Felszabadult, de azt sem titkolja, hogy a visszavonulás anyagi áldozattal is jár.
Én most befejeztem a színházi pályámat, azt, ami nekem a legfontosabb volt”
– erről beszélt Verebes István Kadarkai Endre műsorában, amelyet a Story szemlézett. Verebes hozzátette: először azt hitte, traumatizálja majd a döntés, és hiányérzete is lesz, de nem így alakult. „Kiderült – talán nem beszélem be magamnak –, hogy felszabadultam. Mindattól a bajtól, amit láttam az elmúlt negyven évben, megszabadultam.”
Azt ugyanakkor nem titkolja, hogy a visszavonulása anyagi áldozattal jár: „Kevesebből kell szerényebben élni. Ez csak azért kellemetlen, mert a feleségem nyilvánvalóan még menne Buenos Airesbe meg Thaiföldre.”
Ugyanebben a beszélgetésben, a Hallgatlak – Jótanácsok az élethez című műsorban Verebes arról is beszélt, hogy Eszenyi Enikő szerinte pótolhatatlan tehetség, akinek ideje lenne visszatérni.
Eszenyi 2020 tavaszán távozott a Vígszínház igazgatói székéből. Akkor már beadta a pályázatát a következő igazgatói ciklusra, ám megszólaltak a társulat színészei azokról a traumákról, amelyeket okozott nekik. Ezt követően visszavonta a pályázatát, majd jó időre eltűnt a fővárosi színpadokról, vidéken, külföldön rendezett. Soha nem vállalta a felelősséget azért, amivel több mint félszáz volt munkatársa vádolta, és bocsánatot sem kért tőlük.
Verebes gondolatait a témában ebben a cikkünkben foglaltuk össze:
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
15–9-re nyertek a mieink.
