Miközben az FC Barcelona számára a világ egyik legjobb szakácsa, a gyerekként még focistakarrierről álmodozó Ferran Adrià állít össze mintamenüket, saját séf főz a csapatmezük meghatározó színe nyomán odahaza Furia Rojának, Vörös Tombolásnak is nevezett spanyol labdarúgó-válogatottra is. A Navarrából származó Javier Arbizú több mint két évtizede gondoskodik a válogatott étkezéséről. Ő a mindenkori Vörösök állandó és legrégibb tagja. Bár nem győzi hangsúlyozni, hogy a játékosok étrendjét Óscar Celda orvos iránymutatásai alapján alakítja ki, a főszerep - mit tesz a fazékba és utána mit csinál vele -, mégis neki jut.

A menüsorban nincs semmilyen különleges eljárással készülő ételcsoda. A válogatott átlagos napi reggelije teljes kiőrlésű gabonafélékből és gyümölcssalátákból áll. Az ebéd hasonlóan egyszerű: klasszikus saláták, néhány zöldségféle és grillezett hal. Játéknapokon változik a helyzet, attól függően, délutáni vagy esti mérkőzést nyomnak-e a focisták.

Arbizú mester mindent belead

uefa.com

A lényeg, hogy az ebéd legalább öt órával előzze meg a meccset. Ha délután 4-kor lépnek pályára, akkor 11 órakor kiadós villásreggelit kapnak: gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonaféléket, valamilyen tésztát, burgonyapürét és nagyon kevés húst. Az esti meccsek előtt alapjában ugyanezek az összetevők kerülnek tányérra a délután 2-re időzített gyors ebéddel. A húsmennyiség minden esetben napi 100 grammban maximált fejenként. A menü mindig olívaolajra és salátára alapozódik.

A tészta a csapat bázisételének számít, de nem hagyományosan nyakon öntve szószokkal, vagy ragukkal megpakolva, hanem csak olívaolajjal összeforgatva kifőzés után.

Akár egyfajta mediterrán diétának is tekinthetjük ezt az étrendet, amelyet sok víz, gyümölcslevek és egy-egy pohár bor egészít ki. A mérkőzések napján, hogy a játékosoknak ne legyenek emésztési problémái, a cukrot, vajat, hagymát is kizárják az étkezésükből. A tortillát csak tojásfehérje hozzáadásával készítik el nekik, és Sergio Ramosék tejből is kizárólag az alacsony zsírtartalmút fogyaszthatják.

A Vörösök kicsit egyhangúnak és kötöttnek tűnő étkezését a mesterséf igyekszik változatossá tenni. A győztes meccsek után például megengedett az ibériai sonka és a füstölt karaj, a burgonya tortilla, a pizza és a hamburger is. Úgyhogy el tudjuk képzelni, a fieszta idején, mit tömtek magukba a fiúk.

Javier Arbizú sohasem csinált titkot abból, milyen és hányféle étel kerül a világklasszisok asztalára. Évente átlagban kétszáz napon át csak a spanyol labdarúgó-szövetség rendelkezésére áll, szívügyének tekinti a játékosokról való gondoskodást.

Míg a válogatott Arbizú fogásaival készült az Eb-döntőre, addig a Kijevben összegyűlt szurkolók nem tanúsítottak semmilyen visszafogottságot.

A legfrissebben közreadott gasztromérleg szerint 500 ezer liter sör és 100 ezer hot dog fogyott a kijevi szurkolói zónában. A megkérdezett spanyol drukkerek többségének, 64%-nak nagyon is bejött az ukrán konyha. Az öt legnépszerűbb étel az ukrán borscs, azaz céklás káposztaleves, a kaviáros várenyiki (közkedvelt édes változata a meggyes), a kijevi kotlett, vagyis nálunk ismertebb nevén a kijevi csirkemell, a töltött káposzta és a krumplis lángos volt.

Vajon melyiket kóstolhatták meg a spanyol labdakirályok a győzelmüket követő fogadáson? Pezsgő és kaviár biztosan volt az asztalon, talán még vodka is.