Az Európai Bizottság ismeri a magyar nemzeti konzultációt és látták az ezt kísérő plakátkampány képét is. Dana Spinant, a testület szóvivője szerint „nem helyénvaló” a szankciókkal kapcsolatban bombákat mutogatni, mert

a büntetőintézkedéseknek éppen az a célja, hogy megállítsák azt, hogy Oroszország bombázza Ukrajnát.

Hozzátette: a magyar kormány részese valamennyi uniós szankciós döntésnek. A szóvivő leszögezte, hogy az energiaválság oka Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja és azt, hogy Putyin még a háború előtt manipulálta az energiapiacokat, most pedig zsarolni próbálja az EU-t.

Adatokkal cáfolták azt is, hogy a szankciók többet ártanak Európának, mint Oroszországnak. Míg az uniós GDP még mindig nő, az orosz idén várhatóan 11 százalékkal csökken, az EU-s inflációs átlagnak éppen a duplája, 22 százalékos az orosz pénzromlás, bár ezen a téren Magyarország erősen megközelíti az oroszokat. Ellátási gondokkal küszködnek a fejlett technológiákat igénylő orosz ágazatok, mivel ezen a téren az EU-tól 45, az USÁ-tól pedig 21 százalékban függenek, a mobilizálható kínai beszállítók aránya csak 11 százalék. És mivel az EU már embargó alá helyezte az orosz szénbehozatalt, a termelés 97 százalékkal esett vissza az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.

A szankciók okozta oroszországi gondokról itt írtunk bővebben: 

Tényleg nekünk fájnak jobban az oroszok elleni szankciók?

Bár sokan bíztak abban, hogy az orosz gazdaság egyből megroppan az Ukrajna elleni háború nyomán elrendelt nyugati szankciók miatt, ez nem történt meg. Ugyanakkor az sem igaz, hogy ezek az intézkedések nem érnek semmit sem. Próbálunk igazat tenni abban, kinek is fájnak jobban a szankciók.