szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Az Európai Számvevőszék készített egy áttekintést arról, hogy az államilag támogatott kínai cégek hogyan növelik befolyásukat az európai piacon. A dokumentum felhívja a figyelmet arra is, hogy a kínai törekvésekkel szemben az EU-nak egységesen kellene fellépnie, nem pedig különalkukkal hozzásegíteni Kínát pozíciói erősítéséhez.

Magas rangú kínai delegáció Brüsszelben, jobbról a második Hszi Csin-ping elnök. Európa kiemelt kínai célpont. (Fotó: Európai Bizottság)

Kína az 1980-as évek óta globális gazdasággá nőtt, és tulajdonképpen töretlenül halad tovább a növekedési pályán. A részesedése a globális bruttó hazai termékből (GDP) kevesebb, mint 3 százalékról 16 százalékra nőtt 1980 és 2018 között.

A kínai fellendülés záloga a 1999-ben indított Going Global. Ennek lényege, hogy kőolaj-erőforrások és egyéb nyersanyagok behozatalára összpontosítottak a munkaerő-igényes gazdaság elősegítéséért. Eközben túlnyomórészt alacsony hozzáadott értékű termékeket (nehézipari árukat, például vasat, acélt és alapvető gépeket) exportáltak világszerte. 2018-ban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése úgy számolt, hogy

Kína nominális GDP-je 2030-ra meghaladhatja a világ jelenlegi legnagyobb gazdaságáét, az Egyesült Államokét.

A kínai jelenlét Európában is növekszik. Az EU Kína legnagyobb, Kína pedig az unió második legnagyobb kereskedelmi partnere. Üzletpolitikájuk lényege, hogy a kínai állam minden eszközzel segíti a kínai vállalatok piacra jutását, piacszerzését és befektetéseit, akár állami, akár magáncégről legyen szó. Kína úgy viselkedik az európai gazdaságban, hogy ha ugyanezt egy európai kormány tenné meg – tehát tőkeinjekciókat juttatna a területén működő cégeknek -, akkor azonnal eljárás indulnak az érintett kormánnyal szemben tiltott állami támogatást címén. Az Európai Számvevőszék megállapításai közül ez az egyik legfontosabb.

Stratégiai ágazatokat foglalnak el a kínaiak

Kína európai térhódítását a külföldi közvetlen befektetések indexe (FDI) mutatja. Az irány egyértelmű. 1995-ben a befektetések 0,3 százalékát lehetett kínai vállalatokhoz kötni az EU-ban, 2005-re ez a szám 1, 2015-re 2, 2018-ra pedig 3 százalékra emelkedett. Nominálisan ez 202 milliárd eurót jelent. A legnagyobb fogadó állam a legkisebb tagország, Luxemburg – amelyet még az Európai Parlament is adóparadicsomként emlegetett – 82,5 milliárd euróval. A 2000 és 2019 közötti kínai FDI által érintett ágazatok között olyan stratégiai jelentőségű területek találhatók, mint a közlekedés és infrastruktúra (29,1%), az információs és kommunikációs technológiák (12,4%) és az energia (10,1%), valamint a gépjárműipar (14,1%), az ingatlanszektor és a vendéglátóipar (11,2%).

Kína geopolitikai törekvéseit és módszereit nagyon jól példázza az úgynevezett 17+1 (korábban 16+1) együttműködés. Ez a kelet-közép-európai és a balkáni államok, valamint Kína üzleti és beruházási kapcsolatainak erősítését szolgálja. A megállapodás 2012-ben Budapesten jött létre – ahogy a jelentés fogalmaz - ""Kína és a kommunista rendszerek örökségét hordozó 16 közép- és kelet-európai ország együttműködéseként"". A 17+1 együttműködési országai közül 12 uniós tagállam.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a keretrendszer alapján kétoldalú kapcsolatokat tartanak fenn Kínával, ami kockázatot jelent az uniós fellépés egységességére.

(Erre már volt is példa korábban.) A 17+1 keretrendszer hatással lehet a Nyugat-Balkánt érintő uniós szakpolitikák végrehajtására is, öt részt vevő ország ugyanis nyugat-balkáni állam, tagjelölti vagy lehetséges tagjelölti státusszal. Az Eurostat adatbázisa szerint a 17+1 ország nem vonzott nagy mértékben kínai FDI-t, bár például Montenegróban az ország eladósodástól félnek egy óriási kínai autópálya-építés miatt.

A beruházások öt uniós tagállamban összpontosultak (Cseh Köztársaság, Görögország, Lengyelország, Litvánia és Magyarország). A 17+1 országból a Cseh Köztársaságba érkezett a legtöbb, jelentések szerint 686 millió euró értékű kínai befektetés. Ez az unión belüli teljes kínai befektetési állomány 0,3%-át teszi ki.

A Számvevőszék részéről megtartott online háttérbeszélgetésen Annemie Turtelboom, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag a következő mondta:

Ahhoz, hogy hathatósan lehessen reagálni erre a geopolitikai elmozdulásra, az Uniónak erőteljesebb stratégiát kellene alkalmaznia, a tagállamoknak pedig az uniós intézményekkel együtt Unióként kellene fellépniük.

Növekvő kockázatok

Konkrét országok vagy kormányok említése nélkül arról is beszéltek, hogy a tagállamokat a Kínával fenntartott kétoldalú kapcsolataikban gyakran a saját nemzeti érdekeik vezérlik. Sokszor akkor sem tájékoztatják az Európai Bizottságot, amikor ez előírás. A számvevők kiemelik, hogy az unió különösen akkor szembesül nehézségekkel, ha az egyeztetett uniós megközelítés, az időben és összehangoltan történő fellépés előnyös lehetne, mint például a szupergyors mobil internetet nyújtó 5G biztonsága miatt. A külföldi közvetlen befektetések terén az Európai Unió talán a világon a legnyitottabb gazdasági egység. Tény, hogy a befektetések előmozdíthatják a növekedést és a munkahelyteremtést, azonban ezek a beruházások olyan stratégiai jelentőségű ágazatokat is érintenek, mint az energia, a távközlés, a kikötők és a vasúti rendszerek.

Ezeknek az unióban megvalósult beruházásoknak több mint a fele mögött kínai állami tulajdonú vállalatok álltak.

A számvevők által most elsőként összegyűjtött kockázatok és lehetőségek között 18 politikai, gazdasági, társadalmi, jogi és környezetvédelmi kockázat szerepel. Többek között az országok Kínával szembeni túlzott eladósodása vagy cégek kényszerítése a technológia átadására. Ezen kockázatok közül többre az EU még semmilyen módon nem reagált.

Szeptember 14-én virtuális EU-Kína csúcs lesz. Az uniós vezetőkön egyre nagyobb a nyomás, hogy a kínai befolyásszerzést lassítsák le, hiszen a koronavírus-járványban meggyengült vállalatoknál már megjelentek a kínai befektetők, akik többségi tulajdont szeretnének vásárolni – természetesen maguk mögött tudva a szinte korlátlan kínai állami támogatást.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!