Miért köszönheti a házát Amy Heckerling John Travoltának és Bruce Willisnek? Mit tapasztalt női rendezőként Hollywoodban? Hogyan fedezte fel Sean Pennt és Alicia Silverstone-t? És miért volt fontos, hogy Phoebe Cates ledobja a bikinifelsőjét? A Nicsak, ki beszél! és a Spinédzserek író-rendezőjével, Amy Heckerlinggel beszélgettünk.
Már több mint egymillió hallgatója van a semmiből előbukkant The Velvet Sundownnak. Ami ebben erősen elgondolkodtató, hogy ez nem egy létező zenekar, mesterséges intelligencia állítja elő a dalait. Annak hosszú múltja van, hogy a zenét a háttérben kreálják, ez azonban komoly szintlépés, így aki aktívan zenél, erősen aggódik a jövő miatt.
A jelenkor legnagyobb botrányzenekarának budapesti fellépése ellen is beindult a tiltakozás, a kormány egyik tagja is fontosnak tartotta, hogy megszólaljon az ügyben. De vajon ez megállítja a zenekart, vagy még jobban fűti a sikerét?
A hivatalos válasz szerint még dolgoznak rajta, pedig a cég azóta nevet és profilt is váltott.
A klímaváltozás elpusztította a Pannonhalmi Bencés Főapátság egyik jelképét, a több mint százéves fenyőket, most pedig 200 ezer kötetnyi könyvet kell fertőtleníteni a könyvtárában elszaporodott kártevő miatt.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Család < regény – írja könyve alcímében Bán Zsófia.
Az anyagi kár pedig jelentős.
A Hitler elől menekülő tulajdonosok 1938-ben egy nemzetközi szélhámosra bízták Gustav Klimt Afrikai herceg című képét, aki aztán soha nem adta vissza azt. Azóta Magyarországon volt a jelenleg 6 milliárd forint értékű festmény, míg Lázár János minisztériuma ki nem engedte. Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
Az eddig egyetlen művéről ismert MS mester tucatnyi munkáját mutatja be a Szépművészeti Múzeum július 20-áig nyitva tartó kiállítása, és egyben felvázolja a művész életrajzát, sőt a monogramot is megkísérli feloldani az országhatárokon átívelő nyomkövetéssel.
Az én hetem című sorozatunkhoz négy írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Lackfi Jánosnak most az alábbi készletből kellett ihletet merítenie: kampánytojás, lakájgondolkodás, lakályos, véglény, mintanorvég.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
A sokszínű, népek zenéjét magába szívó Velencét idézi meg Giovanni Sollima és az Il Pomo d’Oro.
Az építési és közlekedési miniszter extra juttatást ígér az intézmény dolgozóinak, mert szerinte fantasztikus munkát végeznek.
A Harmadik Birodalom második emberének leszármazottja, az 1956-ban született Bettina Göring párhuzamosan meséli el saját, kontinenseken átívelő, kalandos életét és a Göringek hosszú históriáját.
Egyre kisebb köröket taposunk, olyan helyzetekbe kerülünk, amelyekből kilátni sem lehet – szembesít a diktatúrák személyiségtorzító hatásával Selyem Zsuzsa, aki új kötetében, a Kicsi kozmoszban hőseivel bejárja a fél világot.
Az elmúlt fél évben sokkal gyakoribbak lettek a rasszista megnyilvánulások Magyarországon, és bár ő már megszokta, amióta megszületett a kislánya, és ő is céltáblává vált, elkezdett rettegni – mondja Illés Haibo művész, akit a kínai egykepolitika éveiben Magyarországon szült meg és egy csecsemőotthonban hagyott a vér szerinti anyja. Melykó Richárddal közös, nem mindennapi produkciójukat nemrég láthattuk-hallhattuk. Páros interjú.
Táltoskultuszt megidéző installáció, land art, tájkép, fénykép, videó – az “Élőhely. Természet- és tájkonstrukciók” című tárlat műfajokban is sokszínű.
Új lemezén a zongorairodalom egyik legátfogóbb és legérdekesebb műveként méltatott darabját is eljátssza.
A karikaturistaként ismert Marabu hatvanhárom évesen megírta az első felnőtteknek szánt regényét: egy fantasyt, amelyben bár beszélő állatok és mágusok szerepelnek, mégis nagyon ismerősek benne a szituációk 2025 Magyarországán, a NER tizenhatodik évében. Kritika.
