Íme, a teszt első részének feladatai és megoldásai:

A matekérettségi további feladatainak – nem hivatalos – megoldásait az Eduline-on mutatjuk.

A hivatalos megoldásokat szerdán reggel az Oktatási Hivatal honlapján teszik közzé.

Nem volt túl nehéz a feladatsor

A teszt első részében, mint látjuk, gráfok, halmazok, százalékszámítás, valószínűségszámítás, függvények, koordinátageometria, mértani sorozat, és kétismeretlenes egyenlet is szerepelt. Akadt olyan példa is, ami az árcsökkentésről szólt, de olyan is, ami nem számolós, hanem logikai feladat volt. Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint nem volt kifejezetten nehéz dolguk az első résszel a középszinten érettségizőknek, ugyanakkor volt pár becsapós feladat is.

A második feladatlaprész elején volt függvényes példa (erre 11 pontot lehet kapni összesen), egy geometriai példa, amiben egy rombuszt kellett elemezniük az érettségizőknek 13 pontért, és egy százalékszámítós példa is, aminek apropóját a Föld népessége adta.

A szaktanár úgy véli, a matekérettségi második részének első három feladatában nincs semmi kivetnivaló, nem nehezebb az előző évek feladatsoraihoz képest.

Túry Gergely

A teszt második felének a komolyabb feladatokat tartalmazó részében három feladatból – gráfokkal kapcsolatos, kördiagramos és trapézos – kettőt kellett választani.

Ezek sem számítanak túl nehéznek a pedagógus szerint, talán a második feladat okozhatott némi fejtörést a diákoknak. "A második feladatnál már térlátásra is szükség van, emiatt a C részénél szerintem kevés a négy pont. A D pedig kifejezetten nehéz, mert nem mindegy, hogyan indítják el a feladatot a diákok: kis csavarral akár kétismeretlenes egyenletbe is ütközhetnek" - mondta a szaktanár, aki szerint valószínűleg ezt a geometriás feladatot hagyják majd ki a legöbben.

Miért nehéz a matematika?

A matematika érettségitől fél a legtöbb diák, ez a hagyományos „mumustárgy”, és évek óta e tárgyon érik el a vizsgázók a legrosszabb eredményeket. 2019-ben még 50 százalékos átlagot sem hoztak össze a diákok, általában 51 százalék körüli eredményt érnek el. Tavaly viszont valamiért „megtáltosodtak” a diákok: 55,28-as átlagot produkáltak. (Reméljük, idén még jobb eredményt érnek el.) Ez azonban még így is a legrosszabb érték volt, a többi nagy tárgynál így alakultak az átlagteljesítmények: magyar 65,43; történelem 61,05; angol 69,36 százalék.

Túry Gergely

A hvg.hu-n többször írtunk arról, vajon miért alakult így és hogyan lehetne kicsit népszerűbbé, szerethetőbbé tenni a matematikát. (Ezeket itt és itt olvashatja például.) A napokban a világhírű matematikussal, Lovász Lászlóval is közlünk egy interjút e témáról.

Mint írtuk egyébként a magyarérettségiről szóló cikkünkben is, nem sok értelme van annak, hogy nehéznek vagy éppen könnyűnek tartsuk az idei év vizsgafeladatait. Az érettségi teszteket összeállító szakemberek a feladatlapokat be szokták mérni, azaz megíratják néhány csoporttal, és addig-addig alakítgatják, amíg a tesztek be nem tudják tölteni a funkciójukat: minden maturáló diák tudását – a leggyengébb szakiskola végzősétől a legelitebb gimnázium 12.-es zsenijéig – lemérje.

Akkor jó egy teszt, ha az azt megíró diákok mintegy kétharmada valahol 50 százalék körüli teljesít (a megfelelő szórással), vannak néhányan, akik ettől jóval gyengébben, és vannak olyanok, akik akár 90 százalék fölött. Akkor jó egy teszt, ha annak a teljesítménygörbéje Gauss-görbét mutat. Az utóbbi években minden esztendőben ki is rajzolódik ez a bizonyos harang alakú kép e tekintetben, igaz, magyar esetében kicsit jobbra tolódva, a matek pedig kicsit balra tolódva. Azaz matekból többen érnek el gyengébb teljesítményt, mint magyarból.

Egyébként nem lenne feltétlenül lenne baj, ha nehezebb lenne az érettségi teszt egy-egy évben, mert akkor minden abban az évben író diáknak nehezebb lenne, és egyedül erre szolgál az érettségi: megállapítani egyfajta rangsort az adott évben a diákok között.

Matematikából kedden középszinten 70 394-en, emelt szinten 4537-en vizsgáztak.

Szerdán a történelem írásbelikkel folytatódik a tavaszi érettségi időszak.