szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A háztartások nettó pénzügyi vagyona 1425 milliárddal forinttal - a GDP mintegy 6,5 százalékának megfelelő összeggel - gyarapodott az elmúlt évben és elérte a 13 375 milliárd forintot - ez derül ki az MBN legfrissebb előzetes adataiból.

A Magyar Nemzeti Bank háztartások pénzügyi számláiról közölt statisztikája szerint lakosság pénzügyi gazdagodása jelentősen felgyorsult az előző évhez képest. A lakossági eladósodás növekedése gyakorlatilag megtorpant: 2004-hez képest a háztartások adóssága tavaly 1036 milliárd forinttal növekedett az előző évi 1002 milliárddal szemben. A nettó pénzügyi vagyon gyarapodása tehát gyakorlatilag a megtakarítások és befektetések 2461 milliárd forintnyira gyorsult növekedéséből eredt, amely 461 milliárddal haladta meg a 2004 évit.

A változások eredőjeként tavaly december végére a lakosság pénzügyi követelései meghaladták a 19 milliárd forintot, a kötelezettségek állománya pedig 5635 milliárdra rúgott. A megtakarítási formákon belül a tavalyelőtti stagnálást követően a folyószámla betétek 480 milliárd forinttal duzzadtak és év végi állományuk elérte az 1574 milliárd forintot. A részvényben és egyéb tulajdoni részesedésben fekvő lakossági vagyon 1100 milliárddal nőtt tavaly és december végére meghaladta a 6500 milliárd forintot.

A lakossági tartozások tavalyi 1036 milliárdnyi növekedéséből 138 milliárdot a kamatkötelezettségek, 39 milliárdot az árfolyamveszteségből és más átértékelődésből eredő kötelezettségek adtak, míg a friss hitelfelvétel 860 milliárdot tett ki. Tavaly tovább nőtt a devizában történt lakossági eladósodás aránya, amely már 87 százalékot ért el, az előző évben is magas 62 százalékhoz képest.

Hosszú évek után ismét a fogyasztási hitelek növekedése megelőzte a lakáshitelekét. Az előbbiek a 2004-es 249 milliárddal szemben tavaly 420 milliárdnál is nagyobb összeggel bővültek, állományuk 1512 milliárd forintot tett ki az év végére. A lakáshitelekből eredő lakossági tartozások az előző évi 407 milliárdos növekedéssel szemben 2005-ben csak 375 milliárddal bővültek. Ebből viszont 328 milliárdot devizában vettek fel az építtetők, míg 2004-ben kisseb részt, 128 milliárdot.

A fogyasztási és személyi kölcsönökön belül szintén megfordult az arány a devizakölcsönök javára: a 2004-es 151 milliárdról majdnem 400 milliárdra nőtt, míg a forintadósság növekedése 279 milliárdról 48 milliárdra csappant. Mindent egybe vetve, a lakáshitelek állománya az év végére meghaladta a 2300 milliárd forintot. Az összes lakossági hiteltartozáson belüli részesedésük egy százalékponttal csökkent ugyan, de még így is 40 százalék fölött volt 2005 végén.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Gazdaság

Drágulnak a devizahitelek

Az elmúlt két hétben átlagosan 2000 forintot drágult a devizaadósok havi törlesztőrészlete, de a forint további gyengülése komolyabb pluszterheket is róhat a lakosságra. Kedvezőtlen fordulattól ma már csak a bankok nem tartanak.

Gazdaság

PSzÁF: a THM nem mutatja meg a devizahitel kockázatait

A teljes hiteldíj mutató (THM) nagyon fontos mutató, de a devizahitelek esetében nem tükrözi azok legnagyobb kockázatát, az árfolyamváltozást - tette közzé a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) A bankok ingatlanfedezetű devizahiteleinek összehasonlító elemzése című tanulmányában.

hvg.hu Üzleti tippek

Hiteltartozás: nehezebb feketelistára kerülni

Kedvezően változtak a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) - korábbi nevén Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) - szabályai. Az adósnak legalább a minimálbérnek megfelelő összeggel kell minimum 90 napig tartoznia ahhoz, hogy BAR-listára kerüljön. Amennyiben rendezte tartozását, de a listán mégis szerepelnek az adatai, pert indíthat jogosuolatlan adatkezelés miatt.