Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A cseh vállalatok évi 7,4 százalékkal növelték forgalmukat, a horvátországiak pedig 6,6 százalékkal. A sort a szlovák vállalatok zárják 3,7 százalékos forgalom növekedéssel. Összehasonlításképpen ugyanezen idő alatt az osztrák vállalatok évi 8,6 százalékos növekedést értek el.
A tanulmány készítői szerint a vállalatok által elért növekedési ütem nem áll kapcsolatban a nemzetgazdasági fejlődéssel. Általában is elmondható, hogy a nagyvállalatok tudnak elérni kiemelkedően magas növekedési ütemet. A kis- és középvállalatok felzárkózását lehetővé tévő strukturális átalakulás még várat magára.
A lendületes növekedés ellenére ezek a vizsgált kelet-európai vállalatok egyáltalán nem, vagy csak szerény számban létesítettek új munkahelyeket. "A lendületes növekedés közepette gyakorta került sor költségcsökkentési programok bevezetése is" - mutat rá a jelenség indokára Rupert Petry a Roland Berger bécsi irodájának munkatársa. A román vállalatok pedig egyenesen hat százalékkal csökkentették alkalmazottaik számát a vizsgált hat éves periódusban. "Románia tehát mind a növekedés, mind pedig a létszámcsökkentés terén éllovasnak számít" - tette hozzá. Az alkalmazottak száma csak Ausztriában (+5,4%) és Lengyelországban (+3,2%) nőtt. Az ausztriai növekedés azonban akvizícióknak tudható be és szinte kizárólag külföldön jön létre.
A nagyvállalatok, főként az olaj- és gázipari, valamint a kereskedelmi cégek jóval gyorsabb ütemben növekednek kis- és középméretű társaiknál. Csak az autóipari, távközlési és informatikai ágazatokban vezet a KKV kategória Kelet-Európában. Ausztriában ezzel szemben a gyógyszerészeti, a szállítási és a logisztikai ágazatokban teljesítenek átlagon felett a KKV cégek. A térségben még nem került sor a kis- és középvállalatokat megerősítő strukturális átalakulásra, mivel nem állnak rendelkezésükre a megfelelő vezetési eszközök. Nyugat-Európában viszont már a KKV szektor jóval sikeresebben tud működni a nagyvállalatoknál jobb rugalmasságuknak és alkalmazkodó képességüknek köszönhetően.
A nyereségesség terén Ausztria és Csehország vezet. A legnagyobb javulás ezen a téren Horvátországban és Lengyelországban következett be, ahol az EBIT átlagosan két százalékponttal javult.
