Évi 25-28 ezerszer használnak szakértői azonosítással történő arcfelismerést Magyarországon, de ennél sokkal több hatósági azonosítás történhet. A Pride résztvevőit ugyan valószínűleg egy másik módszerrel vizsgálták volna, ha a rendőrség a felvonulók büntetéséről döntött volna, de még ezzel is nehezen elképzelhető 100-200 ezer ember gyors azonosítása.
„A hazai arcfelismerő eljárások esetében nem reális, hogy rövid időn belül képesek legyenek azonosítani 100-200 ezer embert” – mondta a HVG-nek Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közéleti részvételi programjának szakértője. Szerinte még ha a technológia adott is volna ehhez, a rendőri kapacitás hiánya, valamint az eljárási keretek miatt nagyon időigényes volna a feladat elvégzése.
A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) a HVG közérdekű adatigénylésére elárulta: a szakértőt is igénylő arcfelismerő rendszert 2023 óta évente nagyjából 25-28 ezer alkalommal vették igénybe. A pontos statisztika a következőképpen alakult:
Remport Ádám magyarázata szerint az NSZKK azokat az arcfelismerési műveleteket végzi el, amelyekhez szakértő is szükséges. Ennek a folyamatnak röviden az a menete, hogy az erre jogosult állami szerv eljárást indít, és ha szükséges valamilyen okból az azonosítás, akkor feltölti a meghatározásra váró fényképet az erre a célra létrehozott rendszerbe. Az NSZKK a biometrikus adatok alapján egy szakértő bevonásával megállapítja, hogy ki látható a felvételen, majd az eredményt visszaküldi az eljárást végző szervnek.
A beküldött fénykép keletkezhet utcai kamera felvétele alapján, de felhasználható erre a célra minden nyilvánosan elérhető fénykép is, azaz akár egy újságban megjelent fotó, vagy a Facebookon közzétett kép. A szakértői központban pedig a hivatalos dokumentumokban szereplő képeket – tehát a személyi igazolványokban, útlevelekben, jogosítványokban vagy akár a bűnügyi nyilvántartásban lévő fotókat – használják fel az azonosításhoz.
Létezik viszont egy másik rendszer is: Remport szerint a Magyarországon automatikus arcfelismerő rendszerként emlegetett technológia nem teljesen automatikus, mert ennél a módszernél is szükséges emberi közreműködés, csak sokkal gyorsabb a procedúra. A különbség annyi, hogy ennél az eljárásnál a rendszer öt olyan személyt ajánl az ügyintéző figyelmébe, akik az adatbázisban valamilyen szintű egyezést mutatnak. Az öt kép közül kiválasztják a megfelelőnek tűnő személyt, de ezt a munkát – ellentétben az NSZKK eljárásával – nem egy erre kiképzett szakértő végzi.
„Ezek a módszer tehát tömegrendezvények esetében igen pontatlan lehet. A szakértők hiánya mellett azért is, mert a tömegben, tömött sorokban sétáló emberekről nem feltétlenül lehet jó minőségű képet készíteni, ráadásul ha politikailag kényes ügyről van szó, a rendőrségnek vélhetően nyomás alatt, gyorsan kellene dolgoznia, emberhiány mellett” – mondta a TASZ szakértője.
Az „automatizált” arcfelismerés alkalmazásáról a rendőrség azonban nem vezet statisztikát, vagy legalábbis a HVG erre irányuló adatkérését elutasította, mert nem tekinti magát adatkezelőnek. A szabályozás egyébként meglepő részleteket is tartalmaz, a TASZ témába vágó másik adatkérése nyomán például kiderült, hogy az egész arcfelismerő rendszert az Energiaügyi Minisztérium üzemelteti.
Az arcfelismerő rendszert a következő szervek kezdeményezésére vehetik igénybe:
A rendőrség végül arra hivatkozva nem szabott ki büntetéseket a Pride résztvevőire, hogy nem volt teljesen egyértelmű: szabályos-e a rendezvényen való részvétel. A jogi helyzet, miként arról többször írtunk, korántsem volt egyértelmű: a Budapest Büszkeség menetét a Fővárosi Önkormányzat hirdette meg saját rendezvényként, a rendőrség pedig megtiltotta azt. A hatósági eljárást viszont több jogvédő szervezet és a Karácsony Gergely vezette önkormányzat is vitatta, álláspontjuk szerint ugyanis a menet jogilag egy fővárosi rendezvény volt, amire nem vonatkozik a gyülekezési törvény, ezáltal be sem kellett jelenteni a rendőrségnél. Miután nem jelentették be, a rendőrségnek nem volt arra jogi lehetősége, hogy betiltsa.
A rendőrség hétfőn azt közölte: a szervezők a hatósággal nem kezdeményeztek egyeztetést, és – noha a tiltásról tudomásuk volt – ezzel ellentétes kommunikációt folytattak. „Az embereket a gyűlésre hívták, azt állítva, hogy az nem jogellenes. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok és az önkormányzati szerepvállalás sokak számára bizonytalanságot okozhatott a jogi értelmezést illetően, feltételezhették, hogy a hatályos szabályok betartásával vesznek részt a rendezvényen” – írták.
A szakértőt is igénylő – tehát a nem „automatikus” – arcfelismerő rendszerrel egyébként hosszabb lenne egy ekkora tömeg azonosítása: a jelenlegi, napi 70-80 darabos kapacitás mellett és 150 ezer résztvevővel számolva, nagyjából öt évbe telt volna, mire pontosan azonosítják a Pride összes résztvevőjét. Ha pedig más becsléseket veszünk alapul, és 250-300 ezer felvonulóval számolunk, akkor akár 10 évig is tarthatott volna, mire végeznek a munkával ezzel a módszerrel.
Nyitóképünkön a 2025. június 28-i menet az Erzsébet hídon. Fotó: Fazekas István
A klímaváltozás elpusztította a Pannonhalmi Bencés Főapátság egyik jelképét, a több mint százéves fenyőket, most pedig 200 ezer kötetnyi könyvet kell fertőtleníteni a könyvtárában elszaporodott kártevő miatt.
Még mindig nem örök, de a most várhatónál hosszabb és egészségesebb életet ígérnek a longevity módszerei.
A legnagyobb orosz aranybányászati cég is Konsztantyin Sztrukové volt.
Sokszor kipróbált eszközökkel, ígéretekkel és kedvezményekkel igyekszik visszacsábítani híveit a választások előtt az Orbán-kormány.
A miniszterelnök lánya szerint gyerekei magánéletét állítják célkeresztbe.
A lyuk beomlott, és maga alá temette a 17 éves Riccardo B.-t.
Úgy tudni, az Aeroflot Minszkből Moszkvába tartó járatát lőtték meg.
