Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az elemzők tavaly januárhoz viszonyítva 7,5 százalékos, míg decemberhez képest 1 százalékos drágulást vártak. Januárban az „alapdrágulás”, a maginfláció 5,6 százalék volt éves és 0,1 százalék havi összehasonlításban.
Decemberben az infláció 6,5 százalék volt. A fogyasztói árak tavaly januárban 0,1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 2,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
A KSH közlése szerint az idén januárban egy hónap alatt az élelmiszerek árai 1,4 százalékkal emelkedtek. Nőtt 7,4 százalékkal az idényáras élelmiszerek, 4,1-4,1 százalékkal az iskolai, valamint óvodai, bölcsődei étkezés, 2,7 százalékkal a szalámi, szárazkolbász, sonka, 2,3 százalékkal a liszt, valamint 1,7 százalékkal a sajt ára. Csökkent viszont 3,2 százalékkal a sertéshús ára. Egy hónap alatt a legnagyobb mértékben, 4,7 százalékkal a háztartási energia árai nőttek, ezen belül a távfűtésért átlagosan 30,6 százalékkal kellett többet fizetni.
A szeszes italok, dohányáruk 1,5 százalékos és a szolgáltatások 1,7 százalékos áremelkedése átlag feletti volt, ez utóbbin belül a helyi tömegközlekedés díjtételei 11,2, a kábeltévé-előfizetésé 4,1 százalékkal emelkedett. Az egyéb cikkek átlag alatti, 0,7 százalékos áremelkedésén belül a gyógyszer, gyógyáruk árai 9 százalékkal nőttek, a járműüzemanyagoké 3,1 százalékkal csökkentek.
Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 13,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: az idényáras élelmiszerek 28,4, a cukor 25,5, a liszt 22,6, a péksütemények 20,5, a száraztészta 17,9, a tojás 17,3, a kenyér 16,2, valamint a párizsi, kolbász 14,3 százalékkal drágult.
A háztartási energia átlagot meghaladó 22,7 százalékos áremelkedésén belül a távfűtés ára 40,8, a vezetékes gázé 30,1 százalékkal nőtt.
A szeszes italok, dohányáruk ára 12 hónap alatt 8,1 százalékkal, az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt. A ruházkodási cikkek 2 százalékos, az egyéb cikkek 2,3 százalékos, valamint a szolgáltatások 6,1 százalékos árnövekedése az átlagosnál alacsonyabb volt, ez utóbbin belül a helyi tömegközlekedés 12,8 százalékkal drágult.
A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2006 januárjában.
