Mesut Özil, a globalizmus gyermeke

A németek szövetségi kapitánya szerint Özil a görögök elleni negyeddöntőben robbant majd, pont úgy, ahogy két éve a vb egyenes kieséses szakaszában.

  • hvg.hu hvg.hu
Mesut Özil, a globalizmus gyermeke

Harmadik generációs, török származású, német válogatott futballista ő. Játszhatott volna a török csapatban is, de Özil németnek tartja magát, a barátai, a nevelő egyesületei nagy része, a természete - mind, mind német.

AP / Frank Augstein

Gelsenkirchenben lett futballista, egy helyi "török" csapatból került át a harmadosztályba, aztán nagyon hamar a Schalke csapatába. Ott lett első osztályú labdarúgó, és kis gólpasszkirály.

Nagy gólpasszkirály pedig a Werder Bremen csapatában vált belőle, első évében a Bundesliga gólpassz-listájának második helyén tanyázott, a következő esztendőben már ő osztotta a legtöbb gólpasszt a bajnokságban. Ezért lehet nagyon szeretni, mert önzetlen, jól lát a pályán, amolyan jobb oldali irányító középpályás, ha van ilyen poszt egyáltalán.

A nemzetközi futballvilág a két évvel ezelőtti világbajnokságon fedezte fel, ahol elég jól ment neki, bár az utolsó - legfontosabb - meccsen épp rosszul játszott.

Elég volt a teljesítménye ahhoz, hogy a Real Madridba hívják, ment is, két esztendeje a királyi gárda stabil tagja, Mourinho egyik kedvence. A klubnál töltött második szezonjában Messitől vette el a legtöbb gólpasszért járó címet, gondolom, megbecsülik Madridban még pár évig.

AP / Frank Augstein

A válogatottban is nagyon jól teljesít, az Eb-selejtezők alatt a csapat egyik legjobbja volt. Itt a tornán adós az igazi nagy játékkal, de képességei alapján számíthatunk arra, hogy csillogni fog még. Már csak azért is, mert valami azt súgja, hogy lesz még meccse, nem is egy.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?