Miután hétfőn megszavazták az alaptörvény módosítását, ami a Pride betiltásának az alapjául szolgálhat a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ, illetve az Utcajogász összeszedte a legfontosabb kérdéseket a témában és meg is válaszolták azokat.
Még hetekkel ezelőtt, a gyülekezési törvény módosításával már gyakorlatilag elkaszálták a felvonulást, ezúttal gránitba is vésték, hogy a gyerekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga, az élethez való jog kivételével, minden más alapvető jogot megelőz. Az ilyen gyűlést a rendőrség betilthatja és nemcsak a szervezőket, hanem a résztvevőket is megbírságolhatják, akár 200 ezer forinttal. Az ezekkel kapcsolatos kérdéseket tisztázták.
Fontos, hogy ha valakit szabálysértési bírsággal sújtanak, akkor emiatt nem küldhetik el a munkahelyéről, mivel a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, képessége vagy a munkáltató működésével összefüggő ok miatt mondhat fel. Ha valaki pride-os pólóban megy be dolgozni, akkor sem mondhatnak fel neki és amiatt sem kell aggódni, hogy egy esetleges pénzbírság benne lenne majd az erkölcsi bizonyítványban, mivel az szabálysértés.
Bírságoláskor érdemes azt tudni, hogy ha az erről szóló nyomtatványt a pride-oló aláírja, akkor utána már nem élhet jogorvoslattal a bírság ellen. El lehet utasítani a helyszíni bírságot, akkor szabálysértési eljárás indul és levélben értesítik ki a szabályszegőt. Utána lehet személyes meghallgatást kérni a rendőrségtől és ha fenntartja a rendőrség a bírságot, bírósághoz lehet fordulni.
Tisztázták azt is, mi van akkor, ha csak véletlenül keveredik valaki a felvonulásba. A jogászok szerint a Pride-on való részvételért csak akkor bírságolhatnak, ha a rendőrség a helyszínen tájékoztatja az ott levőt (például hangosbemondón keresztül) arról, hogy tiltott gyűlésen vesz részt. Ha a tájékoztatás ellenére is a helyszínen marad, akkor bírságolhatnak. A rendőrség köteles bizonyítani (például kamerafelvétellel vagy a jelenlévő rendőrök vallomásaival), hogy a figyelmeztetést hallotta, de ennek ellenére is a helyszínen maradt és feltehetően nem “boltba igyekezett”.
A helyszínen kiszabott bírság 6500–65 000 forint között lehet, ismételt szabálysértés esetén 90 000 forintig terjedhet. Az utólag, levélben kiszabott pénzbírság 6500–200 000 forint között mozoghat. A pontos összeget a szabálysértés súlya, az elmúlt két évben esetlegesen elkövetett korábbi szabálysértés, valamint az anyagi, szociális helyzet figyelembevételével határozzák meg. Utóbbit csak akkor veszi figyelembe a hatóság, ha a szabálysértő tájékoztatja a rendőröket erről, de ehhez jogorvoslattal kérni kell a személyes meghallgatást.
A tüntetésen azért is kiszabhatnak büntetést, ha valaki eltakarja az arcát. Érdemes azt is tudni, hogy egészségügyi maszkot sem szabad viselni, tehát ezzel nem érdemes próbálkozni. Ez azért fontos, mert a kormány tervei szerint a Pride-on mesterséges intelligencia-alapú arcfelismerő-rendszert használnának. A cikk szerint ezt azzal szemben lehet alkalmazni, aki ellen szabálysértési eljárást indítottak, de azzal szemben is, akit a helyszínen nem bírságoltak meg, de egy felvétel alapján beazonosítanak.
A rendőri intézkedéseket is részletezték. „Ha nem tudod hitelt érdemlően igazolni magad, vagy ellenállsz a rendőr felszólításának, akkor előállíthatnak, azaz bevihetnek a rendőrségre legfeljebb nyolc órára (ami négy órával meghosszabbítható). Ha ellenállsz, akkor testi kényszert, illetve egyéb kényszerítő eszközt is alkalmazhatnak veled szemben, és szabálysértésért is fel fognak jelenteni. Ha aktívan állsz ellen, akkor az már bűncselekménynek is minősülhet. A gyűlés feloszlatása körében – ha a résztvevők felszólításra maguktól nem hagyják el a helyszínt – az igazoltatások és a testi kényszer után könnygázt, vízágyút is bevethet a rendőrség”. Az, aki passzív ellenállásra készül – még ha békésre is – az számítson rá, hogy testi kényszert fognak alkalmazni, például az úttestre ülőt, át fogják cipelni a járdára. Azt írták, az nagyon fontos, hogy semmi olyan mozdulatot ne tegyen, amit a rendőr támadásként érzékelhet, vagy amivel akár csak véletlenül is hozzáérhet a rendőrhöz, mert azzal büntetőeljárást kockáztat.
