az annak fényét visszatükröző havat) egy januári vulkánkitörés színezte meg. A víz alatt, a Csendes-óceán mélyén tört ki egy vulkán Tongánál, amely azonban olyan erőteljes kitörés volt, hogy a vulkáni hamut rekordmagasságba, 58 kilométerre lövellte fel, a füstfelhő egészen a mezoszféráig, a Föld légkörének harmadik és leghidegebb rétegéig jutott.
Az Új-zélandi Nemzeti Víz-és Légkörkutató Intézet (NIWA) sajtóközleménye szerint a vulkánkitörés után a sztratoszférába olyan részecskék, aeroszolok jutottak, amelyek a kitörés után is még hónapokig képesek a légkörben maradni, megtörve és szétszórva a fényt, amikor a Nap lebukik vagy feljön a horizonton. Ez eredményezi a különös színpompában ragyogást. A mostani jelenséget, amely egyébként kitörések után gyakorinak is mondható, "utóragyogásnak" nevezik.
A NASA szerint a vulkáni eredetű, lebegő részecskék akár két évig is kimutathatók a levegőben, és visszaverik a Nap sugarait a világűrbe.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
