szerző:
Szűcs Ágnes (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Az uniós biztos akár pert is indíthat a magyar kormánymédiában közzétett korrupciós vádak miatt.

Az Európai Bizottság visszautasítja azokat „teljesen megalapozatlan és rágalmazó” álhíreket, amelyek Sztella Kiriakidisz uniós biztosról megjelentek – nyilatkozta pénteken Stefan de Keersmaecker, az uniós intézmény szóvivője az EUrologusnak.

Az elmúlt hetekben több cikk is megjelent a magyar kormánysajtóban, amely Ómolnár Miklós, a Story magazin egykori főszerkesztőjének, a Mediaworks bulvár divízió jelenlegi vezetőjének „tényfeltáró” munkásságára alapozva állítja: az egészségügyért felelős uniós biztos 4 millió eurós kenőpénzt vett át a nyugati gyógyszercégektől. Ezt az információt az Origo hírportál például azzal is összefüggésbe hozta, hogy az Európai Gyógyszerügynökség nem engedélyezi az orosz és kínai vakcinák használatát az EU-ban – ám erről az összeesküvésről a nyugati és liberális sajtó hallgat.

Láttuk azokat a végletesen valótlan híreket, amelyek a közelmúltban megjelentek bizonyos sajtótermékekben Kiriakidisz biztossal, mint magánszeméllyel és uniós tisztviselővel kapcsolatban

– mondta De Keersmaecker az EUrologusnak. A szóvivő „teljesen megalapozatlannak és rágalmazónak” nevezte a témában megjelent cikkeket, és kijelentette, hogy az Európai Bizottság „a leghatározottabban visszautasítja őket.”

De Keersmaecker azt is hozzátette, hogy Kiriakidisz „fenntartja a rendelkezésére álló valamennyi jog eszköz igénybevételének jogát.”

A magyar kormánysajtóban közölt cikkek az álhírgyártás tankönyvi példájaként is szolgálhatnának: az uniós intézmények működésének ismerete nélkül, a valóságmorzsákat és valóban létező ellentmondásokat kemény összeesküvés-elméletekkel keverve tüntetnek fel rossz színben egy általuk ellenségnek kikiáltott személyt. Az EU Külügyi Szolgálatának egyébként van egy külön akciócsoportja, akik a hasonló, jellemzően orosz és kínai dezinformációkról rántja le a leplet – ám az EU-n belül működő, uniós adófizetők pénzével kistafírozott médiatermékek álhíreivel nem foglalkoznak.

Az Origo például arról ír, hogy a 4 millió euró nemrég jelent meg a Kiriakidisz család számláján, a Ciprusi Szövetkezeti Banktól kapott kölcsön formájában. Ezt a bankot azonban 2018 augusztusában – vagyis több, mint egy évvel azelőtt, hogy Kiriakidisz uniós biztos lett volna és Covid–19-et felfedezték volna – szanálni kellett, mivel a kormánynak nem sikerült megmentenie a 2013-ban kezdődő ciprusi gazdasági válság következményeitől, majd az Európai Központi Bank is megvonta a bank működési engedélyét. Ez azt jelenti, hogy 2020-ban vagy 2021-ben Kiriakidészék nem kaphattak hitelt ettől a pénzintézettől, mivel az már nem létezett.

Ugyanakkor a ciprusi cégnyilvántartás szerint az uniós biztos férje, Kiriakosz Kiriakidisz az elnöke a Maralo Rt.-nek. A vállalat jelentős kölcsönt kapott a Ciprusi Szövetkezeti Banktól, mint erre a ciprusi számvevőszék jelentés fel is hívta a figyelmet. Az uniós biztos a vagyonnyilatkozatában a férjének számos más cégben való érdekeltségét feltüntette, ezt azonban nem.

Erre az ellentmondásra Sven Giegold német zöldpárt EP-képviselő figyelt fel, aki

levélben fordult az Európai Bizottsághoz április elején, hogy magyarázatot kérjen arra, miért nem töltötte ki Kiriakidisz a vagyonnyilatkozatát rendesen és mikor szándékozik azt megtenni.

Az EUrologus kérdésére Giegold elmondta, hogy még nem kapott választ az uniós intézménytől, mivel a hathetes határidő sem telt le. A képviselő az üggyel kapcsolatban nem akart addig bővebben nyilatkozni, míg meg nem kapja Kiriakidisz válaszát.

A vagyonnyilatkozatról is kérdeztük a Bizottság szóvivőjét, aki szerint teljesen normális egy demokráciában, hogy a parlament ellenőrzi egy magas rangú uniós tisztviselő hátterét. A kérdésre válaszolni fognak a határidőn belül.

Az Origo, miközben azzal vádolja a nyugati sajtót, hogy az ügyet elhallgatja, a „ciprusi sajtót” idézi. Az általuk belinkelt forrás a circogreco.gr, ami egyrészt nem ciprusi, hanem görög (a központja Thesszalonikiben van), másrészt „gyakorlatilag nem létező hírportál, senki nem olvassa” – magyarázta az EUrologusnak egy görög újságíró, aki azt is elmondta, hogy ezt az egy forrást leszámítva a görög vagy ciprusi sajtó nem foglalkozott a magyar kormánysajtóban tálalt korrupciós történettel. Az is figyelemreméltó, hogy a Circo Greco egy nappal azután hozta le az ügyet, hogy Giegold EP-képviselő a honlapján nyilvánosságra hozta a Bizottságnak írt levelet.

A kormánymédiában közölt történet hitelességét az is aláássa, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az Európai Bizottságtól teljesen függetlenül működő uniós intézmény, amelynek vizsgálataira a Bizottságnak nincs befolyása. A gyógyszerengedélyeztetési eljárások logikája éppen ellentétes: a tudományos szakvélemény után adja ki az Európai Bizottság a forgalombahozatali engedélyt.

Ehhez jön hozzá, hogy az EMA nem valamiféle külső nyomás miatt nem engedélyezte még a Szputnyik V vagy a Sinopharm oltásait, hanem azért, mert a gyógyszergyártók ehhez még be sem adták az uniós ügynökségnek a kérelmet, anélkül pedig nem lehet egy gyógyszert engedélyezni. Jelenleg csak az orosz vakcina előzetes bevizsgálása zajlik a gyártó kérésére, ami az oltás hatékonyságát, biztonságosságát és minőségét értékeli. Ha ez a folyamat lezárul, azután kérelmezheti a cég a forgalomba hozatalt. A gyártó kérésére a Magyarországon nem használt kínai vakcina, a Sinovac előzetes vizsgálata kezdődött el a héten, a Sinopharm eddig nem jelentkezett az EMA-nál.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!