Simor András lesz a jegybankelnök

© Pataky Zsolt

A magyar Deloitte elnöke, Simor András az egyik volt a több lehetséges jelölt közül a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztére. A jegybankelnök megnevezésekor a forint enyhén erősödött a bankközi devizapiacon. A piacon még jelenlévő kereskedők szerint Simor András jelölése megegyezett a piac nagy többségének várakozásával. Londoni feltörekvő piaci elemzők eltérő mértékben ugyan, de egyöntetűen enyhülő pénzügypolitikai alapállást és kedvező piaci fogadtatást, valamint a tetőző infláció közepette is változatlan MNB-kamatszintet jósoltak a bejelentés után.

"A kormány tiszteletben tarja és óvja a jegybank és monetáris politika függetlenségét" - mondta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: kormánya támogatja a jegybankot azon céljának elérésében, hogy erős legyen a magyar nemzeti valuta és legyen árstabilitás. Ehhez a kormány azzal tud hozzájárulni, hogy egyensúlyteremtő és egyensúlyőrző költségvetési politikát folytat és a konvergenciaprogramban meghatározottak szerint alakítja a következő időszak gazdaság politikáját - hangsúlyozta a kormányfő. "A kormány és a jegybank közösen fog programot adni az euró magyarországi bevezetésére" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

Simor András nem lát okot az inflációs célkövetés rendszerének megváltoztatásra, fontosnak tartja a jegybanki függetlenséget és elsődleges céljának az árstabilitás elérését tekinti - mondta a jegybankelnök-jelölt jelölésének bejelentését követően. Simor András a jegybanki függetlenség fontossága mellett, hangsúlyozta a kormánnyal való együttműködés szükségességét is, valamint kijelentette: a jegybank a piacoknak üzen, nem a kormánynak, a monetáris politika része az ország gazdaságpolitikájának. A konvergenciaprogramról szólva úgy fogalmazott: annak végrehajtása folyamatban van, egyes részei jól haladnak, mások nem.

A pénteki budapesti bejelentésre a megkérdezett elemzők úgy vélik, hogy Simor András személye biztosítja a jegybank függetlenségét. Az elemzők szerint a kormány és a jegybank kapcsolata azonban valamelyest együttműködőbb lehet, mint az elmúlt években. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője kijelentette: "jó döntés született". Simor András a formális kritériumoknak eleget tesz - tette hozzá. Míró József, az Erste Bank elemzője elmondta: a jelölt személye eloszlatta azt a piaci félelmet, miszerint politikai döntés születik majd. Simor András jó szakember, személyében biztosított a jegybanki függetlenség - tette hozzá. Németh Dávid, az ING Bank elemzője úgy véli, hogy nem igazán meglepő a jelölt személye, hiszen őt tartották a legesélyesebbnek. A szakember nem is vár jelentős piaci reakciót. Mindhárom elemző kiemelte azt, hogy bár a jelölt sikeres, elismert pénzügyi szakember, nem ismertek a monetárispolitikai nézetei.

A korábbi találgatásokban legalább 8-10 név vetődött fel, mint esélyes, Surányi György, volt jegybankelnöktől kezdve Medgyessy Péter, volt miniszterelnökön keresztül egészen Hamecz Istvánig, a jegybank ügyvezető igazgatójáig. Az MNB elnökét hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A jelenlegi elnököt, Járai Zsigmondot 2001. március 2-i hatállyal nevezte ki a köztársasági elnök, Orbán Viktor javaslatára. Kinevezését 2001. február 22-én vette át Mádl Ferenc köztársasági elnöktől, a Parlamentben. 

A jelölési procedúra szerint a jelöltet meghallgatják az Országgyűlés bizottságaiban, elsősorban a költségvetési bizottságban.

„Életutam meglehetősen sablonos. Édesapám a hetvenes években miniszterhelyettes volt az építésügyi tárcánál, édesanyám mint főkönyvelő dolgozott. Egyedüli gyerekként Budapesten nevelkedtem az ötödik, majd az első kerületben” – nyilatkozta Simor a HVG-nek még 1997-ben, amikor a bécsi CA IB Investmentbank ügyvezető elnöke volt.

A jelöléstől a kinevezésig

A jegybanktörvény szerint az MNB elnökét hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, de előtte még meghallgatja az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága és a Gazdasági Bizottsága, bár a jegybankelnök-jelöltről a bizottságok által kialakított véleménynek nincs jogi következménye. A jegybankelnököt a köztársasági elnök nevezi ki, mérlegelési joga azonban nincs, a kinevezést nem utasíthatja el és a kinevezési okmányt ésszerű időn belül alá kell írnia. A törvény szerint a jegybank első embere egyúttal a legfőbb monetáris döntéshozó szerv, a Monetáris Tanács elnöke is. A Monetáris Tanács legalább kilenc-, legfeljebb tizenegy tagú testület. Átmeneti rendelkezés szerint azonban jelenleg 13 tagja van. A testületben szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Járai Zsigmond távozó jegybankelnök bizottsági meghallgatásaira 2001. február 5-én került sor. Akkor a képviselők az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága ülésén 15 igen, 9 nem és 2 tartózkodás mellett támogatták Járai Zsigmond pénzügyminiszter jelölését a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára.  A meghallgatáson az akkori ellenzéki képviselők elsősorban Járai két és fél éves, a pénzügyi tárca élén kifejtett munkáját bírálták. A jelöltet még aznap meghallgatta az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága is, a testület tartózkodás nélkül, 18 igen és 12 nem szavazattal támogatta Járai Zsigmond jelölését. (MTI)

„Konszolidált, konformista fiatal voltam. Nem lázadtam, nem volt soha derékig érő hajam, se szakállam” – emlékszik egykori önmagára az ifjabb magyar menedzsernemzedék képviselője. „Talán apám kínlódásoktól sem mentes életét látva tartottam távol magam az aktívabb szerepvállalástól” – teszi hozzá magyarázólag.

A Rákóczi Gimnáziumban letett érettségit követően mindenesetre egyből bejut a közgazdasági egyetemre, s onnan 1976-ban a nemzetközi pénzügypolitikai szakon szerzett diplomával a Nemzeti Bankba, annak is egyik szentélyébe, a nemzetközi osztályra. Ahonnan két év múltán máris Londonba küldik, az MNB filiáléjaként üzemelő Hungarian International Bankhoz. Hat éve van beletanulni az értékpapírok és váltók forgalmazásába. 1985 őszén – „kezdtem unni a váltókereskedelmet” – hazakerül, immár osztályvezető-helyettesként.

„Külföldi hitelműveletek és kötvénykibocsátások szervezése, valamint adósságkezeléssel kapcsolatos swap-tranzakciók létrehozása volt a feladatom” – ad erről a laikusok számára eleve tiszteletet parancsoló információt. 1989 februárjában aztán belevág a Creditanstalt Értékpapír Rt. gründolásába, ami végül ügyvezető igazgatóságba torkollik. Innen katapultál a Bank of Austria és a CA befektetési leányainak egybekeléséből létrejövő, bécsi központú, új befektetési bank legdíszesebb székébe. Ezt követően 1998–2002-ig a Budapesti Értéktőzsde elnöke, 1999 óta pedig a Deloitte elnök-vezérigazgatója.

„Szívesen bridzselek, persze csak kávéházi szinten, szeretek síelgetni, és visszatérve gyerekkori szenvedélyemhez, épp a napokban vettem egy Balaton 31-es vitorlást” – tudósított 1997-ben pozíciójához méltó passzióiról Simor András.