A líbiai vezetés 2004 elején 180 fokos politikai és gazdasági fordulatot hajtott végre, ennek keretében nyitott az Egyesült Államok és több nyugat-európai állam felé, remélve, hogy így a külföldi befektetőket is meg tudja nyerni magának. Felszabadították az ingatlanpiacot; eltörölték azt a törvényt, amely megtiltotta a líbiaiaknak, hogy egynél több házat birtokoljanak. (A törvényt még Moamer el-Kadhafi líbiai elnök vezette be a hetvenes években.)

Megnyitották a turisztikai szektort is a külföldi és a líbiai befektetők előtt. Információink szerint az észak-afrikai állam tengerpartjait, oázisait, régészeti helyeit - Sabrata római színházát és Leptis Magna antik városát - kívánja a turisták fő célpontjává tenni. Noha a líbiai vezetés már korábban is megpróbálta a külföldi befektetőket érdekelté tenni a turizmusban, ám akkor még mindössze arra futotta, hogy a máltai-líbiai tulajdonú Corinthia szállodalánc Tripoliban 2002-ben egy luxushotelt nyisson. A hvg.hu-nak nyilatkozó turisztikai szakemberek ugyanakkor kétlik, hogy Líbia egyelőre vonzó lenne a magyar turisták számára; lapunknak mindössze egyetlen – közel-keleti és észal-afrikai utaztatással is foglalkozó - magyar utazási iroda erősítette meg, hogy még idén októberben szervezett utakat indít Líbiába.

Elemzők szerint az ingatlanpiac és a turisztikai szektor liberalizációja része Libia gazdasági reformprogramjának, így akarják csökkenteni az olajtól való függőséget. A Lockerbie-merénylet miatt 1992-ben bevezetett ENSZ-szankciók - amelyeket azután vezettek be, hogy bebizonyosodott, a skóciai Lockerbie fölött lezuhan Panam óriásgépet líbiai ügynökök robbantották fel - még sürgetőbbé tették az ország számára, hogy több forrásból származó bevételre tehessen szert. A gazdasági válság jeleit mutatja, hogy - nyugati források szerint - az aktív népesség 25-30 százaléka munkanélküli.

Diplomaták úgy vélik, Kadhafi nyitása Washington és több nyugat-európai állam vezetése felé nagymértékben növeli az esélyét annak, hogy diverzifikálhassa gazdaságát. Arab közgazdászok szerint a külföldi vállalatokkal az elmúlt évben kötetett szerződések 90 százaléka az energiaszektorra vonatkozott, ellentétben a hetvenes évekkel, amikor a szerződések fele közmunkával kapcsolatos üzletekről kötetett.

Az arab médiumok a liberalizáció sürgetését egyértelműen a reformpolitikus hírében álló Sokri Ganem miniszterelnöknek tulajdonítják, míg az ország fő politikai szervezetének számító Forradalmi Bizottságok tartózkodóak e kérdésben. Talán a Forradalmi Bizottságok szimpátiáját akarta kivívni a líbiai parlament, az Állami Népi Küldöttgyűlés amikor idén visszaállította a 2000-ben eltörölt Energiaügyi Hivatalt, s élére a Forradalmi Bizottsághoz közel álló olajipari szakértőt, Fathi Ben Satuant nevezte ki. Elemzők szerint az Energiaügyi Hivatal felállításával Tripoli megkönnyítheti tárgyalásait az amerikai cégekkel; e vállalatoknak Washington februárban engedélyezte, hogy újra tárgyalásokba kezdjenek Líbiával, miután 1986-ban – az egyoldalú amerikai szankciók bevezetését követően - elhagyták az országot.