Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több a svájci frank és kevesebb a forint alapú jelzálog. El lehet csúszni © hvg.hu |
A CEC szerint jóllehet az elmúlt hónapokban továbbra is töretlen az igény a devizaalapú jelzáloghitelek iránt, az árfolyamváltozásból adódó kellemetlenségekkel kevesen számolnak: bár az ebből eredő kockázatokra a finanszírozók külön nyilatkozatban hívják fel az adósaik figyelmét, bennük mindez gyakran csak akkor tudatosul, amikor a havi törlesztő részletük egyik hónapról a másikra nagyobb összeggel nő.
A CEC szerint a forint árfolyam elmúlt hónapokban lezajlott erősödésének és gyengülésének kedvező és kedvezőtlen hatásait a jelzáloghitelek adósai saját bőrükön tapasztalhatták: 2006-ban hónapokon át akár havi 10-15 százalékkal többet kellett fizetniük az egy évvel ezelőtti törlesztő részletükhöz képest.
Egy jelzáloghitel kiválasztásánál meghatározó szempont a havi törlesztő részlet nagysága, amit a kamatláb, a rendszeresen fizetendő egyéb díjak, valamint a hitel futamideje határoz meg. Mivel a forint irányadó kamatláb (BUBOR) folyamatosan jelentős mértékben meghaladja az euró (EURIBOR) és svájci frank (CHF LIBOR) irányadó kamatláb szinteket, az államilag támogatott forint hitelek igénybevételi köréből kieső lakásvásárlók egyre inkább a devizahitelek felé fordultak. A magyar jelzáloghitel piac havi 50 milliárd forintos növekedéséből ma már csaknem 30 milliárd forint deviza alapú kölcsön.
A CEC úgy véli: amennyiben dönteni kell a forint- vagy devizaalapú jelzáloghitel felvétele között, azt kell mérlegelni, hogy a devizahitel alacsonyabb kamatlába fejében vállalja-e az ügyfél a forint árfolyamának jövőbeli kedvezőtlen változásából eredő kockázatokat. Ilyen esetben azt is fel kell mérni, hogy a devizahitel alacsonyabb kamata mekkora forint árfolyamváltozást tud ellensúlyozni.
A kisvállalkozó esetében szerencsés eset, ha rendelkezik a hitel devizájának megfelelő exportbevétellel vagy más devizabevétellel. Ekkor ugyanis természetes módon fedezi magát a hitel árfolyamkockázatával szemben. Amennyiben a vállalkozás jelzáloghitelén kívül nagyobb összegben is ki van téve az árfolyamkockázatnak, például forint bevételei vannak, és deviza kiadásai, már érdemes neki is tartalékot képezni a kedvezőtlen árfolyam változások természetes fedezésére!
A CEC a jövőre vonatkozóan emlékeztet arra, hogy a Nemzeti Bank 2006 év végi árfolyam prognózisa 267 forint/euró, míg az elemzői várakozások ugyanezen időpontra vonatkozóan 258-260 forint/euró között alakulnak. Az előrejelzések fél éves időtávban a forint euróval szembeni árfolyamát a jelenlegi 257 forint körülinél valamivel magasabb, 262 és 265 forint közötti sávba helyezik. Az előrejelzéseket elsősorban a konvergencia program következetes megvalósításának alakulása, illetve az árfolyamra meghatározó befolyással bíró külföldi pénzügyi befektetők magatartása térítheti el.
