Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A tőzsdén jegyzett kelet-európai vállalatok átlagon felüli növekedési ütemet értek el az elmúlt hat évben. Az élvonalban román vállalatok állnak 21,9 százalékos éves forgalom növekedési ütemmel, a második helyen 9,9 százalékkal magyar, a harmadikon pedig 7,7 százalékkal lengyel vállalatok állnak - derül ki a Roland Berger Strategy Consultants kelet-európai növekedési tanulmányából. A tanulmány 430 tőzsdén jegyzett vállalat adatait vizsgálta hét országból.
A cseh vállalatok évi 7,4 százalékkal növelték forgalmukat, a horvátországiak pedig 6,6 százalékkal. A sort a szlovák vállalatok zárják 3,7 százalékos forgalom növekedéssel. Összehasonlításképpen ugyanezen idő alatt az osztrák vállalatok évi 8,6 százalékos növekedést értek el.
A tanulmány készítői szerint a vállalatok által elért növekedési ütem nem áll kapcsolatban a nemzetgazdasági fejlődéssel. Általában is elmondható, hogy a nagyvállalatok tudnak elérni kiemelkedően magas növekedési ütemet. A kis- és középvállalatok felzárkózását lehetővé tévő strukturális átalakulás még várat magára.
A lendületes növekedés ellenére ezek a vizsgált kelet-európai vállalatok egyáltalán nem, vagy csak szerény számban létesítettek új munkahelyeket. "A lendületes növekedés közepette gyakorta került sor költségcsökkentési programok bevezetése is" - mutat rá a jelenség indokára Rupert Petry a Roland Berger bécsi irodájának munkatársa. A román vállalatok pedig egyenesen hat százalékkal csökkentették alkalmazottaik számát a vizsgált hat éves periódusban. "Románia tehát mind a növekedés, mind pedig a létszámcsökkentés terén éllovasnak számít" - tette hozzá. Az alkalmazottak száma csak Ausztriában (+5,4%) és Lengyelországban (+3,2%) nőtt. Az ausztriai növekedés azonban akvizícióknak tudható be és szinte kizárólag külföldön jön létre.
A nagyvállalatok, főként az olaj- és gázipari, valamint a kereskedelmi cégek jóval gyorsabb ütemben növekednek kis- és középméretű társaiknál. Csak az autóipari, távközlési és informatikai ágazatokban vezet a KKV kategória Kelet-Európában. Ausztriában ezzel szemben a gyógyszerészeti, a szállítási és a logisztikai ágazatokban teljesítenek átlagon felett a KKV cégek. A térségben még nem került sor a kis- és középvállalatokat megerősítő strukturális átalakulásra, mivel nem állnak rendelkezésükre a megfelelő vezetési eszközök. Nyugat-Európában viszont már a KKV szektor jóval sikeresebben tud működni a nagyvállalatoknál jobb rugalmasságuknak és alkalmazkodó képességüknek köszönhetően.
A nyereségesség terén Ausztria és Csehország vezet. A legnagyobb javulás ezen a téren Horvátországban és Lengyelországban következett be, ahol az EBIT átlagosan két százalékponttal javult.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és termelékenység javítását - a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az üzlet értéke mellett az adásvétel adózási következményeit is érdemes számba venni, legyenek a szereplők cégek vagy akár magánszemélyek.
A kérdés nem az, hogy Magyar Péter vagy Orbán Viktor, Tisza vagy Fidesz. A szó szerint életbe vágó kérdés az, feltartóztatható-e az utcai erőszak.
Szakértőkkel próbáltuk megfejteni az imádott lény varázsát.