szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

A tagállamok is a zsebükbe nyúltak, hogy beszálljanak a vakcinabeszerzések költségeibe. Az uniós főtárgyaló szerint fel fog gyorsulni az oltások leszállítása, később azonban gond lehet az oltások beadásának tempójával.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

Némiképp megdöbbentette hallgatóságát az Európai Parlament Költségvetési Bizottságában Jan Overtveldt, a testület elnöke, aki két grafikont mutatott be. Az egyiken az volt látható, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió fejenként mennyit költött vakcinavásárlásra. Ebből az derült ki, hogy az EU valamivel több mint hat eurót, az USA és a britek pedig valamivel kevesebb mint hat eurót. A másik ábrán viszont az látszódott, hogy a gyógyszerfejlesztésekhez mennyi támogatást adtak. Míg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közel 30 eurót állampolgáronként, addig az EU kevesebb mint öt eurót.

Többek között ennek az ellentmondásnak a feloldására kérték a szakbizottság tagjai Sandra Gallinát, az Európai Bizottság egészségügyi főigazgatóságának vezetőjét, aki egyben a gyógyszerbeszerzésekkel megbízott munkacsoport vezetője is. Azért hívták az Európai Parlamentben Sandra Gallinát, hogy mutassa be, az uniós költségvetésben milyen szerepe van az oltásokra költött pénzeknek. Az imént említett aránytalanságot a főigazgató azzal magyarázta, hogy ebben nincs benne a tagállami kormányok által a fejlesztésekre fizetett összeg. Kiderült: az Európai Bizottság már tavaly ősszel eljutott odáig, hogy a megkötött szerződésekkel összefüggő kiadásai elérték a 2,7 milliárd eurót. Ekkor azonban még újabb gyártók kerültek a látótérbe, így a tagállamoktól összesen 750 millió eurót kértek. Ebből az összegből több mint 330 millió eurót fordítottak az akkor már leszerződött öt cégnek nyújtandó előlegre, és mintegy 410 milliót az akkor megjelent további két vakcinával (Novavax, Belneva) kapcsolatos fejlesztésekre.

Felmerült az is, hogy vajon a britek miért jutottak hamarabb AstraZeneca-vakcinához, az egyik képviselő szerint talán azért, mert többet fizettek, mint az EU. Az unió ugyanis egy oltásért 1,78 eurót, Nagy-Britannia pedig 2,2 eurót fizet – állította. Sandra Gallina kiigazította az értesülést, az unió ennél többet fizet a brit fejlesztésért, de pontos összeget nem mondott. Azt viszont többször is megismételte, hogy az EU-s szerződések letárgyalása és megkötése nem történhetett volna meg hamarabb. Azt tartották szem előtt, hogy olyan gyártókkal szerződjenek, akik képesek arra, hogy azonnal megkezdjék a szállítást, amikor megkapják az uniós forgalombahozatali engedélyt. Ezen túl nagyon nagy figyelmet fordítottak a szerződésekben a felelősséggel kapcsolatos kérdések alapos szabályozására, s ez időbe telt.

Bár a múlt hét az AstraZeneca-botrányról szólt, mivel ez a cég a vállaltnál lényegesen kevesebbet tud szállítani, Sandra Gallina szerint tudják tartani a tervezett ütemet, ami azt célozza, hogy nyárra az EU lakosságának 70 százaléka hozzáférjen az oltáshoz – természetesen az EU által már eddig lekötött vakcinákból. A főigazgató azt mondta, hogy a Biontech-Pfizer és a Moderna szállításai a tervek szerint alakulnak, és hamarosan engedélyt kaphat az egy dózisból álló Johnson and Johnson és a kétdózisú Curevac is. Sandra Gallina úgy összegzett, hogy jövő év végére a gyártók leszállítják az eddig leszerződött valamennyi, tehát 2,3 milliárd adag oltást. Szerinte nem az oltóanyag mennyiségével, hanem az oltási kapacitással lehet gond, ezért arra kell figyelni, hogy a szállítmányok érkezését majd tudja követni az oltások beadásának tempója.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hatalmas nyomatékú dízelmotor a legújabb amerikai pickupban

Hatalmas nyomatékú dízelmotor a legújabb amerikai pickupban

Beindult a tűzjelző az Országgyűlés Irodaházában a Jobbik szakértőjének füstgránátja miatt

Beindult a tűzjelző az Országgyűlés Irodaházában a Jobbik szakértőjének füstgránátja miatt

Egy felmérés szerint Amerikában főleg ezek az autók érik el a 300 ezer kilométeres futásteljesítményt

Egy felmérés szerint Amerikában főleg ezek az autók érik el a 300 ezer kilométeres futásteljesítményt