Horvátország kapja a legtöbb uniós támogatást GDP-arányosan a tagállamok között: az éves bruttó hazai termék 13 százalékát hívhatja le a horvát kormány a következő hét évben – jelentette ki Valdis Dombrovkis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke pénteken.

A gazdasági ügyekért felelős uniós biztos Andrej Plenković miniszterelnökkel azután tartott sajtótájékoztatót, hogy a horvát kormányfő az Európai Bizottsággal tárgyalt Brüsszelben.

Plenković többek között arról tárgyalt a Bizottsággal, hogyan használják fel a 2021-27-es költségvetés és a hozzá kapcsolt gazdasági helyreállítási alap forrásait, melynél "Horvátország az uniós államok között az egyik legjobb pozícióban lévő ország a támogatásokat tekintve". A miniszterelnök elmondta: a kormány nemsokára befejezi azt a nemzeti tervet, amely az EU koronavírus kárait enyhítő gazdasági alapjának felhasználásáról rendelkezik. Eközben folyamatosan egyeztetnek a Bizottsággal, és a mostani látogatás során kapott tanácsokat is bele fogják venni a nemzeti tervbe, mivel az a céljuk, hogy a Bizottság minél hamarabb jóváhagyja azt.

Plenković ígéretet tett arra, hogy

a Bizottság elvárásainak megfelelően a források 37 százalékát a zöld gazdasági átállásra költik majd, 27 százalékot pedig a digitalizációra.

A horvát miniszterelnök az euró bevezetéséről is tárgyalt Dombrovskisszal, aki a folyamatot "dicsőséges útnak" nevezte, és megígérte, hogy minden segítséget megad a Bizottság a horvát kormánynak a valutaövezethez való csatlakozáshoz.

A kormány 2018-ban döntötte el, hogy csatlakoznak a közös pénzhez, és tavaly júliusban pedig – Bulgáriával együtt – belépett be az euróövezet előszobájának tekinthető árfolyam-mechanizmusba (ERM II), ahol azt követelik meg, hogy a kuna euróhoz viszonyított árfolyama ne térjen el 15 százaléknál jobban a 2020-ban rögzített értéknél.

Annak érdekében, hogy 2023. január 1-jével valóban át is térhessenek az euróra, a horvát kormány nemsokára ki fog adni egy új stratégiát, amely célja a pénzmosás elleni küzdelem, az állami vállalatok jobb gazdálkodásának és megbízhatóbb befektetési környezet megteremtése. Plenković úgy becsüli, hogy egy éven belül meg is fogják valósítani a célkitűzéseket.

A horvát miniszterelnök az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel is tárgyalt a koronavírus elleni oltások uniós beszerzéséről és a vakcinák szétosztásáról.

Horvátország hazánknál kilenc évvel később, 2013-ban lett az Európai Unió tagja. A Magyarországgal együtt, 2004-ben csatlakozott kilenc másik országból eddig hétben vezették be az eurót: Lettországban, Litvániában, Észtországban, Máltán, Cipruson, Szlovákiában és Szlovéniában.