szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Ismét nekiveselkedik az európai törvényhozás a közös migrációs szabályozás megalkotásának. A folyamat tulajdonképpen már egy éve elkezdődött, eddig azonban csak az Európai Bizottság javaslata volt ismert. Most azonban az Európai Parlament, mint társjogalkotó is nekilát saját álláspontja kimunkálásának. Hasonlóra évekkel ezelőtt volt már példa. Abból a jogszabálytervezetből nem lett semmi.

Tomas Tobé szlovén néppárti képviselő kapta azt a hálátlan feladatot, hogy megtalálja a közös nevezőt az Európai Parlament pártjainak többsége között. Ő a jelentéstevője annak a dossziénak, amely az európai migrációs szabályokat, vagyis azok terveit tartalmazza. Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben mutatta be saját javaslatát – ez a kiinduló anyag.

Az európai migrációs politika nem működik sem a migránsok, sem a tagállamok, sem a polgárok szempontjából

– így foglalta össze a jelenlegi helyzetet Tomas Tobé.

Bár az előző Európai Parlament támogatta az előző Európai Bizottság kötelező áthelyezésre vonatkozó javaslatát, Tobé képviselő szerint ez nem járható út. A bizottsági javaslattal összhangban a szolidaritás alternatív formáinak fontosságát emelte ki a jelentéstevő. Vagyis az áthelyezés csakis önkéntes lehet, ugyanakkor más módon kötelező részt venni a terhek viselésében. Ez lehet közreműködés abban, hogy az illegális bevándorlók visszaküldésében vállal szerepet egy tagállam, illetve hozzájárul a határvédelmi kapacitások kiépítéséhez. Tomas Tobé szerint az azonban nem képzelhető el, hogy valaki olcsón megússza a dolgot: ezért növelni kell azoknak a vállalásoknak a költségeit, amelyek azokat terhelik, akik nem akarnak menekülteket áthelyezni.

Tobé szerint fontos, hogy a menedékkérőt továbbra is belépés szerinti első országban kell regisztrálni, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan ez az ország lesz a felelős az elbírálásért. Arról is beszélt a képviselő, hogy szükség van egy új megelőző mechanizmusra, amelynek keretében ha egy tagállam előre jelzi a tömeges migráció veszélyét, akkor előbb kaphat segítséget.

Azt nem lehet mondani, hogy átütő siker fogadta a javaslatot. Első körben az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazsgágügyi Bizottságban (LIBE) mutatták be a tervezetet, ahol minden képviselőcsoport elmondhatta a véleményét. És míg az öt évvel ezelőtti jelentésben a svéd liberális Cecilia Wikströmnek nagy többséget sikerült maga mögé állítani, most a legnagyobb – és a néppárttal elvileg szövetséges pártok – sem támogatták a szöveget. A szociáldemokrata Pietro Bartolo szerint nagyon sok az aggasztó elem, a szolidaritási mechanizmust gyengének és nem kellően hatékonynak tartják, a visszaküldések szabályozásából pedig hiányoznak a garanciális elemek. A liberálisok részéről Fabienne Keller szerint is igazságosabb megosztás kell a tagállamok között, a tengerekről kimentett emberekért pedig vállalni kell a felelősséget. A zöldek részéről Damien Careme is csalódottságának adott hangot, szerinte ez a javaslat az európai menedékjog elleni támadás, ami azt eredményezi, hogy az európai közösség magára hagyja – ismét – a frontországokat.

Érdekes módon a legnagyobb támogatás a szélsőjobb felől érkezett. Annalise Tardino, az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport részéről úgy nyilatkozott, hogy kedvezően fogadják a jelentéstervezetet, jónak tartják a külső dimenziót (a határvédelem megerősítését, a visszaküldések felgyorsítását) és szerintük a szolidaritásnak nem kellene semmiféle előnyt élveznie.

A legnagyobb egyetértés abban volt a képviselőcsoportok között, hogy mivel annyi észrevételük van, a módosítások beadására rendelkezésre álló határidőt már most hosszabbítsák meg.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!