Csütörtökön szavaznak az EP-képviselők arról, bepereljék-e az Európai Bizottságot azért, mert nem alkalmazza az uniós támogatások megvonásával fenyegető jogállamisági mechanizmust.
„Nem akarjuk, hogy egy korrupt autokrata uniós támogatást kapjon a választási kampányához”
– indokolta a Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő, miért perli be az Európai Parlament az Európai Bizottságot az uniós intézmény strasbourgi plenáris ülésének vitáján.
Az EP legnagyobb frakciói pénteken egyeztek meg arról, hogy márciusban megfogalmazott fenyegetésüket beváltva valóban az Európai Unió Bírósága elé viszik a Bizottságot, mivel az nem alkalmazza az uniós források megvonásával fenyegető jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet. (Az ügy hátterében álló politikai alkuról és jogi vitáról a Jogálom című sorozatunk 3. részében írtunk részletesen.)
A vita elején Johannes Hahn, uniós költségvetésért felelős biztos még tett egy utolsó kísérletet arra, hogy meggyőzze a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a jogi eljárást kezdeményező állásfoglalást, azt ígérve, hogy a Bizottság június közepéig be fogja mutatni a rendelet alkalmazásáról szóló ajánlásait.
A felszólálásokból azonban úgy tűnt, hogy a nagy pártok döntése megingathatatlan: csakis az állásfoglalást a múlt heti tárgyalások kezdetén ellenző Európai Néppárt képviselői mutattak némi engedékenységet a saját pártcsaládjukhoz tartozó, Ursula von der Leyen-vezette intézmény ellen. Petri Sarvamaa kereszténydemokrata finn képviselő reményét fejezte ki, hogy hamarosan tárgyalhatják az útmutatásokat, ám azt is hozzátette, hogy az alkalmazás feltételeit taglaló dokumentumnál is fontosabb, hogy az első ügyeket olyan jól készítse elő a Bizottság, hogy akkor is megállják a helyüket, mikor az érintett országok a Bíróság előtt támadják meg – ami szinten biztosan be fog következni.
Von der Leyennek döntenie kell, az EP és a jogállam, vagy Orbán és a lengyel kormány pártjára áll-e
– jelentette ki az Európa Megújul frakció képviseletében felszólaló német Moritz Körner, aki azt is leszögezte, hogy a képviselőcsoportja nem hajlandó a Bizottság iránymutatásait cselekvésnek tekinteni: számukra csak az elfogadható, ha a Bizottság előterjeszti az első ügyet arról, hogyan veszélyezteti a jogállamiság megsértése az EU pénzügyi érdekeit.
A cikk elején idézett Freund felszólalásában arra is rámutatott, hogy összesen 24 vitát tartottak az EP plenárisain 2010 óta, de „az nem állította meg Orbánt abban, hogy Magyarországot korrupt autokráciává tegye”. A német politikus szerint mindehhez az Európai Unió anyagi fedezetet nyújt támogatások formájában, hiszen „Orbán családja és barátai továbbra is lopják a pénzünket”. A helyzet pedig különösen sürgető, mivel hamarosan választások lesznek Magyarországon.
Cseh Katalin momentumos képviselő is hasonló érvelést használt, mikor felemlegette: „Orbán vejének cégei továbbra is vagyonokat tesznek zsebre uniós támogatásokból, miközben az OLAF nyomozása már kimutatta, hogy visszaélt az uniós pénzekkel”, vagy hogy
Orbán gyerekkori legjobb barátja ma Magyarország leggazdagabb üzletembere, aki épp most szereltetett be egy 800 kilós széfet az új luxusvillájába, hiszen lehet, hogy ő is várja a helyreállítási alap pénzeit.
A politikus leszögezte, hogy éppen ezért hozták létre a jogállamsági mechanizmust, amelyet azonnal alkalmaznia kell a Bizottságnak, és Von der Leyen csak azért engedheti meg magának ezt a késlekedést, mert ő nem közvetlen választások útján került a pozíciójába.
A vitán az állásfoglalást nem támogató pártcsaládok képviselői is szót kaptak. A Fidesszel látványosan jó kapcsolatot ápoló Olasz Testvérek politikusa, Nicola Procaccini például azzal érvelt, hogy a balra húzó pártok összefogtak a jobboldali kormányok ellen, és – talán célzásként arra, hogy a Fidesz néppárti kilépése után új politikai formáció születhet – arra is kitért, hogy az EP-ben a politikai egyensúly felborulhat.
A fideszes Kósa Ádám arról beszélt, hogy az EP baloldali többségének a célja az, hogy
megbüntesse azokat, akik nemet mondanak az illegális bevándorlásra, a nemzeti szuverenitás elvételére és a genderőrületre, az EP pedig társjogalkotóból politikai rendőrségé válik ezáltal.
Az EP-képviselők csütörtökön szavaznak az állásfoglalásról, amely az EU Bírósága elé viszi a Bizottságot, mert nem alkalmazza a jogállamisági mechanizmust.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
