A magyar kormány olyan nyilvánvalóan a főváros rovására költi az uniós pénzt, hogy azt már Brüsszelből is szóvá tették. Az Európai Bizottság a megkülönböztetésmentességet kéri számon, miközben magas fokú diszkriminációt tapasztalnak. Az EUrologus látta az erre vonatkozó dokumentumot.
Egyelőre nem született döntés az uniós csúcsvezetőkről, de az Európai Tanács leköszönő elnöke szerint nem is ez volt az elsődleges célja a találkozónak. Orbán közben tárgyalt az ügyvezető holland miniszterelnökkel, akinek a NATO-főtitkári megbízatását blokkolja. A magyar miniszterelnök szerint egyébként mindenben megegyeztek a baloldallal.
Ha érvényesül a papírforma, akkor hétfő este kiderül, hogy kik fogják betölteni az EU csúcspozícióit. Ugyan a hivatalos döntésre még várni kell jövő hétig, de az uniós állam- és kormányfők pár óra múlva megegyezhetnek a nevekről.
Egyre távolabb van az egységes, nagy európai konzervatív-szélsőjobboldali frakció. A két tömörüléshez tartozó pártok ugyanis külön-külön tárgyalnak a saját összetételükről. A konzervatívok már üdvözölték az új tagjaikat, a Fidesz nincs közöttük. Egyelőre.
Általában a problémás esetekről már az egyeztetések alatt kiderülnek, hogy nem felelnek meg az EU-s jognak, a magyar kormány kerülő úton próbálkozott a felsőzsolcai alkatrészgyár ügyében – sikertelenül.
Rendkívül súlyos ítéletet hozott az Európai Bíróság Magyarországgal szemben, kimondva, hogy olyan jogsértést követett el a magyar kormány, amely precedens nélküli.
16 milliárd forinttal támogatott volna meg a magyar kormány egy olyan autóipari beruházást, amelyik enélkül is megvalósult volna. Ezért az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette a tranzakciót és nem engedélyezte.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a választási este nagy nyertese Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és az Európai Néppárt csúcsjelöltje volt. Ezt éreztette is, amikor Brüsszelben, az Európai Parlamentben nem sokkal éjfél előtt színre lépett, egyértelmű diadalról beszélt, amit a számok ismeretében nem is lehet megkérdőjelezni – de még árnyalni sem.
Belgiumban délután négy órakor véget ért a szavazás. Ezúttal a belgák nemcsak EP-képviselőket, hanem regionális és szövetségi parlamentet is választanak. Az eredményeket nagyon hamar összesítik, mivel a voksolás elektronikusan történt.
Szlovákiában már szombaton megtartották az EP-választásokat, s bár a hivatalos eredményeket csak vasárnap este teszik közzé, a kiszivárgott hírek szerint a liberálisok végeztek az első helyen, megelőzve Robert Fico kormányfő pártját.
Az EU diktál a kormányoknak – szól az unalomig csépelt orbáni frázis az uniós jogalkotás és a nemzeti kormányok törvényhozói munkája kapcsolatáról. Az európai választások előtt érdemes tisztázni, ki miről hogyan dönt a brüsszeli bürokráciában.
Hollandiában már lezajlott az EP-választás, de az eredményeket – a többi tagállaméval együtt – majd csak vasárnap este hozzák nyilvánosságra, amikor a legutolsó szavazókört is bezárták. Az exit poll azonban meglepetést hozott, úgy tűnik, hogy Geert Wilders tavaly országos választásokat megnyerő radikális pártja a második helyen végez a baloldali koalíció mögött.
Az EP-választások előtti kampány véghajrájában Európa szélsőjobboldali pártjai erősebbek, mint valaha. De hogyan is alakul az Európai Parlament összetétele és munkája egy új, erősebb szélsőjobboldali jelenléttel?
A hivatalos nyitóünnepséget július elsején nem a 10 millió euróért megvásárolt Magyar Házban, hanem külső helyszínen tartják.
A Világgazdasági Fórum közzétette a legfrissebb összesítését, amely a világ vezető közgazdászainak prognózisát tartalmazza erre az évre vonatkozóan. Ennek alapján ezeknek a szakembereknek a 82%-a arra számít, hogy a világgazdaság stabil marad vagy erősödik idén – majdnem kétszer annyian vélték így, mint 2023 végén.
Időről időre, egyre sűrűbben derül ki, hogy a tagállamoknak elegük van a magyar kormány uniós döntéseket megbénító politikájából. A magyar szavazati jog felfüggesztése már nyílt beszédtéma EU-s berkekben, bár eddig úgy tűnik, hogy az átléphető vörös vonalak sosem fogynak el a nemzetközi diplomáciában.
A belga elnökség utolsó energiatanácsát tartották Brüsszelben. A miniszterek olyan programokat és terveket indítottak el, amelyek célja, hogy előkészítsék a terepet egy energetikailag független, megújuló erőforrásokra alapozó Európa számára.
