szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette az "elvárt" jövedelmet (nyereséget) adóztató törvényi szabályozást.

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette az "elvárt" jövedelmet (nyereséget) adóztató törvényi szabályozást, valamint az "elvárt adó" adóelőlegének megfizetéséről szóló rendelkezést - közölte a testület sajtófőnöke.

Sereg András elmondta: az Ab keddi teljes ülésén a határozat kihirdetése napjával megsemmisítette a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény egyes bekezdéseit, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény egyik bekezdését. 

Az Ab utólagos normakontroll keretében vizsgálta meg a társasági adóalap alapján elvárt jövedelmet adóztató törvényi szabályozást, valamint az elvárt adó adóelőlegének a megfizetéséről szóló rendelkezést - tudatta a sajtófőnök. 

A testület többségi határozata szerint az elvárt adó a társasági adóalanyok nyereségét adóztató jövedelmi típusú adó, amelynek szabályozása során a törvényalkotót köti az Alkotmány közteherviseléssel kapcsolatos előírásából és az Ab korábbi határozataiban már megfogalmazott követelményekből levezetett alkotmányos mérce. Ennek a testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó nem felel meg. 

Az Alkotmánybíróság szerint az elvárt adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget. 

A testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást. 

 A közlemény leszögezi: az Ab nem arról az elvi alkotmányossági kérdésről foglalt állást, hogy önmagában a kifejtett vállalkozási tevékenységből, mint potenciális gazdasági forrásból eredő bevétel adóztatása alkotmányos-e vagy sem. A testület a törvényalkotó által választott konkrét szabályozási módról állapította meg az alkotmányellenességet, figyelemmel arra is, hogy a már működő jövedelmi típusú adó szabályozásán belül került sor a kifogásolt adóalap meghatározásra. 

 Az elvárt adó bevezetését 2006 közepén jelentette be a kormányfő az Új Egyensúly program keretében, eszerint 2007. január 1-jétől a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyoknak adót kell fizetniük legalább egy minimális nagyságú elvárt jövedelem alapján. Az elvárt adó alapja a társas vállalkozások esetében a korrekciós tételekkel csökkentett összes bevétel 2 százaléka, az adó mértéke megegyezik a társasági adóval.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Vállalkozás

Kire nem vonatkozik az elvárt adó?

Kinek és miért nem kell elvárt adót fizetnie? Milyen adókötelezettsége van a nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, ha egy Bt. beltagja? Levonják-e a 8,5 százalékos nyugdíjárulékot a kiegészítőtevékenységet folytató evás vállalkozóktól jövőre? Ezekre és néhány további olvasói kérdésre Béres Molnár Gergely, a hvg.hu adószakértője válaszolt.