Visszautasítja az Európai Bizottság a ciprusi biztosról a magyar kormánymédiában keringő álhíreket

Az Európai Bizottság visszautasítja azokat „teljesen megalapozatlan és rágalmazó” álhíreket, amelyek Sztella Kiriakidisz uniós biztosról megjelentek – nyilatkozta pénteken Stefan de Keersmaecker, az uniós intézmény szóvivője az EUrologusnak.

Az elmúlt hetekben több cikk is megjelent a magyar kormánysajtóban, amely Ómolnár Miklós, a Story magazin egykori főszerkesztőjének, a Mediaworks bulvár divízió jelenlegi vezetőjének „tényfeltáró” munkásságára alapozva állítja: az egészségügyért felelős uniós biztos 4 millió eurós kenőpénzt vett át a nyugati gyógyszercégektől. Ezt az információt az Origo hírportál például azzal is összefüggésbe hozta, hogy az Európai Gyógyszerügynökség nem engedélyezi az orosz és kínai vakcinák használatát az EU-ban – ám erről az összeesküvésről a nyugati és liberális sajtó hallgat.

Láttuk azokat a végletesen valótlan híreket, amelyek a közelmúltban megjelentek bizonyos sajtótermékekben Kiriakidisz biztossal, mint magánszeméllyel és uniós tisztviselővel kapcsolatban

– mondta De Keersmaecker az EUrologusnak. A szóvivő „teljesen megalapozatlannak és rágalmazónak” nevezte a témában megjelent cikkeket, és kijelentette, hogy az Európai Bizottság „a leghatározottabban visszautasítja őket.”

De Keersmaecker azt is hozzátette, hogy Kiriakidisz „fenntartja a rendelkezésére álló valamennyi jog eszköz igénybevételének jogát.”

A magyar kormánysajtóban közölt cikkek az álhírgyártás tankönyvi példájaként is szolgálhatnának: az uniós intézmények működésének ismerete nélkül, a valóságmorzsákat és valóban létező ellentmondásokat kemény összeesküvés-elméletekkel keverve tüntetnek fel rossz színben egy általuk ellenségnek kikiáltott személyt. Az EU Külügyi Szolgálatának egyébként van egy külön akciócsoportja, akik a hasonló, jellemzően orosz és kínai dezinformációkról rántja le a leplet – ám az EU-n belül működő, uniós adófizetők pénzével kistafírozott médiatermékek álhíreivel nem foglalkoznak.

Az Origo például arról ír, hogy a 4 millió euró nemrég jelent meg a Kiriakidisz család számláján, a Ciprusi Szövetkezeti Banktól kapott kölcsön formájában. Ezt a bankot azonban 2018 augusztusában – vagyis több, mint egy évvel azelőtt, hogy Kiriakidisz uniós biztos lett volna és Covid–19-et felfedezték volna – szanálni kellett, mivel a kormánynak nem sikerült megmentenie a 2013-ban kezdődő ciprusi gazdasági válság következményeitől, majd az Európai Központi Bank is megvonta a bank működési engedélyét. Ez azt jelenti, hogy 2020-ban vagy 2021-ben Kiriakidészék nem kaphattak hitelt ettől a pénzintézettől, mivel az már nem létezett.

Ugyanakkor a ciprusi cégnyilvántartás szerint az uniós biztos férje, Kiriakosz Kiriakidisz az elnöke a Maralo Rt.-nek. A vállalat jelentős kölcsönt kapott a Ciprusi Szövetkezeti Banktól, mint erre a ciprusi számvevőszék jelentés fel is hívta a figyelmet. Az uniós biztos a vagyonnyilatkozatában a férjének számos más cégben való érdekeltségét feltüntette, ezt azonban nem.

Erre az ellentmondásra Sven Giegold német zöldpárt EP-képviselő figyelt fel, aki

levélben fordult az Európai Bizottsághoz április elején, hogy magyarázatot kérjen arra, miért nem töltötte ki Kiriakidisz a vagyonnyilatkozatát rendesen és mikor szándékozik azt megtenni.

Az EUrologus kérdésére Giegold elmondta, hogy még nem kapott választ az uniós intézménytől, mivel a hathetes határidő sem telt le. A képviselő az üggyel kapcsolatban nem akart addig bővebben nyilatkozni, míg meg nem kapja Kiriakidisz válaszát.

A vagyonnyilatkozatról is kérdeztük a Bizottság szóvivőjét, aki szerint teljesen normális egy demokráciában, hogy a parlament ellenőrzi egy magas rangú uniós tisztviselő hátterét. A kérdésre válaszolni fognak a határidőn belül.

Az Origo, miközben azzal vádolja a nyugati sajtót, hogy az ügyet elhallgatja, a „ciprusi sajtót” idézi. Az általuk belinkelt forrás a circogreco.gr, ami egyrészt nem ciprusi, hanem görög (a központja Thesszalonikiben van), másrészt „gyakorlatilag nem létező hírportál, senki nem olvassa” – magyarázta az EUrologusnak egy görög újságíró, aki azt is elmondta, hogy ezt az egy forrást leszámítva a görög vagy ciprusi sajtó nem foglalkozott a magyar kormánysajtóban tálalt korrupciós történettel. Az is figyelemreméltó, hogy a Circo Greco egy nappal azután hozta le az ügyet, hogy Giegold EP-képviselő a honlapján nyilvánosságra hozta a Bizottságnak írt levelet.

A kormánymédiában közölt történet hitelességét az is aláássa, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) az Európai Bizottságtól teljesen függetlenül működő uniós intézmény, amelynek vizsgálataira a Bizottságnak nincs befolyása. A gyógyszerengedélyeztetési eljárások logikája éppen ellentétes: a tudományos szakvélemény után adja ki az Európai Bizottság a forgalombahozatali engedélyt.

Ehhez jön hozzá, hogy az EMA nem valamiféle külső nyomás miatt nem engedélyezte még a Szputnyik V vagy a Sinopharm oltásait, hanem azért, mert a gyógyszergyártók ehhez még be sem adták az uniós ügynökségnek a kérelmet, anélkül pedig nem lehet egy gyógyszert engedélyezni. Jelenleg csak az orosz vakcina előzetes bevizsgálása zajlik a gyártó kérésére, ami az oltás hatékonyságát, biztonságosságát és minőségét értékeli. Ha ez a folyamat lezárul, azután kérelmezheti a cég a forgalomba hozatalt. A gyártó kérésére a Magyarországon nem használt kínai vakcina, a Sinovac előzetes vizsgálata kezdődött el a héten, a Sinopharm eddig nem jelentkezett az EMA-nál.