szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A németeknek hamarosan többet kell fizetniük kedvenc italukért, mert megduplázódott a sörgyártáshoz nélkülözhetetlen komló ára, ugyanis egyre több termelő tér át erről a növényről a bioüzemanyagok előállításához szükséges, államilag is támogatott és jövedelmezőbb kultúrákra.

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

"A sörgyárosok január 1-jén még úgy döntöttek, hogy nem hárítják át a fogyasztókra az áfa 3 százalékos emelését, de ezúttal nincs más választásuk" – jelentette ki az AFP-nek Kai Schürholt, a német sörgyárosok szövetségének elnöke. Az áremelések május 1. körül várhatók.

A komlóból előállított maláta a sör egyik alapanyaga, és tonnájának ára a tavalyi 200 euróról 400 euróra növekedett. Ezt ugyan részben a rossz 2006-os termés magyarázza, de a fő oka az, hogy a termelők szemében mind kevésbé vonzó a komló: vetésterülete évente 5 százalékkal csökken Németországban.

A 12 millió hektáros német vetésterületből ma már 2 millió hektáron "energetikai növényeket" termesztenek. Manfred Weibauer, a német malomipari szövetség elnöke ezért az ilyen kultúráknak nyújtott támogatás csökkentését sürgeti. "A kormány nem helyezheti az energetikai biztonságot az élelmiszerbiztonság elé" – hangoztatja Weibauer.

Az ipari pékségek szövetségének elnöke a Wirtschaftswoche című hetilapban azt jósolta, hogy "a közeljövőben" elkerülhetetlen lesz a kenyér árának 10 százalékos emelkedése is.

A bioüzemanyagok termelése Németországban és az Európai Unióban is támogatást élvez: az EU tervei szerint 2020-ben a járművek üzemanyag-fogyasztásában arányuknak el kellene érnie a 10 százalékot. A parasztszervezetek viszont vitatják, hogy a biodízelre való átállás kizárólagos magyarázat lenne a sör vagy a kenyér árának várható növekedésére.

A komló vetésterülete azért csökken –hangoztatta Jens Rademacher, a német mezőgazdasági termelők szövetségének egyik illetékese –, mert a sörgyárak évről évre kevesebbet akarnak fizetni ezért a növényért, és így ez a kultúra már nem eléggé jövedelmező. Véleménye szerint az élelmiszeriparnak – akár tetszik, akár nem – fel kell készülnie arra, hogy a gabonatermés felvásárlásánál a jövőben számolnia kell a bioüzemanyag-gyártók versenyével.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Kartellezés miatt óriásbírság négy söripari cégnek

Az Európai Bizottság tetemes bírságot szabott ki több európai söripari cégre, mert Hollandiában összehangolt akcióval emelték az árakat, és felosztották maguk között a piacot. Neelie Kroes versenypolitikai EU-biztos figyelmeztetett: a jövőben a bizottság még szigorúbb lesz, a kartellezők nagyobb bírságokra számíthatnak.

Itthon

Kis magyar sörténelem

Már a görögök is… Hát nem – ők nagyon nem. Néhány évezreddel korábban kezdődött. Az ókori Mezopotámia és Egyiptom népei ma is vitatkozhatnának arról, hogy kié a szabadalom, ha nem pusztultak volna ki. De a sör azért megmaradt.

Kovács Gábor Gasztro

A jó sör nemcsak ízletes, hanem szép is

Mitől jó egy sör? Az igazi műkedvelők erre a kérdésre kapásból tudják a választ: ha jól esik inni, a habja tartós és finom állagú, íze harmonikus és tiszta.

MTI Plázs

Nem a sörtől nő a sörhas

A sör, azaz a folyékony kenyér a közhiedelemmel ellentétben nemhogy nem hizlal, hanem egyenesen fogyaszt – vélik lengyel kutatók.

Itthon

Mit főznek bele a gyárak a sörünkbe?

Mitől savanyú néha a kocsmai sör? Jót tett-e a multicégek megjelenése a hazai iparnak, s isszuk-e még a sörnek látszó import bóvlikat? Hogyan válasszunk, ha jó sört akarunk inni, s egyáltalán mi kerül a gyártás során a habzó italba? A hvg.hu gigantikus gyárban járt, kisüzembe látogatott, szakembereket faggatott, választ ad a kérdésekre.

hvg.hu Gazdaság

A sörünk fele adó

Négy százalékkal növelték termelésüket 2005-ben a Magyar Sörgyártók Szövetségéhez tartozó vállalatok tavaly az előző évhez képest – ismertette Kiss Elemér, a szövetség leköszönő elnöke.