Eszenyi Enikő a Vígszínházból a nézőtérről jelentkezett be
Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója korábban a társulattal egyeztetve úgy döntött, a bántalmazási botrányba keveredett Eszenyi nem lehet jelen saját darabjainak felújító próbáin.
hvg.hu
Itt vagyunk Mamival, nézzétek, hol! A Vígszínházban! Nézzük a századik Diktátort. Nagyon büszke vagyok és nagyon-nagyon örülök!
Ezekkel a szavakkal jelentkezett be élőben a színház korábbi igazgatója, Eszenyi Enikő, aki azután vonta vissza újabb igazgatói pályázatát, hogy több mint félszáz korábbi vagy akkori beosztottja állította róla, elviselhetetlen légkört teremtett a Vígszínházban.
Az igazgatói pályázaton nyertes Rudolf Péter – aki azóta is a színház vezetője – a botrány után sokakat meghallgatva maga döntött úgy, hogy Eszenyi személyesen ne vegyen részt az általa rendezett darabok felújítópróbáin. „Nem volt könnyű döntés. Most is nagyon érzékenynek tekintem ezt a helyzetet és aszerint is kezelem. Enikő nem örült, amikor erről tájékoztattam, de elfogadta” – mondta akkor.
Eszenyi Enikő is, Gothár Péter is újra rendezhet, hiszen itt az ideje a bocsánatnak és a második esélynek – szól a keresztényi hitvallás. Akármilyen jól is hangzik ez, akad itt pár nagyon súlyos probléma. Vélemény.
Így Eszenyi – aki soha nem kért bocsánatot senkitől, sőt kijelentette, többé nem is nyilatkozik magyar lapoknak – most a nézőtérre térhetett vissza az általa rendezett Chaplin-adaptáció, A diktátor századik, ünnepi előadására.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.