Szijjártó Péter leginkább arra panaszkodott, hogy a megengedett három percnél egyesek tovább beszélnek, a külügyi főképviselő meg mindig elkésik. Van olyan miniszter, aki tíz percnél is hosszabb felszólalással véteti észre magát.

Egyes kollégák, hol kisebb, hol nagyobb országok képviselői, mikor már két számjegynél sem tudnak leállni, mert hatalmas tudás van a birtokukban és úgy érzik, úgy igazságos, hogy azt nekünk átadják

- mondta Szijjártó, aki ezt tiszteletlenségnek nevezte. A magyar külügyminiszter eddig már körülbelül ötször tette szóvá az üléseket vezető Josep Borrell külügyi főképviselőnél, hogy időben kellene kezdeni a tanácskozásokat. Szijjártó szerint ugyanis a katalán Borrell mindig késik 20-30-40 percet.

Értem én a mediterrán életstílust, meg hogy spanyol, meg nem tudom, micsoda, na de akkor is

- méltatlankodott, majd visszaemlékezett középiskolás éveire:

bencés gimnáziumban nem sokáig tudta volna magát tartani, lett volna megismerkedés a térképtartóval.

A külügyi tanácsban a legfontosabb téma egyébként a közel-keleti konfliktus volt, amiről azt mondta a miniszter, hogy jelenleg terrorizmus elleni harc folyik Izrael részéről, amelynek sikere az egész nemzetközi közösség érdeke. Elmondta, hogy továbbra is tartja a külügy a kapcsolatot a Gázában rekedt hét magyar állampolgárral, akiknek a tartózkodási helyét néhány napja találat érte. Többen megsérültek és kórházba kerültek, de már otthon gyógyulnak. Továbbra is szervezik a kijutásukat Gázából. Összesen 9 személyről van szó, mert a magyar állampolgárokon kívül két palesztin családtag is velük tart. A csoportban négy gyerek van. A külügyminiszter hozzátette, hogy továbbra is öt magyart tart foglyul a Hamász, akik között két gyermek van.

A tanácsülésen szó volt Ukrajnáról is, Szijjártó Péter szerint ideje lenne egy stratégiai szembenézésnek, hogy az eddigi intézkedések milyen mértékben váltották valóra a hozzájuk fűzött reményeket. Azonban úgy érzékeli, továbbra is háborús a hangulat a miniszterek között, ugyanakkor Magyarország részéről Szijjártó nem látja értelmét újabb euró-tízmilliárdok Ukrajnában küldésének,

amíg nem számoltak el az eddigi 80 milliárddal.

Megerősítette, most sem járult hozzá, hogy az Európai Békekeretből a tagállamok visszaigényeljék az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányok árának egy részét. Eddig ezt azért vétózta Magyarország, mert az ukrán hatóságok szerepeltették az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listáján. Amikor ezt megszüntették, a magyar kormány új igénnyel állt elő: garanciát szeretnének látni az ukránoktól arra, hogy a jövőben sem fognak magyar céget sem erre a listára rátenni. Szijjártó elmondta, hogy a minisztertársai ezt a hozzáállást

méltatlannak és botrányosnak nevezték.

A magyar kormány viszont egyáltalán nem támogatja a fegyverszállításokat Ukrajnának, mert az a háború meghosszabbítását jelentené, ahogy fogalmazott:

mi pedig békét akarunk, békét hozzanak a térségbe, ne fegyvereket.

Azt az ukrán állítást pedig “színtiszta, hazug propagandának” minősítette a miniszter, hogy Ukrajna foglalkozna a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó szabályozás módosításával. Éppen ellenkezőleg, a helyzet még rosszabb, mint volt - tette hozzá.