„A hazai arcfelismerő eljárások esetében nem reális, hogy rövid időn belül képesek legyenek azonosítani 100-200 ezer embert” – mondta a HVG-nek Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közéleti részvételi programjának szakértője. Szerinte még ha a technológia adott is volna ehhez, a rendőri kapacitás hiánya, valamint az eljárási keretek miatt nagyon időigényes volna a feladat elvégzése.
Évente több tízezer arcfelismerés
A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) a HVG közérdekű adatigénylésére elárulta: a szakértőt is igénylő arcfelismerő rendszert 2023 óta évente nagyjából 25-28 ezer alkalommal vették igénybe. A pontos statisztika a következőképpen alakult:
- 2023: 26 258 eset,
- 2024: 28 418 eset,
- 2025. május 31-ig: 13 754 eset.
Remport Ádám magyarázata szerint az NSZKK azokat az arcfelismerési műveleteket végzi el, amelyekhez szakértő is szükséges. Ennek a folyamatnak röviden az a menete, hogy az erre jogosult állami szerv eljárást indít, és ha szükséges valamilyen okból az azonosítás, akkor feltölti a meghatározásra váró fényképet az erre a célra létrehozott rendszerbe. Az NSZKK a biometrikus adatok alapján egy szakértő bevonásával megállapítja, hogy ki látható a felvételen, majd az eredményt visszaküldi az eljárást végző szervnek.
Évi több tízezer, szakértőt is igénylő arcfelismerést kezdeményeznek a hatóságok – képünk illusztráció
NTechLab
A beküldött fénykép keletkezhet utcai kamera felvétele alapján, de felhasználható erre a célra minden nyilvánosan elérhető fénykép is, azaz akár egy újságban megjelent fotó, vagy a Facebookon közzétett kép. A szakértői központban pedig a hivatalos dokumentumokban szereplő képeket – tehát a személyi igazolványokban, útlevelekben, jogosítványokban vagy akár a bűnügyi nyilvántartásban lévő fotókat – használják fel az azonosításhoz.
Létezik viszont egy másik rendszer is: Remport szerint a Magyarországon automatikus arcfelismerő rendszerként emlegetett technológia nem teljesen automatikus, mert ennél a módszernél is szükséges emberi közreműködés, csak sokkal gyorsabb a procedúra. A különbség annyi, hogy ennél az eljárásnál a rendszer öt olyan személyt ajánl az ügyintéző figyelmébe, akik az adatbázisban valamilyen szintű egyezést mutatnak. Az öt kép közül kiválasztják a megfelelőnek tűnő személyt, de ezt a munkát – ellentétben az NSZKK eljárásával – nem egy erre kiképzett szakértő végzi.
Kamerás rendőrségi furgon a június 28-i Pride eseményen
Cabrera Martin
„Ezek a módszer tehát tömegrendezvények esetében igen pontatlan lehet. A szakértők hiánya mellett azért is, mert a tömegben, tömött sorokban sétáló emberekről nem feltétlenül lehet jó minőségű képet készíteni, ráadásul ha politikailag kényes ügyről van szó, a rendőrségnek vélhetően nyomás alatt, gyorsan kellene dolgoznia, emberhiány mellett” – mondta a TASZ szakértője.
Az „automatizált” arcfelismerés alkalmazásáról a rendőrség azonban nem vezet statisztikát, vagy legalábbis a HVG erre irányuló adatkérését elutasította, mert nem tekinti magát adatkezelőnek. A szabályozás egyébként meglepő részleteket is tartalmaz, a TASZ témába vágó másik adatkérése nyomán például kiderült, hogy az egész arcfelismerő rendszert az Energiaügyi Minisztérium üzemelteti.
A technika adott, hogy pontosan milyen arcfelismerő rendszert használnak a hatóságok, nem tudni
AFP / David Macnew
Az arcfelismerő rendszert a következő szervek kezdeményezésére vehetik igénybe:
- Országos Bírósági Hivatal
- Legfőbb Ügyészség
- Országgyűlési Őrség
- Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
- Nemzeti Adó-és Vámhivatal
- Információs Hivatal
- Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (területi szervekkel együtt összesen 34 darab)
- Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság
- Nemzeti Információs Központ
- Terrorelhárítási Központ
- Nemzeti Védelmi Szolgálat
- Nemzetbiztonsági Szolgálat
- Alkotmányvédelmi Hivatal
- Országos Rendőr-főkapitányság (területi szervekkel együtt összesen 173 darab)
Pride: egyik módszerrel sem lett volna egyszerű az arcfelismerés
A rendőrség végül arra hivatkozva nem szabott ki büntetéseket a Pride résztvevőire, hogy nem volt teljesen egyértelmű: szabályos-e a rendezvényen való részvétel. A jogi helyzet, miként arról többször írtunk, korántsem volt egyértelmű: a Budapest Büszkeség menetét a Fővárosi Önkormányzat hirdette meg saját rendezvényként, a rendőrség pedig megtiltotta azt. A hatósági eljárást viszont több jogvédő szervezet és a Karácsony Gergely vezette önkormányzat is vitatta, álláspontjuk szerint ugyanis a menet jogilag egy fővárosi rendezvény volt, amire nem vonatkozik a gyülekezési törvény, ezáltal be sem kellett jelenteni a rendőrségnél. Miután nem jelentették be, a rendőrségnek nem volt arra jogi lehetősége, hogy betiltsa.
A Budapest Büszkeség menet résztvevői az Erzsébet hídon
Fazekas István
A rendőrség hétfőn azt közölte: a szervezők a hatósággal nem kezdeményeztek egyeztetést, és – noha a tiltásról tudomásuk volt – ezzel ellentétes kommunikációt folytattak. „Az embereket a gyűlésre hívták, azt állítva, hogy az nem jogellenes. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok és az önkormányzati szerepvállalás sokak számára bizonytalanságot okozhatott a jogi értelmezést illetően, feltételezhették, hogy a hatályos szabályok betartásával vesznek részt a rendezvényen” – írták.
A szakértőt is igénylő – tehát a nem „automatikus” – arcfelismerő rendszerrel egyébként hosszabb lenne egy ekkora tömeg azonosítása: a jelenlegi, napi 70-80 darabos kapacitás mellett és 150 ezer résztvevővel számolva, nagyjából öt évbe telt volna, mire pontosan azonosítják a Pride összes résztvevőjét. Ha pedig más becsléseket veszünk alapul, és 250-300 ezer felvonulóval számolunk, akkor akár 10 évig is tarthatott volna, mire végeznek a munkával ezzel a módszerrel.
Nyitóképünkön a 2025. június 28-i menet az Erzsébet hídon. Fotó: Fazekas István
