szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Hongkong gazdasága élvezi a legnagyobb szabadságot a világon - derül ki az amerikai Heritage Foundation legújabb, idei felméréséből. Magyarország világviszonylatban a 44-ik, 41 európai ország közül a 25-ik helyen áll, helyezése kissé elmarad a régiós átlagtól.

Hongkong már 13 éve őrzi első helyét a 157 országot felölelő listán, a második Szingapúr, a harmadik Ausztrália, majd az Egyesült Államok és Új-Zéland következik. Ugyanakkor a világ két leggyorsabban fejlődő gazdasága, India és Kína csak a 104-ik és a 119-ik helyre került.
 
A kutatók egyebek mellett az üzleti élet, a kereskedelem, a fiskális és a monetáris politika, a pénzügyek, a beruházások, a tulajdonviszonyok szabadságának mértékét, valamint az államtól való függőséget vették nagyító alá az egyes országokban.
 
Magyarország a 44-ik helyre került, a gazdasági szabadság foka 66,2 százalék, 0,9 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző felmérésben, de a csökkenés elsősorban metodológiai változásokra vezethető vissza.
 
Csehország a 31-ik helyre került, 69,7 százalékkal, Szlovákia a 40-ik, 68,4 százalékkal. A legkevésbé szabadnak Líbia, Kuba és Észak-Korea gazdaságát minősítették a Heritage kutatói.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Melléklet

Magyar gazdaság: ellentétes félidők

Nem lesz választási költségvetés - fogadkoztak kormányzati körökben 2005 őszén, ám tavaly decemberben olyan tervezetet iktattak törvénybe, amely alaposan rácáfolt erre. Az 1582,9 milliárd forintos 2006-os deficitterv látványosan meghaladta ugyanis azt az 1084,8 milliárdot, amellyel - mint 2005-ös tényszámmal - később nem győzött büszkélkedni a pénzügyi tárca. Aztán a későbbi uniós felülvizsgálat során a tavalyi tényleges hiány végül 1434 milliárd forint lett, elsősorban azért, mert a Budapest Airport privatizációs rekordbevételét a kormány nem számolhatta el a költségvetésben. Ráadásul a miniszterelnök öt évre szóló adócsökkentési és nyugdíjemelési programot hirdetett meg, holott Joaquín Almunia uniós pénzügyi biztos már tavaly ősszel kifejtette Budapesten, hogy a magyar költségvetésnek az addigiaknál nem kevesebb, hanem éppenséggel több bevételre volna szüksége. A tények tehát súlyos ellentmondásban álltak azzal az ígérettel, hogy a kormány 2010-es euróbevezetésre készül, s ezért az államháztartás hiányát 2008-ra a hazai össztermék (GDP) 3 százalékára szorítja le.

Melléklet

Kínai és indiai gazdasági száguldás

Kína a világ negyedik legnagyobb gazdaságává vált az idén, sőt egyes számítások szerint rövidesen megelőzheti a még harmadik Németországot is. A kínai gazdaság 2006-ban ismét 10 százalék körüli ütemben nőtt, hiába fogadkozott Peking, hogy a túlfűtöttség elkerülésére visszafogja a tempót. Nem törte meg a lendületet - és a kereskedelmi többletet sem mérsékelte -, hogy az USA nyomására, ha óvatosan is, de hagyta felértékelődni valutáját, a jüant. A lendületes export nyomán valutatartaléka az év végére meghaladta az ezermilliárd dollárt, és e tekintetben világelsővé vált, megelőzve Japánt. A kínai gazdaságpolitikusok ezt látva az import növelését és a belső kereslet ösztönzését javasolták.