Hamarosan újabb jelentésben marasztalja el az Európai Parlament a magyar kormányt, a dokumentum tervezetéről szerdán szavaz az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE). Az EUrologus áttanulmányozta a tervezetet. A Fidesz nem kérte a szöveg módosítását.
Magyarországon riasztó mértékben nő a tizenéves anyák aránya és terjednek a nemi betegségek. Mitől fosztják meg a „családi életre felkészítő” szexuális nevelésben részesülő magyar gyerekeket, és miért baj, ha csak a biológiaórán kerül szóba a szex? Mi a helyzet Romániában, ahol a miénknél is rosszabbak a tinédzserterhesség mutatói, milyen változást hozott a lengyel iskolákban a konzervatív kormány leváltása, és hogyan jár elöl jó példával Ausztria?
Regionális fejlesztési pénzek, K+F-programok, Erasmus+-pénzek, kötelezettségszegési eljárások és európai bírósági ítéletek. Hosszan sorolhatnánk, mely közösségi EU-s források vannak jelenleg elzárva hazánk számára. Az EUrologus legfrissebb uniós pénzcsapelzárási elemzése.
Egyre többen vágnak bele a temetkezési iparba Európa-szerte. Sosem lehet tudni, mikor jön egy nagyobb járvány vagy természeti katasztrófa – állítják a befektetők – mindig készen kell állni a nagyobb igénybevételre.
Nicolas Sarkozy volt francia elnök börtönbüntetése nagy port kavart az európai médiában, nem véletlenül. Volt vagy regnáló elnök még soha nem vonult börtönbe az EU-ban, és politikusok, illetve politikához köthető szereplők is igen ritkán kerülnek ténylegesen rácsok mögé. A politikai szereplők letartóztatása egyrészről a felelősségrevonás fontos eszköze, de túlkapásokhoz is vezethet.
A NEUrologus hetedik epizódjában a cseh drogszabályozásról és az ártalomcsökkentés európai lehetőségeiről beszélgetett Kuglics Sarolta Petra Dvořákovával, a Deník Referendum újságírójával.
A szigorú európai uniós és tagállami törvények ellenére az ítéletek ritkák, és az esetek felderítése is bonyolult.
Robert Fico „derekasan és becsületesen” képviselte a magyar érdekeket - mondta a brüsszeli uniós csúcstalálkozót követően Orbán Viktor.
Aggasztóan lassan halad az EU versenyképességi reformja egy évvel a Draghi-jelentés bemutatása után. Ennek ellenére érdemi lépések várhatóak a területen a zöld átállás, a vállalati szektor adminisztrációs terheinek csökkentése és a héten éppen az EP szakbizottsága által leszavazott szabályozási egyszerűsítést célzó Omnibus I várható keresztülnyomása után. Az uniós állam- és kormányfők hosszasan tárgyaltak a témáról.
Ahogy minden érdekelt fél előre jelezte, Magyarország nélkül, de az EU nevében fogadta el 26 uniós állam- és kormányfő az Ukrajnára vonatkozó álláspontot a brüsszeli csúcstalálkozón. Az uniós vezetők szerint jelentős előrelépést sikerült elérni Ukrajna további támogatása terén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió és - Orbán Viktort leszámítva - a tagállamok vezetőivel tartott megbeszélést a csütörtöki EU-csúcs kezdetén, aki sürgette, hogy a befagyasztott orosz vagyonokból származó kamatokat költsék Ukrajnára.
Félezerre bővített orosz árnyékflotta-lista, cseppfolyós gáz behozatali tilalom, 2027-től pedig teljes energiahordozó importtilalom az EU27-ekben - ezúttal valóban nagyot húzott az oroszok nadrágszíján az Európai Unió legújabb szankciós köre.
Brüsszelben megkezdődött az uniós állam- és kormányok őszi csúcstalálkozója, amelynek legfontosabb témája Ukrajna további támogatása és az EU versenyképességének javítása lesz. A magyar miniszterelnök később csatlakozik a tárgyalásokhoz, akkor, amikor már az Ukrajnára vonatkozó részt elfogadták a tagállami vezetők.
Ukrajna-vita Orbán nélkül, feszült eszmecsere a versenyképességről, első alkalommal napirenden a lakhatás és minimálisra csökkent migráció a nyugat-balkáni útvonalon – ezek várhatók a csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozón.
Éles politikai adok-kapok alakult ki az Európai Parlamentben, ahol a középen és baloldalon álló frakciók Várhelyi Olivér felelősségre vonását sürgették és orosz módszereket emlegettek, míg a szélsőjobb szerint aki a brüsszeli magyar kémbotrányban komolyabb ügyet lát, annak orvoshoz kell mennie. Viszont bejelentették: az oknyomozó újságírókat november 5-én meghallgatja egy parlamenti bizottság.
Kilencedik alkalommal tartottak meghallgatást az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsában a magyar jogállamiságról, az Alapszerződések 7-es cikke alapján. A folyamat hét éve ugyanott tart.
Két, egymástól 250 méterre lévő tárgyalóterem között ingázott Luxemburgban Szijjártó Péter, ugyanis ő képviselte Magyarországot az uniós külügyminiszterek, illetve az energiaügyi miniszterek tanácskozásán is. Mindkét teremben, majd a tárgyalásokat követő, a kormánypárti médiumoknak tartott „sajtótájékoztatón” súlyos kirohanásokat intézett az EU ellen.
Európa, beleértve Magyarországot is, súlyos méhügyi válsághelyzettel küzd. A méhpopuláció fogy, és a rendelkezésre álló adatok pedig sokszor hiányosak, így még azt sem tudjuk igazán, mennyire kritikus a helyzet.
Magyar és szlovák ellenszavazattal fogadta el a többi 25 tagállam saját álláspontját az orosz energia kivezetéséről. A döntés értelmében megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy legkésőbb bő két év múlva az EU egyáltalán ne vegyen orosz energiahordozót.
Az Európai Bizottság minden, az igazságos és tartós béke felé tett lépést üdvözöl, a budapesti csúcstalálkozón Orbán Viktor azonban legfeljebb Magyarországot képviselheti, az EU-t nem – hangzott el a testület brüsszeli sajtótájékoztatóján.
