Szakadék húzódik az EU ambiciózus chipgyártási tervei és a valóság között
A kanyarban sincs az EU 2023-ban elfogadott chiptörvényben foglalt célok megvalósításával, legújabban az Európai Számvevőszék vonatkozó riportja kongatja a vészharangot. Körbenéztünk, hogy áll a chipgyártás Európa-szerte.
Folk György (EUrologus)
Csipkerózsika-álmából kell magát felébresztenie Európának, hogy a 2023-ban kijelölt chipipari ambíciói – hogy 2030-ra a globálisan értékesített chipek 20 százalékát az EU-ban gyártsák – valósággá váljanak – derül ki az Európai Számvevőszék (ESZ) 2025 májusi jelentéséből.
Az EU-nak sürgősen felül kell vizsgálnia a mikrochip-ágazatra vonatkozó stratégiáját
– mondta Annemie Turtelboom, az ESZ a jelentésért felelős tagja. „Jelenleg messze vagyunk a célunktól. A 20 százalékos cél elérése érdekében körülbelül négyszeresére kellene növelnünk termelési kapacitásunkat, de a jelenlegi ütemmel ettől még messze vagyunk” – tette hozzá Turtelboom.
Kitettség a köbön
1995-hoz képest 2025-re megtízszereződött a chipgyártás piaca, tavaly a globálisan eladott mikrochipek száma megközelítette a 200 milliárd darabot. Ezek túlnyomó többségét Tajvanon állítják elő. Ez nem csak az EU országait, de sok egyéb mellett az Egyesült Államokat is geostratégiai / biztonsági szempontból kiteszi a külső, elsősorban érdekeknek.
Az európai chiphelyzet körül tisztánlátáshoz fontos érteni, hogy az Európai Bizottság (és az általa kezelt közös uniós költségvetés) a szektorban 2030-ig szükséges 86 milliárd euróra becsült finanszírozási igénynek mindössze az 5 százalékát adja hozzá. A többinek a tagállamoktól és az érintett iparági szereplőktől kell érkeznie. Összehasonlításképpen: a világ vezető chipgyártói a 2020-2023-as 3 éves ciklus alatt 405 milliárd eurót költöttek kutatásfejlesztésre és beruházásra, ami mellett eltörpül a hét év alatt elkölteni tervezett európai összeg.
A számvevőszéki jelentés alá is húzza, hogy a Bizottságnak nincs felhatalmazása arra, hogy uniós szinten koordinálja a nemzeti beruházásokat annak biztosítása érdekében, hogy azok összhangban legyenek a közösségi célokkal. A számvevőszéki ellenőrök ugyanakkor azt is megállapították, hogy a chiptörvény céljai és nyomon követése sem elég egyértelműek. Így azt is nehéz megítélni, hogy megfelelően figyelembe veszik-e az iparág jelenlegi mainstream mikrochipek iránti keresletét.
Áprilisban 46,4 milliárd dollár értékben értékesítettek chipeket a világon, ami 15,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál és 1,1 százalékkal múlta felül az idei márciusi szintet – áll a világ vezető nemzetközi gyártóit tömörítő szervezet, a SIA honlapján.
Komplex globális kitettség
A kereslet azonban csak egy a temérdek faktor közül, amelyek jelentős hatással vannak a chipgyártás piacára. Az EU versenyképességét ezen a területen, a nyersanyagok importjától való függőség, a magas energiaköltségek, a környezetvédelmi aggályok, a geopolitikai feszültségek és exportkorlátozások, valamint a képzett munkaerő hiánya is befolyásolja.
További európai probléma a közösségi támogatás szétosztásának logikájából fakad. Az EU mikrochipipara néhány nagyvállalatból áll, amelyek nagy értékű projektekre koncentrálnak, ami azt jelenti, hogy a finanszírozás erősen koncentrált. Egyetlen projekt törlése, késedelme vagy kudarca ezért jelentős hatással lehet az egész ágazatra.
Ráadásul ez azzal a piaci perspektívával párosul, hogy az Európai Bizottság 2024 júliusában közzétett saját előrejelzése szerint a „hazai” gyártási kapacitás várható jelentős növekedése ellenére az EU részesedése a gyorsan növekvő piac globális értékláncában csak kismértékben, 2022-es 9,8 %-ról 2030-ra mindössze 11,7 %-ra nőne.
