A szakanyag nem tartalmaz szakmaspecifikus kritériumokat a színlelt szerződések lebuktatásához, ezzel szemben a parlament előtt lévő törvényjavaslatok sokkal inkább elősegítik a renitens munkaadók büntethetőségét - írja a Világgazdaság.

A kritériumrendszer általában célozza a színlelt szerződések lebuktatását, ám az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) bevezetése kapcsán készült el – mondta a lapnak Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. 

A tervezett szempontrendszer nem sokban tér el a mostani rutintól, a parlament előtt lévő munka törvénykönyve, illetve a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítási javaslatai sokkal inkább elősegítik a színlelések lebuktatását.

A munkaügyi felügyelők vizsgálják például a munkakörökhöz tartozó feladatmeghatározást is. A polgári jogi megállapodásokban az eseti feladatellátás jellemző, így a megbízási jogviszony esetében egyedi ügyek ellátására, míg a vállalkozási jogviszony esetében egyfajta munkával elérhető eredmény létrehozására vonatkozik a kötelezettségvállalás - írja a lap.

Ezzel szemben munkaviszonyban a dolgozó a foglalkoztatójától folyamatosan kapja az ellátandó feladatokat, amelyeket többnyire a munkaköri leírás tartalmazza.

A munka törvénykönyve egyik módosításával a szaktárca ezt igyekezett nagyobb ellenőrzés alá helyezni, és kötelezővé tenni, hogy a munkába állást követő 30 napon belül minden dolgozó kapja kézhez a munkaköri leírását. Ezt a vállalkozások megvétózták, ám januártól így is életbe lép, hogy minden cégnél kötelező az alkalmazottat tájékoztatni a munkaköri feladatairól.  

Mind a munkaügyi, mind az adóellenőrzés során gyakorlat, hogy a vizsgálódók nem a szerződés megnevezését figyelik, hanem annak tényleges tartalmát vetik össze a munkavégzés körülményeivel.

Ehhez egyre gyakoribb lesz, hogy a munkahelyeken tanúkat hallgatnak meg. Az ellenőrzés során vallomást tevő tanúk, illetve azok a dolgozók, akik feljelentik munkaadójukat az OMMF-nél, védelmet élveznek, személyük titokban tartását kérhetik - teszi hozzá a Világgazdaság.

Egy másik módosító javaslat bővíti a felügyelők intézkedési lehetőségét. A fekete-, illetve színlelt foglalkoztatás miatt a felügyelő az eltiltás időtartamára is kötelezheti a dolgozói bérek megfizetését. Így a dolgozókat nem riaszthatja el a feljelentéstől az, hogy elesik a keresetétől, ha vizsgálódik a cégnél a hatóság.

A színlelt szerződések „önkéntes” átminősítésére 2006. június 30-ig adott a kormány türelmi időt. Eddig az időpontig az APEH nem vizsgálódik, csak OMMF. A hamarosan életbe lépő törvény kimondja, hogy a munkaügyi eljárásokban kiszabott bírság, megállapított befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.