Jelenleg tíz bűncselekmény tartozik abba a körbe, amelyet az EU saját jogszabályaiban is nyilvántart és ez teremt lehetőséget arra, hogy közös minimumszabályok álljanak rendelkezésre a bűncselekmények és az összes uniós tagállamban alkalmazandó szankciók meghatározására. Ezek a bűncselekmény-formák a következők: terrorizmus, emberkereskedelem, nők és gyermekek szexuális kihasználása, kábítószer-kereskedelem, fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bűnözés, szervezett bűnözés. Az Európai Bizottság javaslata alapján az előbbiekhez hozzá kívánják adni a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményt is. Ez a von der Leyen-féle bizottság programjában is szerepelt, az alapot pedig a különböző felmérések és tanulmányok adják, amelyek rámutatnak ezeknek a bűncselekményeknek az Európa-szerte növekvő elterjedésére. A koronavírus-válság csak rontott a helyzeten, az online tér jelentőségének növekedésével egyre több ilyen jellegű bűncselekményt követnek el.

A gyűlöletnek nincs helye Európában. Ellentétes alapvető értékeinkkel és elveinkkel. Uniós szinten kell fellépnünk annak érdekében, hogy a gyűlöletet Európa-szerte mindenhol ugyanúgy bűncselekménnyé nyilvánítsák

- jelentette ki Vera Jourova, értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos. A gyűlöletbűncselekmények közös meghatározása az Európai Bizottság szerint azért is fontos, mert egy nemzetközi problémáról van szó. Érvelésük szerint az online gyűlöletbeszéd gyorsan terjed, és tartalma bárhol, bárki számára hozzáférhető. A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény mögött meghúzódó ideológiák kialakulása nemzetközi szinten is történhet, és azok gyorsan megoszthatók az interneten. A gyűlölet-bűncselekmények elkövetői különböző országokból származó személyek alkotta hálózatok is lehetnek.

A Bizottság úgy véli, hogy a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény azonos bűncselekménytípushoz tartoznak, mivel mindkettőnek lényegi vonása, hogy az elkövetőket a valamilyen közös (vélt vagy valós) védett jellemzővel rendelkező személyek vagy csoportok ellen táplált gyűlölet hajtja.

A jogszabályjavaslathoz fűzött indokolásban felmérésekkel és tanulmányokkal igazolják a gyűlöltbűncselekmények elterjedését. A világjárvány alatt nőtt a romákkal, a zsidókkal, a muzulmánokkal és az ázsiai származású személyekkel vagy az ilyen származásúnak vélt személyekkel szembeni gyűlölet, amely többek között rasszista támadások és verések, erőszakos megfélemlítések, fenyegetések és rasszista bántalmazás formájában nyilvánult meg. Több forrás szerint a fiatal nők és lányok 52 százaléka szembesült online erőszakkal, többek között fenyegetésekkel és szexuális zaklatással, míg a fogyatékossággal élő személyek másoknál jobban ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy erőszakos bűncselekmények, többek között gyűlölet-bűncselekmények áldozataivá válnak, és zaklatást is többször kell elszenvedniük.

És ugyancsak megemlítik és hasonló jellegűnek tartják az LMBTQI-közösséget ért támadásokat. A kutatások azt is kimutatják, hogy a közösségi médiában kifejtett gyűlöletbeszéd több kisebbség elleni bűncselekményhez vezet a fizikai világban. Az online gyűlöletbeszéd a menekültek és bevándorlók, az etnikai és vallási kisebbségek, valamint az LMBTQI-személyek elleni erőszak növekedéséhez vezetett - áll a felmérésekben.

Az LMBTQI-ként azonosított emberekben a világjárvány kezdete óta megnövekedett az erőszak. A „szexuális irányultság vagy nemi identitás” volt a harmadik leggyakoribb ok a bejelentett gyűlölet-bűncselekmények közül

- olvasható a 2019-es, gyűlöltbűncselekményekkel kapcsolatos EBESZ-jelentésben. A javaslatot még el kell fogadnia a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is.