Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Néhány éve még lelkesen hirdették a világ legnagyobb cégei, hogy ők a befogadás, a sokszínűség és az egyenlőség hívei, most viszont, amikor rájöttek arra, hogy ezen pénzt bukhatnak, máris sorra vonják vissza a támogatást. Az AP News összeállítása szerint az Egyesült Államokban több Pride-rendezvénysorozat szervezői is nagy pénzügyi bajba kerültek, annyi cég hátrált ki a szponzorálásból.
A San Francisco Pride szervezői például 200 ezer dollárt próbálnak még találni a költségvetésükbe, hogy kijöjjön a rendezvénysorozat nullszaldósra. Kansas Cityben is nagyjából 200 ezer dolláros a hiány, ami az ottani rendezvény költségének fele. New Yorkban a Heritage of Pride, amely nem csak a Pride-nak, hanem több más LMBTQ-témájú rendezvénynek is a szervezője, 750 ezer dolláros hiánnyal szembesült – ott a Nissan és a Pepsi távozása okozta a legnagyobb kiesést –, St. Louisban pedig egyedül az Anheuser-Busch sörgyár 150 ezer dollár hiányba hozta a PrideFest szervezőit, miután harminc év után leállította a szponzorációt.
A San Franciscó-i rendezvény szervezői arról beszéltek az AP-nek, hogy miután hír lett a támogatások leállásából, több cég mégis küldött pénzt nekik, de már azt kérve, hogy ne szerepeljenek a hivatalos szponzorlistán.
Az AP-nek nyilatkozó szakértők szerint mindezt nem csak az magyarázza, hogy Donald Trump visszatérése óta a cégek sorra mondják fel az esélyegyenlőségi programjaikat, hanem az is, hogy a vevők egy része is elfordul azoktól a vállalatoktól, amelyeket politikai aktivistának tart, és egyébként sem egyszerű a pénzügyi helyzet – ez utóbbi most kifogásnak sem utolsó. A Nissan például azzal magyarázta a támogatás leállítását, hogy épp ezen próbálják csökkenteni a marketingköltségeiket.
Arról, hogy a magyar cégek hogyan változtatják meg a hozzáállásukat, miután a kormány elfogadta a Pride betiltását lehetővé tévő törvényt, korábban mi is készítettünk egy összeállítást: a legtöbb magyar vállalat nem akart még csak válaszolni sem a kérdésre, néhány óvatos válasz érkezett arról, hogy vizsgálják a jogi környezetet, illetve arról, hogy nem szeretnének politizálni.
