Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Tirják László elmondta: a nemzeti park 1994-es megalakulásakor még csak 14 darabos volt a szürkemarha állomány, ám időközben már 1 400 darabra nőtt az állatok száma. A megszaporodott állomány lehetőséget ad rá, hogy néhányukat – elsősorban az elöregedő állatokat, illetve a 4-5 éves tinókat – tőkehúsként, valamint szalámiként is feldolgozva értékesítsék. A próbagyártás a Bács-Kiskun megyei Dömsödön kezdődött meg, ahol két tonna szalámi már elkészült – mondta el az igazgató.
A nemzeti park egyelőre egy békéscsabai húsbolttal állapodott meg a tőkehúsok, illetve a szalámifélék forgalmazásáról, de később, több más nemzeti parkkal, illetve egy magángazdálkodóval összefogva komolyabb értékesítési hálózatban is gondolkodnak.
Tirják László kiemelte, hogy a szürkemarhából készült szalámi rendkívül egészséges, hiszen az állatokat a számukra megfelelő ökológiai körülmények között nevelik fel, továbbá a feldolgozott termékek megfelelnek a magas szintű élelmiszerbiztonsági követelményeknek. A szürkemarhákat Kardoskúton, Tótkomlóson, Dévaványán, Biharugrán és Szabadkígyóson tartják, ahol védett gyepterületeken, szabadon tartva legelnek.
