A vírusszerűen terjedő sztorik, azaz a narratívák hatnak a gazdaság alakulására – bizonyítja új könyvében Robert J. Shiller Nobel-emlékdíjas közgazdász. Elméletét a magyarországi viszonyokra is alkalmazni lehet.
Csomagapokalipszis valószínűleg nem lesz decemberben, de arra ne számítson senki, hogy a karácsony előtti utolsó pillanatokban (héten) lesz még értelme akár plüss Baby Yodát, akár krumplit és ásványvizet rendelni. Esetleg személyes átvétellel.
Az élelmiszerek ára 6,2%-kal nőtt a KSH adatai szerint. A gyümölcs és a zöldség drágult a legjobban.
Még csak tesztjelleggel, de már működnek az első egyesített posta- és takarékfiókok. A kiszervezés a Posta részéről racionális döntés, az OTP-rivális Takarék-csoportnak pedig komoly versenyelőny lehet majd.
Az idősek vásárlási idősávja és a korai zárás miatt a megszokottnál is nagyobb tömeg lehet a boltokban karácsony előtt. A barkácsáruházak szenteste napján már ki sem fognak nyitni, érdemes korábban megvenni a karácsonyfatalpat.
Gázból, biomasszából és napból fog áramot termelni a Mátrai Erőmű, miután a szenes blokkokat leállítják és leszerelik.
Kisajátítás és az uniós előírások áthágása is belefér annak érdekében, hogy a kormány az évi több százmilliárdos üzleteteket, a mobilfizetést és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja kedvezményezettjeinek.
Közgazdászok szerint kettős kára lesz az országnak abból, ha a jogállamisági kritériumok miatt a magyar kormány megvétózza az uniós költségvetést és az újjáépítési alapot.
A férfiak és a nők esélyei sok területen már megközelítik egymást, de a gazdasági életben még mindig kisebb részvételi esélyei vannak a nőknek, mint a férfiaknak. A világ összes országában életük során jóval többet keresnek a férfiak, ők uralják a cégek igazgatótanácsait és a politikai életet. Az elsődleges felmérések szerint a járvány miatt a nők még hátrányosabb helyzetbe kerülnek.
Szájer József lebukása miatt szóltak magyar kormánypártról a hírek Európa-szerte; a kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve megtiltotta az önkormányzatoknak az adóemelést; havi 134 ezer forintból élt egy átlagos magyar a válság előtt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Ezen a héten a következő számokat húzták ki az ötös lottó sorsoláson: 4, 7, 28, 58, 77.
Nagy-Britannia és az EU képviselői vasárnap felújítják a Brexit utáni kereskedelmi megállapodásról folytatott, ám a súlyos nézetkülönbségek miatt pénteken félbeszakadt tárgyalásokat. A felek hangsúlyozzák, továbbra is komoly viták akadályozzák a megegyezést.
Az ENSZ szerint drámaian növekszik majd a nyomorban élők száma a világ 47 legszegényebb államában, a világszervezet úgy véli, akár 32 millió embert is a legsúlyosabb nélkülözésbe taszíthat a járvány.
Az elmúlt két évben Magyarországon alig csökkent a népesség. 2020 elején mindössze 3000 fővel éltek keveseben az országban, mint egy évvel korábban. Ennek az oka azonban nem a születések és meghaltak arányának kedvező változása.
Közel 9 százalékkal több pénzt költöttek a magyarok 2019-ben az egy évvel korábbinál, és ennek csak egy kisebb részét magyarázza a drágulás. A leggazdagabbak és legszegényebbek kiadásai közötti szakadék nagy, de változatlan maradt. Milliós viszont még mindig az a réteg, amelyik többet költ egy lakáshitel törlesztésére, mint bármi másra.
A koronavírus miatt még inkább kiszolgáltatottá teszi a szegény országokat a drágulás.
4,1 milliárd forint értékű beruházásról van szó, amely Szijjártó Péter szerint 2100 munkahelyet "véd meg".
Ennyit folyósítottak ugyanis a 120 ezer igénylőnek tavaly július óta.
A MLSZ 2,39 milliárdnyi taopénzt ítélt meg a felcsúti focialapítványnak, de hogy mire, azt még nem tudni.
A magyar miniszterelnök biztosította a Roszatom vezérigazgatóját: ütemterv szerint halad a paksi beruházás, jövő ősszel lehet meg az engedély, ami után indulhat az atomerőmű új blokkjainak építése.
