Riga, a lett főváros. Veszélyes túlfűtöttség a Baltikumban © AP

A világ legnagyobb hitelminősítőjének 19 oldalas, kizárólag az európai feltörekvő térséggel foglalkozó áttekintése – amely a híres filmvígjátékra utalva a „A feltörekvő európai gazdaságok még mindig növekednek, de van, aki esetleg nem szereti ennyire forrón” címet viseli – azt írja: az S&P Kelet-Európában 18 szuverén besorolást tart érvényben, ebből 12-t befektetésre ajánlott kategóriában (vagyis "BBB mínusz"-tól felfelé).

A jelentés szerint 2006 októbere és 2007 áprilisa között a cég a nála besorolással szereplő európai feltörekvők 22 százalékát minősítette fel, miközben egyet sem minősített vissza. Ezzel fennmaradt az a 2000 óta tartó folyamat, hogy a feltörekvő európai szuverén besorolások felminősítéseinek száma rendre meghaladja a leminősítésekét, tükrözve a térség gazdasági helyzetének javulását. A térségen belül azonban van öt ország – Bulgária, Románia és a három balti köztársaság –, amelyeknek gazdaságai most már egyértelműen a túlfűtöttség kockázatait mutatják, áll az S&P elemzésében.

A hitelminősítő szerint ezekben az országokban „példátlan” a hitelkiáramlásnak és a külső fizetési pozíció romlásának mértéke és üteme. Ennek két fő veszélye van: először is a hitelek iránti erős igény és a nagy profitmarzs a „nyájszellemet” ösztönzi a bankok körében, amelyek lazíthatják a megfontolt működési normákat, másodsorban pedig a nagy külső finanszírozási igények kiteszik a fizetési mérleget a befektetői bizalom esetleges hirtelen átfordulásának és a nemzetközi likviditási helyzet romlásának.

Ráadásul az az érv, hogy a jelenlegi erős import elégséges exportot és importhelyettesítési kapacitást teremt a külső egyensúlytalanságok jövőbeni megszüntetéséhez, azokban a gazdaságokban sem állja meg teljesen a helyét, amelyekben a kereskedelmi deficitnek csak kis hányadát adják a fogyasztási javak, áll a Standard & Poor's elemzésében. A hitelminősítő szerint ugyanis a külkereskedelmi forgalomban részt nem vevő – különösen az ingatlanpiachoz kötődő – szektorokban végrehajtott közvetlen külföldi befektetések a leggyorsabban éppen azokban az országokban növekednek, amelyeket a leginkább fenyeget a túlhevülés.

Ennek következtében fennáll az a veszély, hogy „a túlhevülők” a nagyarányú befektetések előnyei ellenére is túlterjeszkednek jövőbeni lehetőségeiken, áll az S&P szerdai londoni elemzésében. A minősítő cég szerint minél tovább fennáll ez a helyzet, annál keményebb lesz a landolás. A legkeményebb landolás pedig azokban a gazdaságokban valószínű, amelyekben az exportgeneráló kapacitáshoz mért külső egyensúlytalanság a legnagyobb; ez jelenleg Lettország és Románia, áll az elemzésben.

Az S&P éppen április elején rontotta vissza Románia „BBB mínusz/A-3” szintű hosszú és rövid futamú devizaadósi osztályzatainak, illetve a helyi valutában kiadott szuverén adósság „BBB/A-3” besorolásainak kilátását az addigi – felminősítést valószínűsítő – pozitívról stabilra, azzal az indokkal, hogy 2007 eleje óta „nincs politikai átláthatóság” az országban. A hitelminősítő akkori elemzése szerint ez olyan időszakban következett be, amikor Romániának változatlanul jelentős gazdaságpolitikai kihívások elé kell néznie. Ezek közé tartoznak az EU-tagság minél jobb hasznosításához szükséges szerkezeti reformok, valamint a kereslet hajtotta, egyre növekvő külső egyensúlytalanságok.

A térség túlfűtötté válására és az ezzel járó külső finanszírozási kockázatokra más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet. A múlt hónap elején a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings a balti térség fizetésimérleg-helyzetéről Londonban kiadott átfogó elemzésében azt írta: lassan a mexikói és az ázsiai fizetési válságok előtti helyzetre kezd emlékeztetni a három balti köztársaság súlyosan megbillent külső finanszírozási egyensúlya. A Fitch szerint ugyanis a devizatartalékokhoz mért rövid lejáratú küladósság-ráták annak idején jó jelzői voltak az ázsiai válságnak, és ez a ráta most azokkal „összevethetően magas” a balti országokban, főleg Lettországban.