Idén májusban döntött úgy az Európai Bíróság, hogy a magyar tranzitzónák működés nem felel meg az európai jognak, mert 30 napon túli, jogellenes fogvatartást valósít meg. Bár erre az ítélet nem kötelezte a magyar hatóságokat – csak a jogellenes állapot megszüntetésére –, a kormány úgy döntött, hogy bezárja a tranzitzónákat és új eljárási rendet alakít ki. A menedékkérőknek ezen túl csak Magyarország valamely nagykövetségén lehet menedékkérelem benyújtása iránti szándéknyilatkozatot előterjeszteni, amelyet a magyar hatóságok megvizsgálnak és ha úgy döntenek, akkor engedélyezik a kérelmező Magyarországra belépését arra az időre, amíg magát a menekültügyi eljárást lefolytatják.

Az Európai Bizottság azonban úgy értékelte, hogy ez a jogszabály – amelyet a koronavírus-járványra is hivatkozással vezettek be – nem felel meg az EU menekültügyi eljárásokról szóló irányelvének. A brüsszeli testület szerint ezzel Magyarország jogellenesen korlátozza az eljáráshoz való hozzáférhetőséget. Sőt, azokat a személyeket, akik Magyarország területén tartózkodnak (ideértve a határokat is) kizárja abból a lehetőségből, hogy nemzetközi védelemért folyamodjanak.

Éppen ezért úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak, amely a kötelezettségszegési eljárás első szakasza. Magyarországnak két hónapja van a válaszadásra. Ezt követően a Bizottság ezt értékeli, majd újabb levélben további kiegészítéseket kérhet, illetve az Európai Bírósághoz is fordulhat a jogvita eldöntése érdekében.

Két további esetben is megindította az Európai Bizottság a jogsértési eljárást Magyarországgal szemben. Indokolással ellátott véleményt küldtek Magyarországnak – valamint Belgiumnak és Romániának is –, mivel e három tagállam nem tájékoztatta a Bizottságot az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők azonosításával kapcsolatos információkról. Az információk benyújtásának határideje 2018. november 9. volt. Eddig kellett volna Magyarországnak bejelentenie “a közlekedési ágazat számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó azon szereplőket, amelyek még mindig hiányoznak”. A másik ügyben pedig a Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy teljes mértékben ültesse át az elektronikus számlázásra vonatkozó új szabályokat. Ennek a határideje tavaly április 18-a volt. Az e-számlázás célja, hogy biztosítsa a vállalatok elektronikus számláinak és kifizetéseinek időben történő és automatikus feldolgozását, és megkönnyítse a vállalatok számára, hogy szerződéseiket bármely tagállamban kezeljék.