Egy holland ipari és K+F kampuszon dőlhet el az EU chipgyártásának jövője
A kihívások ellenére azonban sokfelé számos piaci és K+F ambíció van kibontakozóban vagy a megvalósulás különböző szakaszában Európa-szerte. Ahogy idén tavasszal az Economist írta, „kevesen gondolnák, hogy a mesterséges intelligencia jövője Eindhovenben, egy csendes holland városban fog eldőlni”. Pedig éppen a város déli szélén fekvő ipari és kutatás-fejlesztési övezetében található az ASML központja. Ez a világon az egyetlen olyan vállalat, amely a legmodernebb MI-chipek gyártásához szükséges gépeket, az úgynevezett litográfiai eszközöket gyártja. Az ASML legújabb alkotása egy 150 tonnás kolosszus, amely körülbelül akkora, mint két hajózási konténer, és körülbelül 350 millió dollárba kerül.
Ez azt a sajátos helyzetet eredményezi, hogy Európa – ahogy a világ más szegletei, beleértve az Egyesült Államok is -, szinte minden mikrochipet Tajvanról szerez be, ugyanakkor kizárólag az ASML-től veszik a legmodernebb litográfiai gépeket, amelyek nélkül nincs chipgyártás a világ domináns kínai szereplőjénél, a TSMC-nél sem.
A TSMC mellett, az Apple, a Samsung és az Intel is rájuk támaszkodnak a legmodernebb processzorok gyártásában, az MI gyorsítóktól az okostelefonokba szerelt chipekig. Egyetlen más vállalat sem gyárt olyan gépeket, amelyek megbízhatóan képesek a 7 nanométeres és annál kisebb chipek nyomtatására. Még a kiforrottabb technológiák esetében is a cég eszközei adják a globális piac több mint 90 százalékát.
Az ASML viszonylag közismert európai sikertörténete mellett azonban számos chipipari vállalkozás és kutatási projekt zajlik az öreg kontinensen, részben vagy egészben EU-támogatással működve.
A PULSE határokon átívelő újságírói együttműködésben gyűjtötte össze ezeket.
Franciaország: a mikrochipgyártás ára
A francia kormány közel 2,9 milliárd eurót különít el a France Relance uniós (RRF) forrásból finanszírozott gazdasági helyreállítási tervből, hogy bővítse a STMicroelectronics cég kapacitásait Crolles-ban – számolt be a Reporterre oknyomozó portál. A svájci székhelyű, francia-olasz tulajdonú vállalat beruházása rávilágít arra, mennyire összetett és globálisan kitett iparágról van szó. A Stop Micro kollektíva 40 oldalas jelentésében felhívta a figyelmet a gyártás környezetterhelő vonatkozásaira is: a STMicroelectronics bővítéssel érintett két üzeme hamarosan több vizet és áramot fogyaszt majd, mint egy 200 ezres város. Eközben a vállalat bejelentette, hogy 2027-ig körülbelül ezer fő elbocsátását tervezi Franciaországban – adta hírül a Le Monde.
Több száz százalékkal növelné a kelet-csehországi Roznov pod Radhostemben működő chipgyártó üzemének kapacitását az amerikai Onsemi. Ehhez kétmilliárd dollárnyi beruházást hajtanak végre.
Spanyolország: PERTE Chip – belépnének a globális piacra
Spanyolország a PERTE Chip program keretében kíván belépni a globális félvezetőipari versenybe – írja az El Confidencial. Az EU helyreállítási alapjából finanszírozott kezdeményezés négy pillérre épül: kutatás, tervezés, gyártás és elektronikai termékek előállítása. A Digitális Átállásért Minisztérium 45 millió eurót oszt ki 17 kezdeményezés között, amelyekben 80 vállalat vesz részt. Céljuk egyetemi-ipari tanszékek létrehozása a mikroelektronikai és félvezetők gyártásának szegmensére koncentrálva. Emellett 2025 májusában újabb 53 millió eurót pántlikáztak fel 37 projektnek a PERTE Chip második finanszírozási körében.
