szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

A jelenlegi helyzet alapján nagyon közel állunk ahhoz, hogy az EU egysége felbomoljon, két részre: egy 26 tagállamból álló tömbre, valamint Magyarországra. Az ok a tervezett olajembargó, amelynek a felvizezett formáját is bírálja Magyarország.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Lényeges engedményeket tett Magyarország számára az Európai Unió az orosz olajembargó ügyében, azonban úgy tűnik, hogy ez kevés, legalábbis erre lehet következtetni abból, amit Orbán Viktor miniszterelnök mondott a csúcsra érkezésekor.

Orbán Viktor Brüsszelben: „A dolgok nem néznek ki jól"

Bár kaphatunk mentességet, a miniszterelnök arra kér garanciát, hogy ha a csővezetéken érkező olajjal történik valami, akkor jogunk legyen tengeren beszerezni.

Az EUrologus birtokába jutott megállapodás-tervezetben az szerepel, hogy

az Európai Tanács egyetért abban, hogy az Oroszországgal szembeni hatodik szankciócsomag az Oroszországból a tagállamokba szállított kőolajra, valamint kőolajtermékekre terjed ki, ideiglenes kivétellel a vezetéken szállított kőolaj esetében.

Vagyis csak a tengeren érkező olajra terjednének ki a szankciók, ami az orosz olajszállítmányok több mint kétharmadát jelentené. A Magyarországon át futó Barátság kőolajvezetéken tehát továbbra is érkezhetne kőolaj, azonban úgy tűnik, hogy csak Magyarország vásárolna belőle. Ezzel valóban az történne, hogy

26 EU-tagállam bevezeti a szankciókat, Magyarország pedig nem.

Ám így is van vitás kérdés, ez pedig az, hogy ha a szárazföldi szállítás valami miatt lehetetlenné válik (tehát ha mondjuk a Barátság-kőolajvezetés elapad, vagy történik vele valami, ahogyan az ukrán fél egyszer utalt rá), akkor Magyarország ez esetben is kaphat-e tengeren érkező olajat. Orbán Viktor ezt szeretné.

AFP / KENZO TRIBOUILLARD

Ezen túlmenően Magyarország azt is elvárná, hogy az Adria-kőolajvezetéket bővítse az EU, így juthatnának Magyarországra a tengeri szállítmányok. Ehhez képest a záródokumentumban az szerepel, hogy

meg kell teremteni a tagállamok közötti szolidaritást az ellátás hirtelen megszakadása esetén.

Azt is hozzáfűzik, hogy a kivételes elbánásra a tagállamok amint lehet, visszatérnek.

Miközben Magyarország ezt egy technikai ügynek próbálja beállítani, más országok egészen más nézőpontból szemlélik. Krišjanis Karins lett miniszterelnök például azt mondta:

Emlékeztetni fogom kollégáimat a nagy képre, és a nagy kép az, hogy ki kell éheztetnünk Oroszországot és Moszkvát, hogy a háború finanszírozásának folytatásához szükséges forrásokhoz ne jusson hozzá.

Azt is hozzátette, hogy nem a normál politikai ügymenetről van szó, amikor minden ország a saját érdekeit nézi, mert jelenleg az ukránok harcolnak az európai értékekért. Olaf Scholz német kancellár úgy érezte, hogy lehetséges a konszenzus elérése, bár egy Orbán Viktorral kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta,

csak akkor lehet egységesen cselekedni, ha mindenki a közösség részének tekinti magát.

Megkérdezték Orbánt Brüsszelben, mit szól ahhoz, hogy Putyin bábjának tartják

A miniszterelnök vállrándítással és két szóval válaszolt.

Kevésbé volt optimista Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Nem számítok arra, hogy a csúcstalálkozón megállapodás születik az Oroszország elleni uniós szankciók hatodik csomagjáról, de bízom benne, hogy utána sikerülni fog

– vázolta az elnök a legrosszabb forgatókönyvet. Szerepel még a záródokumentum tervezetében egy fontos mondat:

Az Európai Tanács szorosan figyelemmel kíséri Oroszország Ukrajna elleni háborújának hatásait a szomszédos országokra és a Nyugat-Balkánra.

Ursula von der Leyen
AFP / KENZO TRIBOUILLARD

Diplomaták szerint ez azt is jelenti, hogy az EU elvárja, hogy például Törökország és Szerbia csatlakozzon a szankciókhoz, holott például a szerbek most jelentettek be hároméves energiavásárlási megállapodást Oroszországgal. Mindez egyáltalán nem vet jó fényt Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásaira, ahol elvárás, hogy a tagjelölt ország kövesse az EU külpolitikáját.

A csúcstalálkozó első napján az állam- és kormányfők meghallgatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, majd pedig teljes egészében arra koncentrálnak, hogyan lehet további támogatást nyújtani Ukrajnának. Ideértve a szankciókat, illetve a konkrét anyagi segítségnyújtást is.

Videón Orbán Viktor brüsszeli nyilatkozata az uniós csúcs előtt

A kormányfő először a magyar kormánymédia kérdéseire válaszolt, utána következtek a külföldi tudósítók.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!