A KSH közleménye szerint az év első öt hónapjában a kivitel 19,192 milliárd euró volt, ami 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A behozatal értéke 20,258 milliárd euró volt, 5,7 százalékkal több mint tavaly ilyenkor.

A külkereskedelmi áruforgalom hiánya az idén az első négy hónapban 949 millió euró volt, szemben az előző év azonos időszaki 1,704 milliárd eurós deficittel. A májusi deficit 116,7 millió eurót tett ki, egy évvel korábban 328,3 millió euró volt.

Az első öt hónap mérleghiánya 262 milliárd forint volt, 254 milliárd forinttal kevesebb, mint a megelőző év azonos időszakában. Az export értéke 4.741 milliárd forintot, az importé 5.004 milliárd forintot tett ki, ami forintban mérve a kivitelben 8, a behozatalban pedig nem egészen 2 százalékos folyó áras növekedést jelent.

A KSH közleménye szerint az első öt hónap forgalmának az egy évvel korábbihoz viszonyítva szerényebb mértékű növekedésében szerepet játszik néhány jelentősebb vállalat visszafogottabb forgalma, valamint az, hogy az export, és az import esetében is jelentős és ellentétes előjelű bázishatás érvényesült. Az uniós csatlakozást megelőzően a behozatal értéke szokatlanul magas, a kivitelé pedig - különösen a negyedik hónapban - alacsony értékű volt - teszik hozzá.

A kivitel forintárszintje az év első öt hónapjában 2,5 százalékkal, a behozatalé pedig 1,5 százalékkal csökkent, így a cserearány 1 százalékkal romlott. A forintárszint csökkenése meghatározóan a gépek és szállítóeszközök kereskedelmében tapasztalt árszintmérséklődéssel magyarázható. A forint főbb devizákhoz viszonyított árfolyama közel 5 százalékkal erősödött a bázisidőszakihoz képest, ezen belül a meghatározó részaránnyal rendelkező euróhoz 4, a dollárhoz viszonyítva pedig mintegy 9 százalékos felértékelődés volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 2, importban pedig 3 százalékkal nőtt.

A teljes külkereskedelmi forgalom közel tizedét kitevő energiafejlesztő gépek és berendezések importja ötödével, a lényegesen nagyobb értékű exportja pedig 4 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőtti szinthez képest. A mintegy 800 milliárd forint összforgalmat jelentő közúti járművek exportértéke 9 százalékkal bővült, behozatala ugyanakkor - meghatározóan a csatlakozás körüli hónapokban lebonyolított nagy értékű személygépkocsi-import miatt - ugyanilyen mértékben mérséklődött.

A termékforgalom több mint háromtizedét kitevő feldolgozott termékek volumene a kivitelben 7 százalékkal nőtt, a behozatalban viszont 4 százalékkal csökkent. A gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek kivitele értékben 30 százalékkal nőtt, importjuk ugyanakkor - részben a bázisév áprilisában lebonyolított, szokásosnál nagyobb értékű behozatal miatt - mindössze 2 százalékkal emelkedett.

Nemcsak az árufőcsoport, hanem a teljes import első öt havi alakulását is nagymértékben befolyásolta, hogy a színesfémek behozatala 75 milliárd forinttal visszaesett a megelőző év azonos időszakában regisztrált értékhez képest. Az árufőcsoportok közül a legnagyobb forgalomnövekedés az energiahordozók körében volt: az import volumene - a májusi stagnálás ellenére - az időszak átlagában 19, az exporté pedig 53 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A forgalom volumenének határozott növekedése az árszintek jelentős emelkedése ellenére következett be: a behozatal forint-árszínvonala 18, a kivitelé pedig 26 százalékkal nőtt 2004. január-májushoz képest.

Az importban meghatározó súllyal rendelkező kőolaj és kőolajtermékek forint-árszínvonala 25, a földgázé pedig mintegy 13 százalékkal lett nagyobb.

Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport exportvolumene 16 százalékkal, az importét meghaladó mértékben bővült. Az agrárjellegű kivitelen belül a gabona és gabonakészítmények exportértéke közel felével, a kisebb súlyt képviselő cukor, cukorkészítmény és méz árucsoporté pedig - a cukorkivitel megugrásának hatására - több mint 80 százalékkal lett nagyobb.

Behozatalban a tejtermék és tojás forgalmi értéke másfélszeresére, a hús és húskészítményeké pedig több mint kétszeresére nőtt. Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene mintegy 5 százalékkal bővült úgy, hogy a régi tagországok viszonylatában az export volumene 1, a lényegesen kisebb súllyal rendelkező új tagországok esetében pedig - meghatározóan az oda irányú gépjellegű kivitel volumenének 63 százalékos növekedése miatt - 41 százalékkal nőtt.

Utóbbi országcsoporttal folytatott kereskedelemben ugyanakkor a cserearány a főbb relációk közül a legnagyobb mértékben, 2 százalékkal romlott. Az EU-n kívüli országokba kivitt termékek volumene mintegy harmadával lett nagyobb, ami legnagyobb részt az érintett európai országok relációjába irányuló export forintértékének 45 százalékos növekedésével magyarázható.