A finanszírozott projektek között szerepel például a barcelonai IDEADED 4,7 millió eurós tranzisztorfejlesztése, a cantabriai Derivados del Flúor 6,6 milliós félvezetőkutatása, valamint a Multiverse Computing mesterséges intelligenciával kombinált chipalkalmazása. Szintén ebből a finanszírozási körből a DioSiC projekt – Nanoker, Hiperbaric és Fagor Electrónica vezetésével – olyan specifikus chipeket tervez, amelyeket később más, főként ázsiai gyártók állítanak elő tömegesen a spanyol kormány tervei szerint.
Olaszország: ambíciók és akadályok
Olaszország több mint 4 milliárd eurót különített el nemzeti stratégiájában a félvezetőipar fejlesztésére az EU Chips Act irányelveivel összhangban – számol be az Il Sole 24 Ore. A 2022-ben létrehozott Nemzeti Félvezető Stratégiai Alap ellenére azonban a tényleges pénzosztások akadoznak a bürokratikus akadályok és a kormányzati koordináció hiánya miatt. A közvetlen ipari beruházások és K+F projektek egyelőre csak korlátozott mértékben részesültek a keretből.
Három részre osztanák a világot: egyes országok szabadon hozzáférnének, másokat korlátoznának benne, Oroszország és Kína pedig egyáltalán nem részesülhetne belőlük.
A másik (ritka) európai sikertörténet az STMicroelectronics nevéhez fűződik: a cég 730 millió eurós beruházással új szilícium-karbid gyártóüzemet nyitott Cataniában az EU IPCEI keretének részleges finanszírozásával. Noha a létesítmény jelentős előrelépés, technológiai szinten továbbra is elmarad az ázsiai és amerikai versenytársaktól – például a 10nm alatti csúcstechnológiától. Az Intel által 2022-ben bejelentett, 4,5 milliárd eurós olaszországi chipcsomagoló üzem terve egyelőre megrekedt, hivatalos megerősítés vagy lemondás nélkül.
Litvánia: remények, nehézségek és elszalasztott lehetőségek
A Kaunasi Műszaki Egyetemen (KTU) idén áprilisban nyílt meg a frissen alapított a Chip Akadémia, amely a legmodernebb chiptechnológiák fejlesztésére és kereskedelmi alkalmazására fókuszál – írja a Delfi. A projekt célja, hogy a régió, az ipar és a tudományos szféra igényeit kiszolgáló technológiákat fejlesszenek. Az akadémia olyan nemzetközi partnerekkel működik együtt, mint a Tamperei Egyetem, az MIT vagy az Arizonai Egyetem.
A legambiciózusabb projekt a Teltonika High-Tech Hill, amely a tajvani ITRI-vel együttműködésben valósult volna meg a litván fővárosban, Vilniusban. A 3,5 milliárd eurós beruházás korábban áramellátási problémák miatt akadt el rövid időre, amire válaszul a litván kormány nemrég törvényjavaslatot nyújtott be, hogy bizonyos esetekben két évvel meghosszabbítható legyen a nagyberuházási projektek határideje – tudósít az ELTA.
Ez a cikk a PULSE projekt részeként készült, amely a határokon átnyúló újságírói együttműködést támogató európai kezdeményezés. A cikkhez Francesca Barca (VoxEurop, Franciaország), Silvia Martelli (Il Sole 24 Ore, Olaszország), Lola García-Ajofrín (El Confidencial, Spanyolország), Juste Anceviciute (Delfi, Litvánia) és Folk György (EUrologus/HVG, Brüsszel) járult hozzá.
Továbbra is tömegeket vonz Budapesten is, hogy belebújjanak kedvenc mesefigurájuk bőrébe, és egy-egy napra elszórakoztassák egymást a hasonszőrűekkel. A budapesti Comic Conon jártunk, ahol sorjáztak a lelkes kezek által készített páncélok és jelmezek, felbukkant az összes várható figura, összességében mégis a kalózok hagyták a legmélyebb nyomot. Olyan terepet jártunk be, amely minden érintett megelégedésére rohamosan fejlődik.
