Nem minden nemi erőszak ellen védi az új EU-s irányelv a nőket, amely az őket fenyegető erőszak elleni harcról szól, mert a tagállamok nem tudtak megállapodni abban, mi is a nemi erőszak. Ami a nők és az áldozatok védelmében bekerült a szövegbe, azt a tagállamoknak kötelező beemelniük a jogrendjükbe, ha még nincs ott.
Magyarország és Lengyelország ellenszavazatával, szlovák és cseh tartózkodással ment át az utolsó szavazáson az EU menekültügyi és migrációs paktuma. A tagállamoknak két évük van a rendelkezések átültetésére, de túlzás lenne azt állítani, hogy minden rendben van, lesznek még viták. Sőt, valószínűleg az Európai Bíróság is szerephez fog majd jutni.
2014 és 2022 között az EU-tagállamok, illetve olyan harmadik országok, amelyek valamilyen támogatási programban vettek részt, összesen 14 milliárd euró értékben költöttek el szabálytalanul uniós pénzt. Az Európai Számvevőszék egy átfogó vizsgálatot végzett el, amelynek eredményeként megállapította, hogy ezek a pénzek sokszor csak jelentős késéssel, de az is előfordul, hogy egyáltalán nem kerülnek vissza a közös kasszába.
Az uniós nagykövetek elvi megállapodásra jutottak azzal kapcsolatban, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna kaphatja meg. A pénzt az ukránok újjáépítésre és fegyvervásárlásra is fordíthatják.
Bár egy európai parlamenti képviselő alapfizetése 8757 euró (3,3 millió forint), mégis, hetven százalékuknak van valamilyen mellékállása. Közülük azonban csak 180-an kapnak pénzt is ezért. A Transparency International megvizsgálta és közzétette azt, amit erről tudni lehet.
Több mint hat év után az Európai Bizottság úgy értékeli, hogy Lengyelország esetében már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye. Ez azt jelenti, hogy egyedül Magyarország lesz érintve a szavazati jog veszélyével fenyegető eljárásban. A lengyelekkel kapcsolatos döntés a Donald Tusk vezette új kormány lépéseinek köszönhető.
Az ukrajnai fegyverküldések leállítása, a genderszemlélet és a bevándorlás visszaszorítása, az európai zöld átmenet kemény bírálata – ezek a legfőbb tézisei annak a formálódó politikai csoportnak, amely akár önálló frakciót is alakíthat az Európai Parlamentben. A programjuk alapján pedig pont megfelelnek a Fidesznek. A dolog szépséghibája, hogy ez egy szélsőbaloldali csoport.
Az európai választások előtt kicsivel több mint egy hónappal a Europe Elects nevű civil szervezet nyilvánosságra hozta legfrissebb mandátumbecslését. Eszerint a jelenlegi informális parlamenti nagykoalíció az előző hónaphoz képest növelte támogatói számát. Magyar Péter Tisza Pártja három képviselői helyben bízhat.
Minden futballrajongónak megvan az élete meccse. Sőt, talán több is. Arra kértük sorozatunk szerzőit, hogy válasszanak ki egyet (esetleg egyet-kettőt), és meséljék el a személyes történetüket. Mint tudjuk, a labdarúgás nem élet-halál kérdése. Több annál. A hvg360 az Életem meccse sorozattal hangolódik az idei labdarúgó-Eb-re, bár, ha jobban belegondolunk, amúgy is járt már egy ilyen sorozat. Az olvasóknak és nekünk is.
Magyarország uniós tagságának 20. évfordulóján az Európai Bizottság elnöke emlékeztette a magyarokat, hogy a beruházások nagy része EU-s forrásból valósult meg, az Európai Tanács elnöke szerint pedig a 2004-es tagfelvétel nélkül ma ismét vasfüggöny lenne Európa közepén.
A magyar politikai életben, még a parlament falain belül is a nőket érintő kérdésekről gyakran lenézően, vagy egyenesen diszkriminatívan nyilatkoznak a politikusok. Rossz példák máshol is vannak, de az Európai Parlament a jövőben aktívan tenne legalább a saját megválasztott képviselőinek képzése ügyében, akiknek kötelező egyenlő bánásmód oktatáson kell majd reszt venniük. Megkérdeztük a magyar parlamentet is, hogy itthon is szükség lenne-e ilyen képzésre, de megkeresésünkre nem reagáltak. Annak ellenére, hogy a magyar közbeszéd jelenlegi állapotában számos jel mutat arra, hogy igencsak ráférne a magyar politikusokra egy kis diverzitástréning.
A magyar nők majdnem tizedét érte már nemi erőszak élete során, több mint kétszázezren pedig jelenleg is olyan kapcsolatban élhetnek, ahol fizikailag vagy szexuálisan bántalmazzák őket. A hazai törvények elméletben garantálják az erőszak áldozatainak védelmét, a valóságban azonban nem mindig kapják meg a nekik járó segítséget. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálását a magyar kormány ideológiai okokból elutasítja, pedig annak átfogó intézkedései a probléma gyökerét, a magyar társadalomban elburjánzott nemi előítéleteket és az áldozathibáztatást is célba vennék.
Míg Belgiumban alacsony a távolmaradók aránya, addig Görögországban, ahol szintén kötelező a szavazás, ez meghaladja a 40 százalékot. Ez arra utal, hogy a kötelező szavazás hatékonysága nagymértékben függ más tényezőktől is, mint például az állam képességétől a szankciók kiszabására és a polgárokban élő állami hitelességtől.
A HVG és az EUrologus új európai tartalomgyártási együttműködésre lép vezető lapokkal, az Európai Bizottság támogatásával, cikkek és tényfeltáró anyagok készítésére.
Bőven több mint kétharmados többséggel fogadta el az Európai Parlament ennek a ciklusnak az utolsó, Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalását. A 11. ilyen jellegű dokumentum is bírálatokat tartalmazott, de ahogy a korábbiakban, most is volt benne újdonság.
Három fontos kérdés kapcsán is folyamatosan jogsértő állapotban van a magyar kormány, ezért az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás keretében lépésekre szánta el magát. Háromból két ügy végre nem hajtott bírósági ítéletekről szól, amelynek komoly pénzügyi következményei várhatók.
Az Európai Parlamentben az elmúlt ötéves ciklusban nagyot javult mind a nők aránya, mind az általuk betöltött pozíciók eloszlása. Ezzel szemben a magyar Országgyűlés negatív rekorder a női miniszterek részvételében, nem is akárhogyan: Varga Judit elvesztése után nincs egy sem. Női képviselőnk sincs sok, ebben is az utolsók vagyunk. Megnéztük, hol több vagy épp kevesebb a nő az európai parlamenti és a nemzeti képviselők közt, és hogyan befolyásolják ezt az adott állam választási szabályai. Nőügyekkel foglalkozunk a sorozat 8. részében.
Immár összesen kétmilliárd eurót blokkol a magyar kormány abból a közös uniós forrásból, amely a tagállamok Ukrajnának juttatott fegyverszállítmányainak refinanszírozására szolgál. Az indok, hogy az OTP mellett a Richtert is megtámadták az ukránok.
